Teleki téri zsinagóga

A valaha Chortkover Kloyz néven ismert imaházat a budapesti Teleki tér 22-es szám alatt a Gallíciai Chortkovból (mai néven Csortkiv, Ukrajna) elszármazott haszidok alapították, akik az első világháborút követően érkeztek Magyarországra. Csortkov volt szülőhelye annak Mayer Amshel Rothschildnak (1744-1812) aki híres európai bankár dinasztia alapítója volt. De a ’20-as években Teleki térre érkező haszidok legfeljebb álmodhattak a Rotschildok mesébe illő vagyonáról. Főleg szegény istenfélő kereskedők voltak, akik használt ruhával és minden mással való kereskedésből próbáltak a Teleki téri ócskapiacon, (melyet többszöri költözés után ma Ecseri piacként ismerünk,) nagy-nehezen megélni. Ez a kloyz a Teleki téren egy volt a sok apró imaházból, amely a téren és a környező utcákban működött. A Kloyz (mely a latin claustrum szóból származó jiddis szó) egy tanulásra alapult magán intézmény, ahol a felnőtt férfiak tanulhattak Torát, Talmudot és más szent zsidó szövegeket. 1927 májusában huszonnyolc zsidó férfi megalapíjotta a Teleki téri kloyz Mishnah közösségét, és kötelezték magukat, hogy összegyűljenek minden este Mishnát tanulni. Askenázi zsidók voltak, de ahogyan minden haszid, a “Sefárd” rítus szerint imádkozta, amely sok kabalista
szokást vett át Isaac Luria rabbitól, aki tizenhatodik századi misztikustól volt. A mai napig, a Teleki Téri Imaházban az istentiszteleteket a szefárd módon tartják. A Soát (Holokauszt) megelőzően számos zsidó élt a Teleki tér körül, és tucatnyi shtiebel (ami kis imaházat jelent jiddisül) működött a környéken.  Ezek közül pár shtiebel egészen az 1970-es, 80-as évekig üzemelt, de mára a Teleki Téri Imaház egyedüli a maga nemében.

Módosítás: (2010. október 05. kedd, 07:00)

 

Bét Orim Reform Zsidó Közösség

A Bét Orim Magyarország másodikként megalakult reformzsidó közössége. Az egykori magyar zsidó progresszió hagyományait követve szeretné újraéleszteni a múlt század elején már prosperáló, modern vallási életet máig példamutató emlékeivel, törekvéseivel együtt. A 2006-ban megalakult és bejegyzett Bét Orim Progresszív Zsidó Egyesület a kezdetektől lendületesen növeli aktivitását és taglétszámát egyaránt. Tagjai hosszú évek során szerezték meg a színvonalas közösségi munka és a hatékony nonprofit tevékenység szervezéséhez nélkülözhetetlen tapasztalatokat. 2007-ben a Fővárosi Bíróság bejegyezte a Bét Orim Reform Zsidó Hitközséget a magyarországi egyházak nyilvántartásába. Szervezetünket az 1848-ban alapított és 1852-ben feloszlatott Pesti Középponti Reform Zsidó Egylet újraalapításának tekintjük.

Mit jelentenek a Bét Orim szavak?

Az orim szó a fény jelentésű héber “or” szó rendhagyó többesszámú alakja, amely egyedül a 136. Zsoltár 7. versében szerepel, “nagy világító testek” értelemben. A “bét” szó jelentése ház. A két szó együtt tehát azt jelenti, hogy Fények Háza. A Közösség neve arra utal, hogy a világosság, a jóság, a haladás otthona kíván lenni. Mit nyújt a Bét Orim Közösség?/p>

Befogadást - olyanoknak is, akiket máshonnan kirekesztenek.

Bátorítást - mindenkinek; annak is, aki még kérdezni sem tud.

Biztonságot - azoknak, akik összetartó zsidó közösségre vágynak.

 

Nagyfuvaros utcai zsinagóga

A ma mûködõ Nagyfuvaros utcai zsinagóga alapító közösségének, még mielõtt 1922-ban az épületet megvásárolták, a Szilágyi utcában volt egy imaháza. A Szilágyi utcai imaház, a nyolcadik kerület a legnagyobb imaháza volt.

Bővebben...

 

Frankel zsinagóga


"A ma is működő neogótikus (a tervező szerint "francia gót stílusú") újlaki zsinagógát (a hajdani Zsigmond, a mai Frankel Leó utcában) udvarbelső beépítésével Fellner Sándor alakította ki 300 hívő részére. Felszentelésére 1888. augusztus 8-án került sor. A zsinagógát eredetileg szabad térbe építették, bejárata a Zsigmond utcából nyílt, homlokzata pedig a Dunára, illetve az Árpad fejedelem útjára nézett. 1928-ban azonban, a kor kívánalmainak és a fejlődő hitközség sokirányú funkcióinak megfelelően, hatemeletes bérházzal építették körül. Ennek terveit Jakab Dezső és Soós Aladár műépítészek készítették. Az utca felől magas, árkádos, vasráccsal záródó kapualjon keresztül kedvező rálátás nyílik a zsinagóga homlokzatára. A zsinagóga köré emelkedő bérházat úgy építették, hogy a templom ne puszta falsíkok közé kerüljön, hanem mindkét oldalról függőfolyósok határolják, ahonnan a zsinagógára tekintve különösen hangulatos, mondhatni misztikus kép tárul elénk. Az épületben hitközségi irodák, díszterem, téli imaterem és alkalmi talmud-tóra iskola is helyet kapott.

Bővebben...

 

Bethlen téri zsinagóga


A neoreneszánsz épület 1876-ban az Izraelita Süketnémák Országos Intézete részére épült, majd imaszobáját 1931-ben Baumhorn Lipót bővítette zsinagógává. A templomtérben három oldalon női karzatok futnak, a fehér és arany színű keleti fal frigyszekrénye fölött pedig oszlopok tartanak timpanonos baldachint. Ezek Baumhorn szecessziós formavilágát tükrözik, és mestere, Lechner Ödön Iparművészeti Múzeumát idézik. A második világháború előtt itt működött az Izraelita Nőegylet népkonyhája és játszóháza, valamint a Chevra Kadisa segélyező szervezet. A gettósítás idején az épületet szükségkórházzá alakították, amit 1944 végén kifosztottak a nyilasok, sokakat elhurcoltak innen és meggyilkoltak.

 

Dohány utcai zsinagóga

A templom nemcsak Budapest egyik nagyszerû látványossága, de mindig is a nagy hagyománnyal rendelkezõ magyar zsidóság jelképe volt. Mintha a mesés Kelet egy darabja tárulna szemünk elé a közép-európai fõváros szívében. Manapság, amikor a közel nyolcvanezer lelket számláló budapesti zsidó közösség hagyományos istentiszteletein felül hangversenyeket is rendeznek õsi falai között, a mûvészet iránti tisztelet egészíti ki a vallásos hódolatot.

Bővebben...

 

Óbudai zsinagóga

Óbudán már a XIV. században éltek zsidók, az elsõ hiteles okmány 1349-ben jelzi ottlétüket. A XVIII. században Zichy gróf védelme alatt állottak és miután az elõírt védelmi pénzt megfizették, a hatóság nem zaklatta õket. A Zichy grófok nagy kiváltságokat adtak. Megengedték, hogy saját istentiszteletet tartsanak, hogy belügyeikben saját bíróságuk ítélkezzék, hogy ingatlanokat szerezzenek, kóser bort és húst mérjenek.

Bővebben...

 
WEBSHOP
Kabbala