Hetiszakasz /Tecave/

Hetiszakaszunk Purim ünnepe előtt, Záchor szombatjára esik.

Mit üzen a mai világnak a Záchor? „Emlékezz, mit tett veled Amalek!” Amalek és utódai, Ézsau leszármazottai jelképezik a zsidóság iránt érzett kérlelhetetlen, irracionális gyűlöletet, az antiszemitizmust. Az Egyiptomból kivonult, megfáradt zsidó népet elsőként Amalek támadta meg. Nem remélt anyagi hasznot, nem területet akart, egyetlen célja volt, Izrael elpusztítása. Ahogy későbbi ivadéka, Hámán, Purim ünnepének negatív főszereplője, Hitlerhez hasonlóan, nem akart mást, mint az általa gyűlölt népet kiirtani a világ színéről.

Amalek, Hámán utódai nem fogytak el mind a mai napig, gyűlöletbeszéddel, nyílt antiszemitizmussal vagy éppen anticionista köntösbe bújva mérgezik a lelkeket. Hatásukra sokan idegenszívű, nemzetközi összeesküvőt, ellenséget látnak a szomszédban, kollegában, míg mások a középkori vérvádakat és kútmérgezéseket is alulmúló rémségeket találnak ki és terjesztenek.

Emlékezzünk Amalekre, és arra, Hámánt hogyan is sikerült legyőzni. A zsidóság teljes összefogásával. Akkor – egy nép, egy lélek - minden egyes ember összefogott, közösen böjtöltek, imádkoztak és cselekedtek a szörnyű rendelet megsemmisítéséért, a mai világban ez elképzelhető???

A kohénok és a főpap ruháját bemutató hetiszakasz és Purim ünnepe közt összefüggések vannak – világítanak rá bölcseink.

Miért tartott éppen 180 napig a lakoma, amely a király gazdagságát volt hivatott bemutatni?

A hagyomány szerint 5400 drágaságot raboltak el a Szentélyből, edényeket és egyéb szent tárgyakat, Ahasvéros a lakoma minden napján harminc-harminc darabot hozott elő. Ruházata a főpapi öltözet volt, ebben szeretett volna pöffeszkedni Hámán, majd ebben vonult fel Mordekháj Susán városában.

Hasonló a hetiszakaszban és Eszter Könyvében az is, hogy az előbbiben nem szerepel Mózes, az utóbbiban pedig az Örökkévaló neve, csak utalásokat találhatunk a hagyomány szerint.

A papi ruházat alján arany csengettyűk voltak, ezek jelezték Áron közeledtét, hogy ne érje bántódás a Szentélyben. A Midrás elbeszéli, Eszter királyné élete kockáztatásával járult Ahasvéros elé, aki már harminc napja nem kereste, a király éppen ezt a köpenyt viselte. Eszter belépett, a csengők megszólaltak, Ahasvéros jó kedvre derült, ezért kegyesen fogadta feleségét, így menekülhetett meg a zsidó nép reménysége.

Hetiszakaszunk utolsó fejezete a füstölőszer elégetésére szolgáló arannyal bevont sittimfa oltár készítéséről szól. A kommentárok mind szóvá teszik, miért szakadt el a többi áldozati eszköztől, miért került a hetiszakasz végére. A magyarázat szerint az Örökkévaló számára a legkedvesebb az illatszer füstölőáldozat, mert ez nem Izrael bűneiért van, nem engesztelés, ez öröm a szívnek.

A misztikus magyarázók szerint itt is összekapcsolódik a Tórai szöveg az ünneppel. Ádár havának jellemző érzékszerve a szaglás, ez az egyetlen érzék, amely kimaradt az első ember, Ádám édenkerti bűnbeeséséből, hiszen meglátta a gyümölcsöt, hallgatott a csábító szóra, leszakította, megízlelte, de nem szagolta meg. Ezért jelentősek az illatszerek, nem véletlenül mondunk áldást az illatokra (beszamim) szombat kimenetelekor. Aligha véletlen, Purim hőseinek, Mordekhájnak és Eszternek (Hadasza) a neve is illatszert jelent, mirrha és mirtusz, egyes misztikusok Purimkor mirtuszágat tesznek az ünnepi asztalra, ennek emlékére.

Ezért, amikor Mordekháj imádkozott, olyan volt, mintha illatáldozatot mutatott volna be, mint Áron, amikor a füstölő áldozattal megállította Kórach lázadása után a csapást, ezúttal az ő neve volt az illatszer.

 
WEBSHOP
Kabbala