Hetiszakasz /Tazriá/

TAZRIÁ

Míg az előző heti szakasz az étkezési törvényeket tartalmazta, ebben a szakaszban a tórai (Mózes által elrendelt), úgynevezett tisztasági törvények kerülnek sorra, elsőként a családi élet tisztaságára vonatkozó előírások. Ezek közül a legismertebb és a legfontosabb az asszonyok havi tisztulási parancsolata: a havi mensis idején és az azt követő néhány napban tilos a házasélet gyakorlása. A havi időszak lezárta után az asszonyoknak, úgynevezett élő vízben (patak- vagy folyóvíz, illetve gyűjtött esővíz) tetőtől talpig meg kell fürödniük. (Éppen ezért, a történelem során bárhol telepedtek meg zsidók, mindig építettek maguknak rituális fürdőt, amelyet népiesen, jiddis szóval mikvének neveznek. Megjegyzem: a fürdés szokása nem mindig volt általánosan elfogadott gyakorlat. Egy történelmi kutatásom során arra bukkantam, hogy a 18. századi Dunántúlon csak török vagy zsidó fürdő létezett…)


A Tórában és így a heti szakaszunkban található tisztasági törvények többsége a hajdan volt Szentéllyel és szolgálatával kapcsolatos, és ezek mind a szolgálattevő papokra (a kohénokra), vagy az áldozatot bemutatni kívánó személyekre vonatkoztak. Ezért e parancsolatok jelentős részét a második jeruzsálemi Szentély pusztulása (időszámításunk szerint 70) óta nem gyakorolják. Vannak azonban köztük olyanok is, amelyeket a zsidó közösségek világszerte ma is szigorúan őriznek. Így például zsidó körben a halottat többnyire igen gyorsan szokás eltemetni. A papi származású (kohén) zsidóknak mindmáig tilos a halottak közelébe lépni, sőt, akár egy fedél alatt is tartózkodni velük, kivéve közvetlen hozzátartozóik holttestét. Ha mégis halotthoz ért, szabályszerűen meg kell tisztulnia. A régi, hagyományos zsidó temetőkben ezért külön parcellákban helyezték el a kohén származású halottakat, hogy hozzátartozóik később meglátogathassák sírhelyeiket. Ha erre mindig nem is ügyeltek, az egyébként kevésbé gondozott ortodox sírkertekben a papi sírokhoz vezető utat mésszel jelölték ki, nehogy egy kohén látogató véletlenül az illetéktelen sírok közelébe lépjen…
A különféle tisztasági törvények lehetséges magyarázatáról kétféle feltevés ismeretes. Az egyik irányzat képviselői a mózesi rendelkezéseket egyértelműen higiéniai célzatúaknak tartják. Így például K. L. Katzenelson „Hatalmud vehokhmat harefuá” (A Talmud és az orvostudomány) című könyvében kifejti, hogy a halottól való elkülönülés a fertőzés veszélyének elhárítását szolgálta. Nem véletlen, mondják, hogy ezekhez az előírásokhoz nem társul semmiféle imádság, akárcsak a csupán higiéniai kézmosáshoz sem, például széder este, a sós vízbe mártott zöldség fogyasztása előtt. A tűz vagy a víz révén történő tisztulás (Katzenelson és követői szerint) voltaképpen nem más, mint a korabeli körülményeknek megfelelő, egyfajta dezinficiálás, tehát fertőtlenítés.
Mások viszont a higiéné szempontját teljesen kizárják, és azt gondolják, a tisztasági törvények célja kizárólag vallási jellegű: az embereknek a szentség életformájára való nevelését szolgálta. Nem véletlen, mondják, hogy valamennyi tisztasági törvény lezárása után mondja ki a Szentírás a jól ismert „szentek legyetek, mert vagyok Én, az Örökkévaló” kezdetű tanítást. Szerintük a Tóra ezekkel a szigorú szabályokkal a hívőket akarják távol tartani mindentől, ami tisztátalan, ami esetleg megakadályozhatná őket abban, hogy a Szentély közelébe léphessenek, vagy annak szolgálatában részt vehessenek.
Vannak olyanok is, akik úgy gondolják, s mi ezt az álláspontot tartjuk elfogadhatónak, hogy mindkét elméletnek van reális alapja a Szentírás szövegének értelmezésében, és hogy e két álláspont egyáltalán nem zárja ki egymást. Elvégre olykor maga a Tóra is több indokot sorol fel egyazon törvény magyarázatára. Így például a legnagyobb és leggyakoribb zsidó ünnep, a szombat megünneplésének indokaként a Szentírás hol valláselméleti (a hatnapos teremtésre és az isteni megpihenésre hivatkozva), hol történelmi (az egyiptomi szabadulásra emlékeztetve), hol meg szociális magyarázatot közöl számunkra (a szolgák számára is szolgál ez a pihenőnap).
A Tóra tisztasági törvényei tehát abban a korban fontos egészségügyi, higiéniai feladatot láttak el, ám ezen felül a magasabb rendű, a szentséghez közelítő életre, a lelki tisztaságra is felkészítenek.

 
WEBSHOP
Kabbala