A budai oldal zsidó látnivalói

 

Sétánkat a budai Vár északi bejáratánál kezdjük. A nagy történelmi multú budai várban a várbusszal megközelíthető Bécsi-kapu tér mellett találunk néhány jelentős zsidó emléket.

 

Középkori zsinagóga a budai Várban

(I. Táncsics Mihály utca 26.)

A középkori budai zsinagógát régészeti kutatások során (1964-ben) tárták fel. A szemközti, mai múzeum épülete volt a híres budai Mendel Jakab zsidó prefektus háza. 1482-ben Mátyás király nevezte ki az addigi keresztény főúrak által betöltött állásra. Ő, majd leszármazottai és utódai szedték be a „zsidóadót”, intézték a zsidók ügyeit. Ez az épület később, a török uralom alatt szefárd imaházként működött, itt ma zsidó emlékmúzeumot, kőtárat találunk. A bejárat felett vörös festékkel írt és rajzolt kabbalista feliratok láthatók a 17. század második feléből.

(Látogatható a nyári időszakban, keddtől péntekig 10-15, szombat és vasárnap: 10-18 óráig.)

A ház mellett levő evangélikus templom falán látható a II. világháború alatt zsidó gyermekek százait mentő Sztehlo Gábor evangélikus lelkész emléktáblája.

Az utca másik oldalán állt a középkori nagyzsinagóga, melynek falait a régészeti feltárás után – pénz hiányában – visszatemették.

 

A középkori zsinagóga közelében levő Moszkva térről induló 59-es villamos végállomásánál található az 1885-ben létesített budai temető.

 

Farkasréti temető

(Érdi út 9.)

Az egyszerű, vöröstéglás szertartási épület utcai frontja dísztelen, csak a középső, magasabb részt hangsúlyozza három ívelt végződésű vakablak és a felettük levő körablak. A bejárat mellett van az iroda, a férfi halottelőkészítő, majd a ravatalozó. A ravatalozóba nyíló nagy üveges ajtó mellett kétoldalt, a külső falon első világháborús emléktáblákat találunk. Az egyszerű, négyzet alakú helyiség közepén dobogó van a koporsónak, négy sarkán kandeláberek. Előtte a rabbi szószéke, oldalt padok. A hangsúlyosan szerény helyiség mennyezetének közepén festett Dávid-csillag, a sarkain menőrák, a falon hat falikar.

Az épület előtt helyezkednek el a budai hitközség egykori rabbjainak sírjai. Közöttük találjuk az 1900-ban elhunyt Goldberg Rafaelnek, Kiss Arnoldnak, (ő írta a nők számára készült, ma is használt imakönyvet), valamint a felszabadulás utáni időszak két nagytekintélyű rabbijának, Geyer Artúrnak és Benoschofsky Imrének sírjait. Közelükben nyugszik Heller Bernát, a Rabbiképző Intézet tanára, a budapesti zsidó gimnázium eldő igazgatója.

Néhány érdekesebb, itt nyugvó személy, a teljesség igénye nélkül: A szertartási épülettől indulva a külső fal melletti első úton találhatjuk Frommer Rudolf fegyvergyárosnak a híres Frommer pisztolyok tervezőjének sírját. Mellette egy nagyon szép, szinte teljesen dísztelen fekete márványoszlop őrzi Dános László építész emlékét. Egy másik híres építész, Vágó László is itt nyugszik. Sírkövén kifaragták főbb műveinek, így a Dohány utcai Hősök Templomának képét. Az itt nyugvók közül említhetjük Palágyi Lajos költőt és dr. Ferenczy Sándort a hazai pszichoanalitikus iskola megalapítóját. A temető egyik érdekessége az első világháborús katonai parcella, ahol „pro patria" feliratú, egyforma sírkövek alatt nyugszanak az elesettek. Ahogy ez katonáknál szokás, elöl a főtiszt neve áll: Itt van Krupieci Bauer Gyula tábornoknak, az első világháború híres „rossebes" ezred parancsnokának sírja. Itt találjuk dr. Kepes Gyula vezérfőtörzsorvos, sarkkutató, az 1872-73. évi északi-sarki expedíció egyetlen magyar résztvevőjét, Lánczos Kornél atomtudóst az Ír Tudományos Akadémia tanárát, továbbá Farkasházy Miklós festőművészt, Hammerschlag János zeneszerzőt. A temetőben egymás mellett látjuk a különböző korú és stílusú síremlékeket. Az 1850-es évek lekopott, egyszerű félköríves végződésű kőveitől az 1930-as évek igen érdekes stílustörekvésein át a mai korszak modern, ízléses vagy kevésbé ízléses síremlékeiig. A kövek feliratának nyelve is jellegzetes és koronként változó: héber, német, magyar sírfeliratok állnak egymás mellett.

A hegyoldalba felkúszó, rendezett, gondozott temető 8-16 óráig látogatható.

 

Régi ortodox temető

(1124 Budapest, Csörsz utca 55.)

Modern házak és üzemek közé beékelt házhelynyi helyen van az egyik legrégibb budapesti zsidó temető. Az utca felől egy alacsony, a járda szintjénél mélyebben fekvő, földszintes, fehérfalú, piros cseréppel fedett épület látszik: ez az egykori halottasház, ma gondnoki lakás. A bejáratnál tábla emlékezik meg a temető renoválását segítőkről.

A mintegy 100 méter hosszú, 10 méter széles temető közepén út megy végig. Ettől jobbra-balra festői összevisszaságban, mondhatni egymás hegyén-hátán régi és újabb, egyszerű és feltűnőbb kövek sorakoznak.

A festői kép nagyon hasonlít a híres prágai zsidó temetőre. Miután ez ortodox temető, ezért a köveken csak héber betűs feliratokat és felettük hagyományos jelképeket találunk. Ilyen jelkép például a kohaniták (a papi családból származó férfiak) áldást osztó keze, a leviták (a papi törzs tagjainak) kancsója, de van itt szomorúfűz és nemesi címer is. Sok kő megrongálódott, kidőlt, golyónyomoktól sérült. 1961-ben temettek ide utoljára, azóta ez zárt sírkert.

Közel a halottasházhoz, az út mellett találjuk Reich Koppel ortodox főrabbi sírját. Reich rabbi 1890-ben lett budapesti ortodox hitközség rabbija, majd főrabbija. Az ő hitéleti vezetése alatt lett erős és szervezett a budapesti ortodox hitközség. Felsőházi tag és királyi tanácsos is volt, 1939-ben halt meg. A nagyméretű, faragott koronával díszített sírkő mögött a sírt fedő sátor alakú kőláda oldalán nyílásokat találunk, a bedobandó kvitlik (a hívők kérőcédulái) számára. Közelében nyugszik veje, Hajim Dávid Szofer, a híres 18. századi pozsonyi Szofer (Schreiber) Mózes rabbi leszármazottja. Ez a család a hagyomány szerint Rásitól, a 11. században élt, híres biblia-kommentátortól származik, és sok nagyhírű rabbit adott a zsidó tudománynak. A család neve is sokat elárul viselőiről: a Szofer név Tóra-másolót, vagy egyszerűen írástudót jelent.

A temetőben található akninicsi (galíciai) csodarabbi sírja is, aki az I. világháború csatái és a zsidóüldözés miatt menekült Magyarországra. Egyik tanítványa, Schmutz Jakab támogatta itt, ő temetette el, és kérése szerint később a mester lábánál talált nyughelyet. A csdodarabbi sírját is sokan látogatják mindmáig.

A temető legtragikusabb emlékeket ébresztő köve a Bíró Dániel ortodox zsidó kórházban (a Városmajor utcában), valamint a Maros utcai zsidó kórházban a nyilas hóhérok által legyilkolt oevosok és betegek mártíremlékműve. Amikor a holocaust idején a budai és a pesti zsidók már nem hagyhatták el a város belterületét, de a gettót még nrem zárták körül, egyedül ebbe a temetőbe hozhatták ki halottaikat.

A temető elején találjuk az óbudai Freudiger család tagjainak sírjait. Az óbudai textilgyártó ipar egyik megteremtője Freudiger Mózes, majd később fiai, a budapesti ortodox hitközség világi vezetőiként nagyon sokat tettek közösségük erősítéséért, szervezéséért. Érdekességként megemlíthetjük még a halottasház mögött, a temető sarkában látható, szokatlan formájú kettős sírkövet, amely alatt egy házaspár nyugszik. A férfi kövét kohanita kéz, a másikat szív díszíti.

 

A Duna mentén jutunk el a következő megtekintésre érdemes városrészbe

 

Óbuda

A hajdan önálló városban már a 14. században éltek zsidók, az első hiteles okmány 1349-ben jelzi ottlétüket.A 18. században tekintélyes, népes, kiváltságos hitközség jött létre Óbudán. (A mai Lajos utcát régen Zsidó utcának hívták). A zsidók itt a Zichy grófi család védelme alatt álltak, és miután az előírt védelmi pénzt megfizették, a hatóság nem zaklatta őket. A Zichy grófok nagy kiváltságokat adtak nekik. Megengedték, hogy nyilvános istentiszteleteket tartsanak, hogy belügyeikben saját bíróságuk ítélkezzék, hogy ingatlanokat szerezzenek, kóser bort és húst mérjenek. A zsidóbírót, akit a Zichyek engedélyével maguk a zsidók választottak, nagy tiszteletben részesítették. A bíró mindig egy díszes ezüst pálcát tartott a kezében, s ha az utcán ment, a hitközségi szolga előtte járt. A zsidók, mint bérlők, szétszórtan laktak a városban. 1737-ben 43 család élt itt. Ekkor szereztek temetőtelket, és építették az első zsinagógát. 1770-ben alapították a Chevra Kadisát, a temetkezéssel és jótékonysággal foglalkozó Szentegyletet. 1784-ben nyílt meg a nyilvános népiskola, amely az első világi zsidó iskola volt Magyarországon. 1787-ben már 320 zsidó család lakta Óbudát. Üzemek, manufaktúrák alakulnak. Az egyik ilyen kékfestő manufaktúrát 1784-ben Goldberg Ferenc aranyműves alapította. Családja érdekes: őse, a spanyol-zsidó Perez a 18. század elején települt le Óbudán, a fia Goldberg Sámuel pedig a magyar ipar egyik úttörője, a Goldberger művek megalapítója lett.

Az óbudai ma már nem önálló hitközség, a hívek a Budai Körzethez tartoznak, nincs működő templomuk. Az egykori zsidó létesítményeket – a hajdani zsinagóga kivételével, a legtöbb óbudai lakóházzal együtt – lebontották.

 

Egykori óbudai zsinagóga

(III. Lajos utca 163.)

Elődje 1767-69 között épült, Nepauer Máté tervei alapján. A kedvezőtlen talajviszonyok miatt falai megrepedeztek, ezért újjáépítették. A falak nagy része megmaradt. (1947-ben megállapították, hogy az alapfalak római épületmaradványokon állnak.) Új déli homlokzatot, oszlopos előcsarnokot és tetőszerkezetet építettek hozzá. Ekkor alakult ki a zsinagóga ma is látható végleges képe, amely valamennyi Budapestet bemutató leírásban, képen szerepel, a 19. századtól napjainkig. A Landherr András tervei alapján átépített templomot 1821-ben avatták fel. Akkori főrabbija a világszerte ismert Müncz Mózes (1750-1831) volt.

A klasszicista stílusú zsinagóga homlokzatának dísze a hat korinthoszi oszloppal alátámasztott, timpanonos záródású nyitott portikusz. Fő méretei: 20.99 X 34.07 méteres alapterület, 13,20 méteres párkánymagasság. Építészetileg csonka bazilikának számít, mivel a belső tér beosztása aszimmetrikus. A hátsó karzaton kívül csak az északi oldalon van karzat. A templomtér impozáns méretei, hatalmas boltozata, karzatainak architektúrája, a bima (a Tóra-olvasó emelvény) művészi formája ellensúlyozta az aszimmetrikus bejárat kedvezőtlen hatását. Belseje is egyedülálló volt, a középen elhelyezett Tóra-olvasó asztalt négy míves oszlop vette körül. (Ilyen típusú zsinagógák csak a hajdani Felvéken, a mai Szlovákiában és a Duna-menti Apostagon láthatók.) Az 1960-as években a Hitközség akkori vezetői eladták, ma a Magyar Televíziózió stúdiója. Az épület megőrizte eredeti külsejét, de belső terét az új funkciónak megfelelően megváltoztatták.

Az egykori híres óbudai főrabbi, Müncz Mózes sírja szinte zarándokhelynek számít. A festői szépségű óbudai zsidó temetőben található (Külső Bécsi út 369.). Érdemes oda látogatni. A festőművészek szívesen keresik fel ma is: Dési Huber István magyar festő több képet készített ott.

 

Érdemes még megtekinteni a Lauder Javne Zsidó Közösségi Iskola, Gimnázium és Szakiskola új, impozáns épületét a Budakeszi út 48. szám alatt, valamint az iskolát övező szép kert aljából nyíló zsidó óvoda régi épületét is. Megközelíthető a 22 (piros) gyorsbusszal a Moszkva térről: a Vízmű megállónál kell leszállni.

Összeállította: Orbán Ferenc