Ijjár a ragyogó hónap

>Niszántól, az egyiptomi kivonulás havától számított második hónap, bibliai elnevezése ziv – ragyogás, mert ebben az időszakban még kellemes a meleg Izrael országában, kizöldült a természet, dús a vegetáció. Erre utal az arámi fordításban, a Targumban szereplő név – Nican – rügy, bimbó -, ahogy az Énekek Énekében is találjuk: Nicanim niru baarcenu ét hazamir higia - Virágok (bimbók) látszanak a földön, az ének ideje eljött. Nem véletlenül szerepel ebben a kontextusban a rügy – bimbó szó, amely a kibontakozó szerelemre utal.

 

 

Az ijjár név – mozaikszóként gyógyulást ígér, a kezdőbetűk alef, jod, rés –„ Én vagyok az Örökkévaló, a gyógyítód” szavakból, hiszen az Egyiptomból kivonulók számos szenvedésen mentek keresztül, míg ez a hónap enyhítette sebeiket.

Ez a hónap a Pészachkor kezdődő és a Tóraadás napján befejeződő Ómerszámlálás jegyében zajlik, ugyanis Pészach idején indult az aratás, és minden nap egy kalászt tettek félre, hét héten keresztül, innen ered a Savuot – Hetek ünnepe elnevezés, mert ez az időszak hétszer hét napon át tartott. A Szefira – számlálás egykor örömteli időszak volt, maga az aratás, mint természeti ünnep, és lelki vonatkozásban is, hiszen az egyiptomi kivonulás a zsidó nemzet fizikai születését a Tóraadással, a szellemi újjászületéssel kötötte össze, ám a történelem viharai során gyászidőszakká változott, mikor is nem lehet esküvőt tartani, hajat, szakállat vágni. Egyetlen nap a kivétel, az ómerszámlálás harmincharmadik napja, a hónap örömünnepe, Lag baomer. A Talmud utalásai szerint szörnyű járvány tört ki Rabbi Akiva tanítványai körében, amely sok ezer ember halálát okozta. Ez valószínűleg a Bar Kochba lázadással volt kapcsolatban, amelynek Rabbi Akiva volt a szellemi vezetője. A felkelés első, közel öt évig tartó időszaka dicsőséges volt, a rómaiak körében a zsidó vallás népszerűségnek örvendett, így a rabbik abban reménykedtek, hogy a szimpátia kitart mellettük.

Mégis, a birodalom nem engedhette meg magának, hogy egy nép is kiszakadjon, példát mutatva másoknak, ezért Bar Kochba szabadságharca véres megtorlással végződött.

A rómaiak megtiltották a zsidó vallás gyakorlását, a Tóra tanítását, az elesett felkelők siratását.

Így, egyes vélemények szerint a hősi halottakat a cenzúra miatt a járvány áldozatainak nevezték.

A hónap betűje a vav, amely horgot, kapcsot jelent, továbbá a héber „és” kötőszónak felel meg. Ijjár kapcsolat a zsidó nép születésének két legfontosabb állomása között, azaz a niszán havi egyiptomi kivonulás, a Peszach és a Tóraadás ünnepe, a Savuot, amelyet sziván hónapban ünnepelünk. A vav a négybetűs Istennév egyike, amely – nevéhez híven – az isteni energiát kanalizálja az alsó szint felé.

Ijjár csillagjegye a bika, mert ebben az időszakban már elég fű volt a legelőn a barmok számára. A bika jelképezi az ember ösztönös, állatias lelkét (héberül: nefes habahamit), amelyet kordában kell tartanunk. Különös jelentőséggel bír a kabbalában is, mivel a trónszekér látomás egyik állata. A hagyomány szerint az aranyborjú készítésekor az Örökkévaló haragjában le akarta taszítani trónusáról a bikát, de miután az Józsefhez is kötődik, az Igaz érdemei miatt végül mégis megtartotta.

A hónaphoz kötődő testrész a jobb vese. Az akkori tudomány szerint ez a szerv jelképezi az ösztönös tudást és az érzelmeket, míg a szív a tudatosságot. Ezért olvashatjuk a zsoltárban: „Áldom az Örökkévalót, aki jó tanáccsal lát el, még veséim is jóra bírnak éjszakánként.” (Zsolt.16.7.). Magyar szólásmondás is őrzi ezt a képzetet, aki a vesébe lát, az előtt nem maradnak rejtve mások indulatai.

E ragyogó időszak jelképe még a gondolat, a héber ch-s-v gyök, amely magába foglalja a számlálást is, visszatérve az ómerszámlálásra, vagy éppen a kalendárium készítésének nehéz tudományára. Jiszakhár, a hónap törzse is kapcsolódik a tudáshoz, a hagyomány szerint a legkorábbi szanhedrinban is a legtöbb tag hozzájuk tartozott, ők voltak a régi Izrael tudósai.

 
WEBSHOP
Kabbala