Hetiszakasz /Mispatim/

Két szamárhajcsár ment az úton, történetesen gyűlölték egymást. Egyszer csak az egyik csacsija összerogyott a teher alatt. A Tóra tanítása szerint: „ha látod gyűlölőd szamarát összeroskadni terhe alatt, eszedbe ne jusson, hogy ne segíts neki, segítened kell, vele együtt.”

Így a másik hajcsár, félretéve korábbi indulatait odasietett, és gyorsan szedegette a bajbajutott állat csomagjait. Társa elgondolkozott, talán félreismerte őt, egyáltalán nem olyan rossz ember, mint gondolta. Ezután nagy egyetértésben igyekeztek a fogadóba.

 

Ez a Tóra, parancsolatok, amelyek segítenek és békét teremtenek az emberek között, tanítja a Midrás Jálkut Simoni.

A Mispátim hetiszakasz 53 törvényből áll, 23 parancsolat, és 30 tilalom van benne, az ember és ember közti viszonyt szabályozza.

Az első rendelkezés, midőn héber szolgát veszel, hat évig szolgáljon, a hetedikben pedig menjen el szabadon, ingyen.”

Bölcseink sokat vitatkoznak azon, miért ez az első törvény, a Szináj hegyi kinyilatkoztatás eufóriájában miért éppen a héber szolga a legfontosabb? Kik is voltak ők? A hagyomány szerint Egyiptomból csak szabad emberek vonulhattak ki, az Örökkévaló feltételül szabta, hogy minden gazdagabb embernek fel kellett szabadítani zsidó szolgáját.

A Szináj hegyi törvényalkotás után már csak a tolvaj lehetett szolga, aki nem tudta kifizetni lopása ellenértékét, ami nem is volt könnyű. Az okozott kárt busásan meg kellett téríteni, ami elég elrettentő erejű volt, aki mégis bűnbe esett, az börtön helyett munkájával egyenlítette ki az okozott kárt.

Volt egy másik lehetőség is a szolgaságra, amit ma önálló életre való képtelenségnek neveznénk, ha valaki nem tudta eltartani magát, az kérhetett segítséget, hogy a gazda tartsa el családostól.

Mégis, miért ez az eső törvény? Egyes vélemények szerint az egyiptomi rabszolgaságból frissen szabadult nép még jobban átérzi az akár saját hibájából bajbajutott embertársa helyzetét, és természetesnek tartja, más népekkel ellentétben, hogy a szolgaságot belátható időn belül szabadulás váltsa fel, és a többi emberhez hasonlóan heti szabadnapot kapjon.

Érdekes az eved ivri - héber szolga kifejezés, mert a Tórában elvétve fordul elő, az ősapák vonatkozásában egyszer-egyszer, a későbbiekben csakis ebben a szóösszetételben.

Ki volt az első eved ivri? József, akit testvérei elraboltak, hogy szolgának adják el, Később, amikor Potifárné hasztalan próbálta elcsábítani, ezekkel a szavakkal kezdte rágalmait: Bejött hozzám a héber szolga, hogy csúfot űzzön velem. A zsidó gondolkodók közül többen úgy gondolják, hogy két jóvátehetetlen bűn árnyékolja be a zsidó népet, az egyik József eladása, a másik pedig az aranyborjú.

Ezért köti a hagyomány az első törvényt az első héber szolga, József személyéhez, lehetőséget adva a zsidóságnak a Tóra betartásával engesztelést nyerni a törzsek által elkövetett bűnre. A Zohár azt tanítja, az első törvény a halál után ítéletet kapott lélek gilgul-jának, vándorlásának rendjét tartalmazza, attól függően, hogy a lélek utolsó földi útja során milyen szintre került, elnyerte büntetését, vagy éppen mentesült a szolgaság alól.

Hetiszakaszunk törvényei polgári és büntetőjoggal egyaránt foglalkoznak, bővebb tárgyalásuk képezi a Talmud több traktátusát. Ebbe tartoznak az élet elleni bűncselekmények, a testi sértések, garázdaság, ember, állat okozta károkozás. Szerepel benne a kamatra kölcsönzés tilalma csakúgy, mint a mai világ rákfenéje, a megvesztegetés is: Megvesztegetés el ne fogadj, mert a megvesztegetés megvakítja az éleslátókat és elferdíti az igazak szavait.

A Talmud korában nagyon szigorúan vették ezt a törvényt, nemcsak a pénz, az ajándék, de még a hízelgő szavak is tilalmasak voltak. Egy történet szerint megáradt folyón, ingatag hídon jött át valaki, a szembejövő segítőkészen nyújtotta kezét, hogy biztonságban átérjen. Amikor kiderült, a segítségre szoruló kinevezett bírája lett az udvarias embernek, lemondta az esetet, nehogy elfogultsággal vádolják.

A törvények felsorolása után Mózes, Áron és két fia Nádáb, Abihu, továbbá a vének közül hetvenen felmentek a hegyre, látták Izrael Istenét, és nem esett bántódásuk. A Midrás szerint azért történt mindez, hogy tekintélyt szerezzenek a nép körében.

Az Isteni Jelenlét felhőként borult a Szináj hegy tetejére, ide szólította az Örökkévaló Mózest, ahol negyven nap és negyven éjszaka alatt vette át a törvényeket.

 
WEBSHOP
Kabbala