Budapesti séták

Zsidó látnivalók, műemlékek

 

Budapest az ország, és egész Közép-Európa legnagyobb zsidó közössége, itt lakik a magyarországi zsidóság nagy többsége.

 

A „zsinagóga háromszög” (A volt gettó területe.)

 

Első sétánkat a Károly körút és a Wesselényi utca sarkán levő Herzl Tivadar térről, a Dohány utcai nagyzsinagóga mellől indítjuk, és a régi pesti zsidónegyed területét járjuk be. (A 18. és 19. század fordulója körül, itt a Pesti városfalon kívül, a Dunai átkelőhöz vezető út mentén, az Újvásártér közelében alakult ki a zsidónegyed, melynek magja a már lebontott Orczy-ház és a Király utca volt.) 1944-ben, ebben a negyedben állították fel a pesti gettót, amelynek egyik kapuja az árkádsor Wesselényi utcai oldalán állt. A szűk utcás, ódon városnegyedben közel hetvenezer embert zsúfoltak össze, vagyonuktól és jogaiktól megfosztva, állandó halálfélelemnek kitéve. E negyedben kereshetjük fel a pesti oldal zsidó látnivalónak nagy részét. Itt találjuk Magyar Zsidó Múzeumot, a magyarországi neológ és ortodox zsidó hitközségek főtemplomait, székházait. Találunk itt több, részint jelenleg is funkcionáló zsinagógát, a Mártírok Temetőjét, a Raoul Wallenberg emlékkertet, a mártírok és az embermentő hősök emlékműveit, emléktábláit, egykori és ma is működő zsidó iskolákat, intézményeket, a zsidó vallásos élethez szükséges egyéb létesítményeket, kóser éttermeket, kóser élelmiszert árusító üzleteket.

 

A Dohány utcai nagyzsinagóga

 

(A múzeumba váltott belépő feljogosítja a látogatót a templom megtekintésére is. Mindkét helyre kérhetünk magyar és idegennyelvű vezetést.)

Ez ma a világ második legnagyobb zsidó temploma. A mór stílusú zsinagógát Ludwig Förster német építész tervezte. (A bécsi nagyzsinagóga is az ő keze munkáját dicséri.) Ünnepélyes felavatására 1859. szeptember 6-án került sor.

A keleti irányú tájolás miatt homlokzata egy kisebb törésvonallal eltér az utca irányától. Az épület homlokzata fölött bibliai héber mondat olvasható: „Építsetek nekem szentélyt, hogy köztük lakozzam" (Mózes II. könyve, 25. fejezet 8. vers). A két 43,61 méter magas, díszes, zöld fémkupolás torony között, a timpanon tetején kőtábla emlékeztet a Tízparancsolatra.

A templom előterébe három kétajtós, vasszegekkel díszített pántos szerkezetű kapun juthatunk be. Az aulát három kupola fedi le, melyek közül a középső a legnagyobb. Ezeket ornamentális festés díszíti. A középső portál felett miniatürizált rózsaablakon szórt fény tör át.

A zsinagóga fő szerkezeti egységébe, a be1ső térbe lépve a padlózatot mindenütt beborító mozaik a szembetűnő. A geometriai formák azonos ritmusban lüktetnek. Monumentális, lenyűgöző tér tárul elénk. A padsorok tengelye elsöprő lendülettel invitál arra, hogy előbbre, a hely vallási szempontból leglényegesebb része, az Áron Hákódes, a 8,2 m magas frigyszekrény felé közeledjünk. A földszinten a férfiak helyét találjuk, az első és második emeleten a nők foglaltak helyet. (A II. világháború befejezése óta már asszonyok is ülhetnek a földszinten.)

Az egész templomot keleti motívumú falfestés, aranyozás, színes üvegablakok, míves csillárok, faragott ülések díszitik. A háromhajós, háromkarzatos monumentális belső teret nyúlánk vasoszlopokon nyugvó, negyvenöt egységből álló színes, festett kazettás mennyezet fedi. A geometrizáló minták díszítő motívumként jelennek meg. Az alsó szinten és az első emeleten a falsíkot félköríves záródású ablaksor töri át, amelyekben visszatérő motívum a kék háttérből szinte kiugró hatágú Dávid-csillag. A második szinten mindkét oldalon, három-három nagyméretű rózsaablakon árad be a fény, megteremtve a meghittség hangulatát. Az első oszlopoknál áll a katolicizmus hatását mutató, csigalépcsővel ellátott, impozáns oldalszószék. Elhelyezése indokolt, mert a hatalmas templomot a szónokló rabbi hangja esetleg innen képes betölteni.

A főbejárattal szemben, a keleti főfalon helyezkedik el a Feszl Frigyes által tervezett nagyméretű, díszes kupolás Tóra-szekrény (olyan, mint egy önálló templom, épület az épültben), amelyben a Tóra-tekercseket őrzik. Ajtaját bársonyfüggöny és kárpit takarja, amelyen héber szöveg és zsidó jelképek láthatók. Felette, félkörívben zsoltáridézet hívja fel a hívők figyelmét a hely szentségére: „Napkelettől napnyugtáig legyen dicsérve Isten magasztos neve”.

A néhány lépcső magasságával megemelt, korláttal övezett Tóra-szekrény előtere a zsinagóga legatraktívabb szerkezeti eleme. Erőteljesen érződik rajta mind az struktualitás, mind a díszíő elemek változatossága, Feszl Frigyesnek, a budapesti Vigadó építőjének hatása. Az ornamentika, a színek megválasztása, a nemes anyagok használata a keleti izléskultúrával kapcsolatos rokonszenvre utal. Az előtér korlátdíszítése a templomi belsőépítés nemes arányú remekműve. A középen elhelyezkedő szószékről a rabbi péntek este, vagy szombat délelőtt szól híveihez. A két oldalán álló díszes székekre azok ülnek, akik az ünnep délelőtti istentiszteleten a frigyszekrényből kiemelt, Tóra-tekercseket tartják. Az előtér centrumában áll a Juda oroszlánjainak faszobraival díszített felhajtható nagyszószék, amely összecsukott formában Tóra-olvasó asztalként és a kántor előimádkozói pulpitusaként is szolgál. Két oldalon az elöljárók részére fenntartott ülések helyezkednek el.

Három lépcsőn juthatunk fel a bal oldali rabbi és a jobb oldali kántorüléshez. Háttámlájuk a frigyszekrény struktúráját idézik. Előttük két nyúlánk világítótest, amelyek kétszer tizenegy villanykörtével szórják a fényt.

A frigyszekrényhez lépcsőkön, keleti perzsaszőnyegeken juthatunk el. A szőnyeg alatt a mozaikpadlózat bonyolult geometriai formákból tevődik össze. A frigyszekrény síkjából kiemelkedik a két márványoszloppal indított és szabálytalan timpanonnal lezárt portál, amelynek középpontjában Isten négybetűs neve, a tetragrammaton (JHVH) olvasható. A frigyszekrényt kupola zárja le (fölötte hasonló kupolát alkot a zsinagóga mennyezete), melynek tetején Dávid-csillag magasodik. A frigyszekrény függönyei különböző korúak, díszítőelemként bibliai motívumokat hímeztek rájuk, a héber nyelvű szövegek az adományozó nevét és a felajánlási alkalmat tüntetik fel. A frigyszekrény előtt állandóan ég az örökmécses (héberül nér tamid).

A szekrényben elhelyezett Tóra-tekercseket védő Tóra-köntösökre általában az adományozó nevét és az adományozás időpontját hímezték. Díszítőelemként Juda oroszlánjait, a két kőtáblát és a Tóra-koronát láthatjuk. A tekercsek felett hétágú menóra világít.

A frigyszekrény mögötti térben, a rabbi és a kántor öltözője, a vőlegény és a menyasszony szobája található. Itt tárolják az esküvői baldachint, a hupát is.

 

Mártírtemető

 

A templom melletti telkeket 1929 és 1932 között építették be. A nagytemplom, a múzeum, az árkádsor és a Hősök Temploma által határolt kis kert kialakításakor a templomhoz alkalmazkodó, arányos, gondosan tervezett, egységes tér létrehozására törekedtek. A nagyzsinagóga falánál az utcai árkáddal azonos formájú árkádsort alakítottak ki. Az akkor kialakított templomkert azonban 1944-ben, a gettó idején lett a mártírok temetője. Itt hantolták el ugyanis a fasiszta gyilkosok, a betegségek és az éhség zsidó áldozatait. Sokukat később a hozzátartozók kérésére exhumálták, és másutt temették el. Mintegy hétezer áldozat hamvai azonban ma is itt nyugszanak. A temető egyik végét a Hősök templomának megemelt, az árkádsorral ritmizáló hármas bejárati nyílású homlokzata határolja. A szemközti Dohány utca felé eső zárt hatást keltő temetőrész oldalfalain az I. világháború halottainak névsorát, a nemrég felállított Szenes Hanna emléktáblát láthatjuk. (Szenes Hanna Magyarországról vándorolt ki Izraelbe, és a II. világháború alatt az angol hadsereg hadnagyaként, ejtőernyővel visszatért, hogy megszervezze az ellenállást a fasiszták ellen. Elfogták és kivégezték.) Itt helyezkedik el még a VAC (Vívó és Atlétikai Club) és a Hasomér szervezet emléktáblája is. E kis U-alakú temetőrész közepén áll a pesti gettó emlékműve: nagyméretű fadarab, tetején szögesdróttal. Nem véletlen, hogy itt helyezték el: a temető mellett, a Wesselényi utcában volt a gettó egyik kapuja (helyét a falon emléktábla jelzi).

(A temető, a Zsidó Múzeum és a székház falán több emléktáblát találunk, többek között a Herzl Tivadar szülőházának helyén felállított táblát.)

 

Magyar Zsidó Múzeum (Zsidó Vallási és Történeti Gyűjtemény)

 

A zsinagóga melletti épületben találjuk a Magyar Zsidó Múzeumot. (A múzeum helyén álló házban született és élt 18 éves koráig Herzl Tivadar, a modern Izrael Állam megálmodója.)

A múzeum épülete 1932-ben Vágó László és Faragó Ferenc tervei alapján, a Dohány utcai zsinagógához hasonló stílusban épült, és szervesen illeszkedik környezetébe. A háború alatt a gyűjtemény legértékesebb műtárgyait és kegytárgyait sikerült ládákban elrejteni a Nemzeti Múzeum pincéjében. A háború után, 1947-ben újra megnyílt a múzeum, ahova 1993-ban betörtek, sok kiállított műkincset elraboltak. Ezeket később külföldön megtaláltak, és most ujból láthatóak.

A múzeum lépcsőházában találjuk a politikai cionizmus megalapítójának, Izrael Állam megálmodójának Magyarországon elsőként felállított emléktábláját.

Az első kiállítóterem előtt néhány régi, a római korból származó sírkő áll. Ezek a legrégebbi Magyarországon talált emlékek, amelyek a zsidók jelenlétére utalnak.

Az első helyiség témája a szombat. A középső vitrinben néhány Tóra-tekercs látható. A pergamenre írt tekercsekhez tartoznak a díszes Tóra-takarók, koronák és vértek, valamint a kéz alakú Tóra-mutatók. Körben a szombathoz kapcsolódó tárgyakat találunk: az ünnep bejövetelekor használt gyertyatartókat, mécseseket, serlegeket, valamint az ünnep búcsúztatásakor (a havdala alkalmával) használt, finoman kidolgozott fűszertartókat (beszamim-tartókat), gyertyatartókat és színes fonott gyertyákat. Érdekes a kántor asztalát díszítő, mikrografikus technikával készült, csak nagyítóval olvasható úgynevezett Siviszi-tábla, amelyen az apró betűs héber felirat emberi alakokat formáz (Salamon, Dávid, Eszter).

A második terem az ünnepek világát mutatja be. Ros Hasana (újév) és Jom Kipur (az engesztelőnap) kegytárgyai közé tartozik a kosszarvból készült sófár és a fehér halotti köntös, a kitli. Az úgynevezett nagyünnepek után a zarándokünnepek következnek a kiállításon. Feltűnő a Peszach első két estéjén tartandó széder vacsorához díszesen megterített asztal. A körülötte levő tárlókban láthatjuk az ünnepen használt tárgyakat: szépen illusztrált Haggadákat (a széderen felolvasott, az Egyiptomból való kivonulásról szóló könyvet), borosserlegeket, széder-tálakat (közöttük különleges herendi porcelánokat és pápai kőcserép tálakat), emeletes macesztartókat, díszes takarókat.

A Makkabeusok által vezetett szabadságharcra emlékeztet Hanuka ünnepe, a sok, különböző korból származó nyolc- (kilenc-) ágú hanukai gyertyatartó. Purimkor (a zsidó farsang alkalmával) a zsinagógában felolvassák a hajdani megmenekülésre emlékeztető, tekercs alakú, pergamenre írott, gyakran díszes tokban tartott, bibliai Eszter könyvét. Ide tartoznak az ón purimtálak és a kereplők is.

A harmadik teremben a zsidó élet mindennapjaival ismerkedhet meg a látogató. A vallási törvények és az azokhoz kapcsolódó, érdekes és változatos tárgyak a születéstől a halálig kísérik végig a jámbor zsidó életét.

Az utolsó helyiségben szinte teljes a sötétség: ez a fasizmus időszakát mutatja be kronológiai rendben, megrázó képekkel, dokumentumokkal és néhány szomorú emlékű tárggyal.

A második emeleti nagy kiállítóterekben időszaki kiállítások láthatók. Találkozhatunk itt külföldi múzeumok vendégkiállításaival és neves zsidó festőművészek alkotásaival is (Chagall, Modigliani stb.).

 

Sétánkat a Wesselényi utcában folytatjuk.

 

Hősök temploma

 

A Wesselényi utcában a temetőt szegélyező árkádsor végén találjuk a közepes méretű, arányos, pártázatos tetejű, kupolás épületet. A négyzetes alaprajzú templomot 1931-ben építette Vágó László, Deli Lajos és Faragó Ferenc. A Hősök temploma elnevezést az I. világháború zsidó hősi halottainak emlékére kapta.

A bejárattal szemben a keleti fal (mizrah) dísze a zöld márvány borítású Tóra-szekrény, felső részén kőtáblával. Az áttört Dávid-csillag mintázatú fal választja el az emeletmagasságban elhelyezett kórust és orgonát a zsinagógai tértől. A templom két oldalán hatalmas, színes, Dávid-csillagot mintázó üvegablakok. A bejárat felett hatágú csillagot formáló héber felirat az I. világháború halottainak emlékére. Az ajtó két oldalán két nagy menóra áll. A Tóra-olvasó asztal a frigyszekrény előtt helyezkedik el.

A templom kupolája orientális díszítésű, közepén Dávid-csillagot formázó színes üvegablakkal. Az épület stílusa által meghatározott, egységes belső berendezés jellegzetes tárgyai a menóra formájú falikarok.

 

Raoul Wallenberg emlékkert

 

A budapesti svéd követség titkára szinte emberfeletti bátorsággal mentette a háború alatt üldözött zsidókat, több ezren köszönhetik neki az életüket. A felszabadulás után szovjet fogságba került, ahol elpusztították. Emlékét ez a tér, egy utca, több emléktábla és emlékmű őrzi Budapesten.

Itt találjuk az Emanuel Alapítvány Holocaust Emlékművét.

A Varga Imre szobrászművész által készített fém szomorúfűz minden levelére egy-egy mártír nevét vésték. Az emlékkertben helyezték el a holocaust idején az életük veszélyeztetésével emberi életeket megmentő, nem zsidó hősök emlékköveit, tábláit. Többük emléktábláját, szobrát a város más pontjain is megtaláljuk, így például Angelo Rotta pápai nuncius emléktáblája az I. kerület, Úri utca 6. számú ház falán, Giorgo Perlasca emléktáblája a XIII. kerületi Szent István parkban látható.

 

Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga

(VII. Rumbach Sebestyén utca 11-13.)

 

A „zsinagóga háromszög” második temploma 1872-ben, romantikus mór stílusban épült, a neves bécsi építész, Otto Wagner („a szecesszió atyja”) egyetlen hiteles magyarországi alkotásaként. Ez volt a három magyarországi zsidó vallási irányzat közül a konzervetív zsidók, az úgynevezett „statusquo” zsidóság budapesti főtemploma. (Azért nevezték így magukat, mert ők nem kívántak újítani, mint a többségi, modern irányzatú neológok, de nem is szere5ttek volna szigorítani, mint az ortodoxok, hanem úgy gondolták, latin szóval, hogy status quo ante, a helyzet maradjon úgy, mint korábban.) Az épület jelenleg nem a hitközség tulajdonában van, átépítés alatt áll, ezért nem látogatható.

 

Ortodox nagyzsinagóga és székház

(Kazinczy utca 27-29.)

 

A Wesselényi utca felől megközelítve az ódon, századfordulós hangulatú Kazinczy utca hajlatában már messziről látszik sétánk harmadik temploma. Elhelyezése lehetővé teszi, hogy a szűk utcában is áttekinthető legyen a késő szecessziós építészet kiemelkedő emléke. (Löffler Sándor és Béla tervei alapján, 1913-ban készült el.) A vörös téglaburkolatú homlokzati részleteknél meghatározó tényező a főbejárat, melyhez négy lépcsőn jutunk fel. A kétszárnyú főkapu erős félkörkerettel van lezárva, mellette egy-egy vízszintes záródású oldalbejárat. A kapuk kovácsoltvasból készültek, egészen enyhe, geometrikus díszítéssel, középen a Dávid-csillag az uralkodó motívum. E fölött az I. és II. emeleti karzatok főhomlokzatra nyíló, szépen formált, faragott kőkeretes ablakai, legfelül a kör alaprajzú, Dávid-csillagos rózsaablak. A főhomlokzatot pártázatos párkány zárja le, amelynek középső és alsó harmadát kőből faragott bibliai héber felirat díszíti: "Nem más ez, mint Isten háza, és ez az ég kapuja".

A bejárati kapualjban van a Sasz-Chevra imaház bejárata. A templom oldala melletti szűk, utcaszerű udvarrész középkori gettókra emlékeztet. A hátsó homlokzat előtt találjuk a hupa (esketési hely) szép kovácsoltvas kerítéssel körbevett emelvényét. Héber betűs bibliai felirata: "Vígság és öröm hangja, a vőlegény és a menyasszony hangja". A hátsó és oldalsó homlokzatok teljesen sima, díszítetlen felületekkel épültek. A nyílászárók vertikális irányban megnyújtott, félköríves záródásúak. A színes üvegbetétek igen egyszerű geometriai díszítésűek, mindössze helyenként a Dávid-csillag, illetve a „menóra" (hétágú gyertyatartó) jelentkezik köralakba foglalva.

A nagyzsinagóga négy sarkán négy lépcsőház található, melyek az I. és II. emeleten elhelyezett női imahelyek közlekedését biztosítják. A keleti tájolású nagytemplom belső tere háromhajós, két belső női karzata van. Az impozáns épület sok költséget és fáradtságot igénylő felújítása már a vége felé jár. Egész berendezésére jellemző a nagyon igényes, kézműves-iparos munka. Kiemelkedően szép a csipkeszerű ablakokkal díszített, külöleges függesztéses műszaki megoldással készült álmennyezet. Már befejezés előtt áll a színes, virágmotívumos falfestés. Nagyon szépek a harangalakú bronz csillárok, a faragott padok és a zsinagóga közepén ékeskedő öt lépcsőfok magasságú, magyméretű Tóra-olavasó emelvényen elhelyezett asztal. A zsinagóga dísze a márványutánzatú keleti fal és a két oszloppal és két féloszloppal körbevett Tóra-szekrény.

A Kazinczy utcai zsinagóga homlokzata

Az udvarból nyílik az ugynevezett „Téli imaház”, és az ortodox kóser Hanna étterem.

A nagy boltíves kapunyíláson keresztül innen is megközelíthető a Magyarországi Autonóm Orthodox Izraelita Hitközség székháza, melynek főhomlokzata a Dob utcára néz.

 

Összeállította: Orbán Ferenc