Nagyfuvaros utcai zsinagóga

A ma mûködõ Nagyfuvaros utcai zsinagóga alapító közösségének, még mielõtt 1922-ban az épületet megvásárolták, a Szilágyi utcában volt egy imaháza. A Szilágyi utcai imaház, a nyolcadik kerület a legnagyobb imaháza volt.

Ennek a templomnak, mint minden hagyományõrzõ közösségnek adtak héber nevet is: Emberbarát Egyesület. A Nagyfuvaros utcai zsinagóga is megörökölte ezt a nevet. A közösség iskolával is rendelkezett, majd idõvel, a nagy létszámra való tekintettel nagyobb helységre lett szükségük. Ez volt a közvetlen kiváltó oka, hogy a Szilágyi utcából el kellett költözniük. Társadalmi gyûjtés útján, saját erõbõl vásárolták meg a Grósz Zsigmond és Neuvelt Róza tulajdonában lévõ Józsefvárosi Kaszinó, Nagyfuvaros utca 4. szám alatt található ingatlanját. Az épület udvari részében alakították ki a 800 fõt befogadó nagytemplomot. Az épületben téli imaszoba is található, és a korábbi kaszinó nagy helyiségében kultúrterem van, egyesületi konyhával. Az utóbbi lehetõvé teszi, például, széder esték rendezését nagyobb vendégsereg szá­mára. A földszinten és az I. emeleti helyiségekben az ajtótáblákon a hatágú csil­lag, falemez rátét; a zsidó jelkép a templom építésekor lett a belsõ díszítés meg­határozó eleme. A Nagyfuvaros utca 4 sz. házban a berendezése szerint orthodox jellegû, de szertartási irányzatában neológ zsinagóga jelenleg is használatban van. Az épü­let eredetileg, mint írtuk, mulató volt. A zsinagógát az udvar beépítésével Freund Dezsõ (1884—1960) tervei alapján 1922-ben alakították ki, a nõi karzat fö­lötti üvegtetõ jelzi az udvari beépítést, napjainkban bádogtetõt emeltek az üveg fölé. A jelenleg is mûködõ és a Józsefvárosban legtöbb hitközségi taggal rendelkezõ templom a legnagyobb alapterületû is a kerületben. Hossza: 19,2m, szélessége: 14m, belmagassága: 7,80m. A zsinagóga bejárata a földszinti elõcsarnokból (a mai téli templomból) nyílik. A központi imahelység, a nagy zsinagóga, az épület földszintjén került kialakításra, a terjedelmes elõteremmel, és az egykori vendéglõbõl kialakított elõcsarnokkal. Régebben ruhatár is volt a zsinagógában. A félemeleten lévõ nõi karzatra vagy a lépcsõházból, vagy az utcáról lehetett feljutni. A zsinagóga kezdeti ortodox jellegénél fogva, a férfi és a nõi bejáratot határozottan elválasztották egymástól. Az udvart teljesen beépítették zsinagógává, így a templomot három oldalról vette körül a zömök, négy pilléren nyugvó karzat. A templom feszített vas-betonszerkezetû, természetes világítását az egykori udvar teljes szélességét átfogó, lapos üvegtetõn keresztül nyerte. Ám a felújítások során az üvegszerkezet többszõr megsérült, ezért be kellett fedni az üvegtetõt. Napjainkban a központi zsinagóga csak mesterséges fényt kap.

A frigyszekrény és a Tóraolvasóasztal (bima) kialakítására a húszas évek jellegzetes, geometrizáló bécsi késõ szecessziója, és az art deco egyaránt hatott. A frigyszekrényt körülvevõ korlát bejáratánál egy-egy pilléren kandeláber állt, faragott, aranyozott Dávid-csillagos dísszel. A középen álló, lépcsõvel megközelíthetõ bima is hasonló kivitelezésu, rácsos korlátjának négy sarkán hatalmas menórákkal. Napjainkban ezek a díszek még láthatóak, ám a díszek világítása már elektromossággal mûködik.A padok egyszerûen barnára festett, konzervatív kialakításúak. Ahogy a templom elõterében lévõ márványtábla is jelzi: a zsinagógát dr. Adler Illés (1868-1924) a Rumbach utcai status-quo közösség rabbija, dr. Scheiber Lajos (1867-1944) a körzet rabbija és Rosenberg I. H. szentelték fel 1922. szeptember 17-én. A körzetben neves és nagy tudású rabbik funkcionáltak. Dr. Scheiber Lajos 1920-tól haláláig, Budapest felszabadulásig végzett rabbinikus tevékenységeket a közösségnél. Õt követte a rabbiszékben, a korábban mellette segédrabbiként dolgozó dr. Salgó László (1910-1985). Miután Salgó fõrabbit meghívták a Dohány utcai zsinagógába, õt dr. Singer Ödön fõrabbi (1916-2002) követte a szószéken. Miután Singer fõrabbit kinevezték budai fõrabbinak, a közösség a politikai okokból sokáig mellõzött korábbi szegedi rabbit, a nyolcadik kerület szülöttét, Raj Tamást (1940- ) hívta meg, hogy vezesse a közösséget. Raj fõrabbi nyugdíjba vonulása után Deutsch László rabbi (1953- ), majd Deutsch rabbitól 1999-ben Radnóti Zoltán rabbi (1971 - ) vette át a Nagyfuvaros utcai körzet vallási vezetését. A kántorok közül mindenképpen meg kell említeni, Stern László fõkántort, aki a zsinagógai funkciója mellett hosszú évekig szervezte és vezette a templomi kórust is, és Sík Ernõt, aki a Rabbiképzõ tanára, és rituális metszõ is volt egyben. A Nagyfuvaros utcai zsinagóga jelenleg egyike annak a három neológ közösségnek, ahol minden nap reggel és este tartanak Istentiszteletet. Az épületben 80 esztendõs történetében alapvetõ szerkezeti változtatás nem történt, csupán a szükséges elektronikai és szépészeti felújítások történtek meg.

 
WEBSHOP
Kabbala