MUTATÓ

AZ IZRAELITA MAGYAR IRODALMI TÁRSULAT (IMIT) ÉS A MIOK ÉVKÖNYVEIHEZ.

(1895—1918, 1929—1944, 1948, 1970—1980)

Dr. Friedman Dénes és dr. Szécsi József munkáit Polnauer Sándor főrabbi digitalizálta

 

I. Az Izraelita Magyar Irodalmi Társulat évkönyveiben (1895—1929) megjelent irodalmi munkálatok jegyzéke.

 

A következőkben az Izraelita Magyar Irodalmi Társulat huszonöt évkönyvében [(1895—1929.), 1919—1928. nem jelent meg] megjelent dolgozatok jegyzékét bocsátom közre. Jó szolgálatot vélek ezzel az összeállítással tenni azoknak, akik gyakran munkájuk közben egy-egy dolgozat lelőhe­lyére homályosan emlékeznek vissza. Az első rész az iro­dalmi munkálatok jegyzékét tartalmazza, a függelékes második a társulati hírekéit. A dolgozatok felsorolása a szerzők neveinek alfabetikus egymásutánjában következik sorszámozva. Megjelölöm természetesen az évkönyv dátu­mát, a kezdő és végső oldalszámot.

                                                                                      F.D.

 

A

1. Acsády Ignác: A magyar zsidók 1735—38-ban. 1897, 173—188.

2. Acsády Ignác: Az egyházi szellem és a zsidók. 1900, 52—69. 3.

3. Acsády Ignác: A zsidók a magyarság múltjában 7—20.

4. Acsády Ignác: Áttérések a múltban. 1905, 75-

5. Ágai Adolf: Eégi naplók. Az én szüleim. I. Édes > 1900, 22—43.

6.  Ágai Adolf: Eégi naplóból. 1901, 65—83.

7. Ágai Adolf: Eégi naplóból. 1902, 66—79.

8. Ágai Adolf: Egy régi naplóból. 1908, 93—121.

9. Ágai Adolf:Régi naplók. II. Az én édes anyám 18—33.

10. Ágai Adolf:Régi naplók. (IV. Befejezés.) 1906,

11. Ágai Adolf: Az én dédatyámról. 1907, 26—42

12. Alexander   Bernát:   A  millenniumi  kiállításon. 43—49.

13. Alexander Bernát: A velencei kalmárról. 1901, 837

14. Alexander Bernát: Spinoza. 1910, 300—313.

15. Avar Pál: A tanácsos űr. 1905, 156.

16. Avar Pál: Mózes zsidó. 1906, 228—229.

 

B

17. Bacher Vilmos: A francia zsidóság irodalmi társulata. 1895, 404—421.

18. Bacher Vilmos: Ezer év előtt. 1896, 1—13.

19. Bacher Vilmos: Egy feltámadt régi héber író.   45—56.

20. Bacher Vilmos: Három bibliafordítás. 1899, 3'lit   illilt.

21. Bacher Vilmos: A   héber   Szirach   veszélyben.    l'.KHt. 16—21.

22. Bacher Vilmos: Zsidó vértanuk a keresztény iiiipl.iVr-ban. 1901, 18—35.

23. Bacher Vilmos: Az ó-zsidó iskola. 1903, 243-281.

24. Bacher Vilmos: Basi és Maimuni. 1905, 7—17.

25. Bacher Vilmos: Neubauer Adolf. 1832—1907. 1DÜH, 350—372.

26. Bacher Vilmos: A hagyomány bölcsei. 1911, 340—364.

27. Bakonyi László: Visszaemlékezés az első magyar zsidó kongresszusra. 1929, 251—265.

28. Balassa József: Magyar zsidó dialektus. 1898,114—117.

29. Balassa József: A magyar zsidóság néprajzi felvétele. 1899, 15—21.

30. Balkányi Kálmán: A kacérok. 1903, 48—54.

31. Balla Ignác: Levelek. 1904, 264—266.

32. Balla Ignác: A Fáraó leánya. A «Mózes» című verses regényből. (Egy Bernini szökőkúthoz.) 1907, 278—280.

33. Balla Ignác: Michelangelo Rahele. 1911, 234—244.

34. Balla Ignác: Péntek este. 1913, 232—235.

35. Balla Ignác: Eómai karnevál. 1915, 115—121.

36. Bánóczi József: Toldi és a biblia. 1895, 5—21.

37. Bánóczi József: Magyar zsidók külföldön. 1896, 145—155.

38. Bánóczi József: Titkári jelentés. 1897, 8—12.

39. Bánóczi József: Eötvös és az emancipáció. 1918, 7—11.

40. Bárány József: A kecskeméti zsidók történetéből. 1899, 102—126.

41. Barta Mór: Bibliai kifejezések és közmondások a ma­gyarban. 1913, 87—106.

42. Beck Mór: Az   eredendő   bűn   a  zsidó  irodalomban. 1896, 239—246.

43. Beck Mór: A zsidók jelenlegi állapota Eomániában. 1901, 40—65.

44. Bernstein Béla: A zsidók az 1848—49-i szabadságharc­ban. 1895, 100—109.

45. Bernstein Béla: Az ember tragédiája és a zsidó iroda­lom. 1896, 118—127.

46. Bernstein Béla: Reformmozgalmak a magyar zsidóság körében 1848-ban. 1898, 251—265.

47. Bernstein Béla: A türelmi adó Vasmegyében.  1902, 184—207.

48. Bernstein Béla: Jókai Mór (művei a   zsidóság  szempontjából). 1905, 89—121.

49. Bernstein Béla: A zsidók az 1848-í szabadságmozgalmakban Európaszerte. 1910, 150—185.

50. Bernstein Béla: Szabolcs  vármegye utolsó  förabbija. 1915, 258—272.

51. Blau Lajos:   A biblia  eszméi a theodiceáról.   1895, 181—148.

52. Blau Lajos: Az emberi szenvedések. 1896, 78-92.

53. Blau Lajos: A régi és az új zsidóság. 1897, 150-168.

54. Blau Lajos: Erzsébet királyné. 1898, 7—13.

55. Blau Lajos: Vallásunk  jelenéről   és  jövőjéről.  1900, 166—179.

56. Blau Lajos:   Izrael   kiválasztásának   eszméje.   1902, 158—180.

57. Blau Lajos: A zsidó alakja a XIX. század keresztény szektáinál. 1904, 266—277.

58. Blau Lajos: A zsidók és a világkultúra. 1906, 26—38.

59. Blau Lajos: A felebaráti szeretet. 1907, 226—241.

60. Blau Lajos: A Megilla körül. 1909, 277—288.

61. Blau Lajos: Zsidó katonai telep az egyiptom—núbiai határon 2500 év előtt. 1910, 7—28.

62. Blau Lajos: Bacher Vilmos. 1911, 7—33.

63. Blau Lajos: Ókori papyrus leletek.  1914.  303—327.

64. Blau Lajos: Ókori zsinagógák  Galileában.  1918, 91—104.

65. Blau Lajos: Mezey Ferenc és az Izraelita Magyar Iro­dalmi Társulat. 1929, 11—25.

66. Bloch Henrik: A  francia  zsidókongresszus  története. Eredeti források nyomán. 1897, 235—252.

67. Bloch Henrik: Francia  antiszemita  hírlapok  a  nagy forradalom idejében. 1900, 124—133.

68. Bloch Henrik: Orosz államférfiak, főpapok és írók ítéte az orosz zsidókról. 1902, 42—63.

69.Bloch Henrik: A bolygó zsidóról szóló monda. 1904, 35—46.

70.Bodor Zsigmond: Horn Ede emlékezete. 1914,196—212.

71.Bolgár Mózes: Az áruló. 1913, 223—232.

72.Bródy Henrik: A szerelem dalai a spanyol-arab kor­szak héber irodalmában. (Irodalomtörténeti vázlat.) I. A zsidók világi költészetéről és fejlődéséről általá­ban. II. A szerelem dalai Jehuda Haléviig. III. Jehuda Halévi szerelmi dalai. IV. A szerelmi dalok jellemzé­séhez. V. További fejlődés. 1899, 136—166.

73.Bródy Miksa: Péntek este. 1901, 220—221.

74.Bródy Miksa: Nostalgia. 1909, 255—267.

75.Büchler Adolf: A makkabeusok ünnepének elejei. 1895, 191—200.

76.Büchler Adolf: Az alexandriai zsidó bazilika. 1897, 227—234.

77.Büchler Adolf: Áldozatok a római császártól a csá­szárért a jeruzsálemi templomban. 1899, 264—282.

78.Büchler Sándor: Egy magyar zsidó költő. 1895, 387—403.

79Büchler Sándor: Az országos főrabbi hivatal Magyar­országon a XVII. és XVIII. században. 1896, 271—286.

80.Büchler Sándor: Zsidók a magyar egyetemen. 1897, 168—172.

81.Büchler Sándor: A magyar zsidók viseletéről. 1898, 117—124.

82.Büchler Sándor: De Judaeis. 1900, 277—304.

83.Büchler Sándor: A magyar nyelv terjeszkedése a zsi­dók között. 1905, 259—264".

 

Cs

84. Cserhalmi H. Irén: Lea.   1895, 48—62.

85. Cserhalmi H. Irén: Eliezer. 1896, 63—77.

86. Gerőné Cserhalmi Irén: Efraim. Ghetto történőt n, mull.

századból. 1898, 266—287.

87. Csillag Lipót: Szünidőben. 1918, 251.-180.

 

D

88.Dénes Tibor: Sziszera. 1902, 224—228.

89. Dénes Tibor: Az aranyborjú. 1903, 176-

90. Dénes Tibor: Kuth. 1904, 168—174.

91. Diamant Gyula: A zsidók története Horvátországban az egyenjogúsításig. 1912, 293—341.

92. Diamant Gyula: A zsidók története Horvátországban az egyenjogúsítástól 1910-ig. 1913, 284—333.

 

E

93. Edelstein Bertalan: A zsidóság és kereszténység szét­válása. 1906, 145—170.

94. Edelstein Bertalan: Az Eszter-legenda.  1909,  20—40.

95. Edelstein Bertalan: Eúth könyve az agadában. 1915, 81—115.

96. Edelstein Bertalan: Az  5675. év.  1916, 323—306.

97. Edelstein Bertalan: Az 5676. év. 1917, 303—354.

98. Edelstein Bertalan: Az 5677. év. 1918, 279—818.

99. Edelstein Bertalan: A külföldi zsidóság története a há­ború utáni évtizedben. 1929, 295—337.

100. Eisler Mátyás: Apáczai héber tanulmányai. 1900, 316—332.

101. Eisler Mátyás: Az erdélyi országos főrabbik. Kiadat­lan kútfők alapján. 1901, 221—244.

102. Eisler Mátyás: Egy babérlevél a Kossuth koszorújába. Kossuth születésének századik évfordulójára, 1903,

103. Eisler Mátyás: A   női   és   a   zsidó   egyéniség.   1907, 340—856.

104. Eisler Mátyás: A magyar zsidók emancipációja. Jubiláris emlékezés. 1908, 804—314.

105. Eisler Mátyás: Ezra. 1911, 244—257.

106. Eisler Mátyás: A tenger a biblia költészetében. 1914, 109—142.

107. Eisler Mátyás:   Simon    József    (1845—1915.).   1916, 226—237.

108. Elek Oszkár: Kiss József. 1915, 28—40.

 

F

109. Fabó Bertalan: Tyroler   József.   A   Kossuth-bankók rézmetszője. (Vázlat.) 1910, 162—170.

110. Fabó Bertalan: Goldmark Károlyról. 1911, 189—194.

111. Fabó Bertalan: A   pozsonyi   gyászos   húsvét.   1913, 276—280.

112. Fabó Bertalan: Német zsidó krónikások Mária Teré­ziáról és az ő magyar huszárjairól.-1915, 237—251.

113. Farkas Imre: Instancia az úristenhez. 1898, 165—173.

114. Farkas József: A tudomány önzetlen művelése a zsidó­ságnál. 1905, 240—252.

115. Farkas József: Kohelet tanulsága. 1909, 102—114. –

116. Farkas József: Humor és elmésség a talmudban és a midrasban. A talmud és a midras humorának forrá­sai, kik voltak a híres humoristák, vitatkozók és szel­lemes prédikátorok. Elbeszélések és adomák. 1917, 194—229.

117. Fehér Jenő: Egy kis templom. 1904, 281—282.

118. Fehér Jenő: Napkeletről. 1906, 129—133. f

119. Fehér Jenő: Súr leánya. Drámai költemény l felvo­násban. 1908, 194—220.

120.Feigl L. H.: Goethe és a biblia. 1905, 163—168.

121. Feleki Sándor: Templomban. 1895, 189—190.

122. Feleki Sándor: Mózes. Carmen Sylva. 1897, 188—190.

123. Feleki Sándor: A pesti régi zsidótemetőben, 1898. 228—230.

124. Feleki Sándor: Szép imakönyv. 1899, 344—349.

125. Feleki Sándor: Az öreg doktor. 1900, 276—279.

126. Feleki Sándor: Az   utolsó   pillanat,   1901,   312—314.

127. Feleki Sándor: Gyermekmesék. Első mese: A nehéz lecke. Második mese: Égi posta. Harmadik mese : Az abc-és könyv. 1902, 267—272.

128. Feleki Sándor: Gyermekmesék. I. A kalács. II. Gyász­forduló. III. A gondos kis leány. 1903, 221—225.

129. Feleki Sándor: Löw rabbi, Pooli Betty. (Zsidó nép­monda után.) 1904, 127—132.

130. Feleki Sándor: Madárdal a templomban. 1905, 33—34.

131. Feleki Sándor: Egy kis faluból. 1907, 126—135.

132. Feleki Sándor: Péntek estén. 1908, 127—129.

133. Feleki Sándor: Andorból  doktor lesz.   1909,   89—95.

134. Feleki Sándor: Libanoni  cédrusok.   1911,   99—100.

135. Feleki Sándor: Imák. I. Harmatért. II. Engesztelő napra. III. Halottainkért. 1912, 188—191.

136. Feleki Sándor: Falumból. A rabbi. A templom pad­lásán. 1913, 143—145.

137. Feleki Sándor: Fogadalom. 1914, 224—226.

138. Feleki Sándor: Versek. Csatamezőn. Szétdúlt templo­mok. 1916, 205—207.

139. Feleki Sándor: Versek. Sok év után. Az utolsó szó. 1917. 107—109.

140. Feleki Sándor: A szegény zsidó. 1918, 188—190.

141. Fényes Mór: Egy újonnan fölfedezett afrikai testvér­népünk. 1907, 49—68.

142. Fényes Mór: Tragikum az agadában. 1929, 216— 250.

143. Fischer Gyula: Egy régi kódex zsinagógái rendje. 1897, 108—117.

144. Fischer Gyula: Egy zsidó ügyvéd. 1907, 7—26.

145. Flesch Ármin: Vendégszeretet a talmudban. 1899. 226—235.

146. Flesch Ármin: A zsidó a magyar közmondásban. 1908, 176—194.

147. Flesch Ármin: A halál zsidó szempontból. 1911, 122—142.

148. Fodor Ármin: Mózes  magánjogi  törvényei.  1902, 20—41.

149. Frenkel Bertalan: Egy ember típusa a népdalban. 1907, 298—307.

150. Fridrich Tivadar: Hirsch bárónál. 1896, 287—294.

151. Frisch Ármin: Szefárd hatás Magyarországon, 1897, 302—320.

152. Frisch Ármin: Az egyházstatisztika jegyében. 1899, 200—215.

153. Frisch Ármin: Zsidó hitelvekről. 1904, 206—222.

154. Frisch Ármin: Állam   és   felekezet.   1906,   268—286.

155. Frisch Ármin: Acsády Ignác. 1908, 337—350.

156. Frisch Ármin: A városi hitközségek teendői. 1909, 127—147.

157. Frisch Ármin: Vallásoktatás a középiskolában. 1917, 122—149.

158. Fürst Aladár: Zsidó középiskolák. A hamburgi Tal-mudtóra reáliskola. A frankfurti Religionsgesellschaft iskolája. A fürthi izr. reáliskola. A Höhere Isr. Schule Lipcsében. Dr. Jung iskolái. 1914, 53—78.

159. Fürst Aladár: Szombat és szombatosság. A bibliában. Az ókorban. A középkorban. Az új korban. Szomba­tosok itt és ott. 1915, 145—179.

160. Fürst Aladár: Háborús mondák a bibliai hagyomány­ban. Az agadában. Josephus és Josippon. A széfer hajasár. 1916, 164—204.

 

G

161. Gábor Andor: Mózes. Alfréd de Vigny. 1903, 183—187.

162. Gábor Andor: Temetőben. 1905, 85—89.

163. Gábor (Lederer) Ignác: Nap és éj. (Juda alcharisi mun­káiból.) 1895, 331—334.

164. Gábor Ignác: Ne légy te  olyan,  mint  apáid  voltak. 1904, 33—35.

165. Gábor Ignác: Mamiello élete és költészete. 1906, 292—313.

166. Gedő Lipót: Az én szombatom. 1912, 342—344.

167. Gelléri Mór: Az   ezredéves  kiállítás. 1895, 308—311.

168. Gerő Attila: Talisz,  t'filin.  1895,  305—307.

169. Gerő Attila: Lechó dódi! Salamon Hallévi Alkabicz (16. század Palesztinában). 1896, 173—176.

170. Gerő Attila: Noa mámora. Genesis. IX. fej. 20—27. vers. 1897, 295—301.

171. Gerő Attila: A cionistákhoz. 1899, 126—128.

172. Gerő Attila: Fiamhoz (vers). 1900, 242—248.

173. Gerő Károly: Az utcáról. 1896, 100—106.

174. Gerő Károly: Száli néni. 1903, 56—71.

175. Gerő Ödön: Ágai Adolf. 1918, 52—65.

176. Glass Izor: Világtalanok világa. 1915, 272—290.

177. Goda Géza: A gyertyák. 1907, 262—273.

178. Goldberger Izidor: Luzzato Mózes Chajim (1707—1747, születésének kétszáz éves évfordulója alkalmából). 1907, 252—261.

179. Goldberger Izidor: Zsidó  búcsú Ujhelyen. 1908, 251— 256.

180. Goldberger Izidor: Luzzato Sámuel Dávid. 1910, 29—40.

181. Goldberger Izidor: Száz évvel ezelőtt. A zempléni zsi­dóságtürelmiadóhátraléka 1808-ban. 1913, 247—257.

182. Goldberger Izidor: Hegyaljai zsidók szövetkezése más­fél évszázaddal ezelőtt 1764-ben. 1917, 266—279.

183. Goldberger Izidor: Eszterházyak szerződései a tatai zsidó hitközséggel. 1918, 228—242.

184. Goldberger Izidor: A felvett hegedű. 1929, 5—6. –

185. Goldberger Izidor: Szófer Mózes. 1929,  201—206.

186. Goldschmied Lipót: Magyar zsidó művészek. 1895, 335—355.

187. Goldschmied Lipót: A patriarkhák alakjai a középkor képírásában. 1896, 326—336.

188. Goldschmied Lipót: A német renaissance és a biblia. 1899, 74—86.

189. Goldschmied Lipót: Zsidó stílus. 1901, 92—106.

190. Goldschmied Lipót: Két zsidó zeneszerző. 1907,136—145.

191. Goldschmied Lipót: Zsidó műtárlatok. 1909, 311—328.

192. Goldschmied Lipót: Régi rovás. 1911, 83—51.

193. Grossmann Zsigmond: Egy meghiúsult zsidó adó a múlt század közepén. 1918, 243—251.

194. Grünhut Lázár: Jeruzsálem! állapotok. A magyarországi zsidók községe. 1899, 285—298.

195. Grünhut Lázár: A Jeruzsálemi zsidó község és Palesz­tina zsidó gyarmatai. 1904, 135—157.

196. Grünhut Lázár:  Lévi   ibn    Chabib.   Egy   palesztinai zsidó tudós jellemképe a XV. századból. 1908, 111—127.

197. Grünhut Lázár: Mózes ben Josef di Trani. Egy XVI. századbeli jaffeti tudós jellemképe. 1910, 129—141.

198. Guttmann Mihály: Az atya kötelességei és jogai a talmud szerint. 1907, 69—70.

199. Guttmann Mihály: Bloch Mózes.  1911,  101—110.

200. Guttmann Mihály: Idegen népek és kultúrák a talmud-ban. 1913, 259—276.

201. Guttmann Mihály: Izrael háborúi. 1915, 312—373.

202. Guttmann Mihály: A koronázás szertartása. Adatok és párhuzamok a bibliából és a talmudból. 1917, 284—303.

 

H

203. Hajdú Miklós: Hivatalbeli emberek. 1903, 167—176.

204. Hajdú Miklós: Mesemondó lányok.  1915, 44—56.

205. Hajdú Miklós: Vallomás. Válasz egy barátom inter­pellációjára. 1916, 216—225.

206. Hajdú Miklós: Az én templomom. Ünnepi emlékek egy kis városból. 1917, 151—166.

207. Hajdú Miklós: Bús muzsika. A nagy világégés bús napjaiból. 1918, 128—141.

208. Harmos Sándor: A szombatos imakönyv névtelen írója. 1913, 333—343.

209. Harmos Sándor: A rajongók. 1915, 291—310.

210. Havas Adolf: Petőfi. 1900, 7—12.

211. Hazai Hugó: Szombatos imádságok.  1900,  205—242.

212. Hazai Hugó: Az utolsó szó.  1907,  163—172.

213. Heller Bernát: Madách Mózese és az Ember Tragédiája. 1896, 230—238.

214. Heller Bernát: Eszter. 1898, 301—309.

215. Heller Bernát: Tompa Mihály, az evangélium és az agáda. A költő és a pap. Jézus és a nép. A legenda eredete. Jézus és a nép tendenciája. Eabbinikus elemek Tompánál. 1900, 305—316.

216. Heller Bernát: Hódolat Vörösmartynak. Születése szá­zadik évfordulójára. Vörösmarty állásfoglalásának háttere. Vörösmarty ítélete a zsidókról. Vörösmarty javaslatai a zsidó ügy elintézésére. 1901, 7—17.

217. Heller Bernát: A zsidóság a világkiállításon. Más fele­kezetek az 1900. párisi világkiállításon. A zsidó hitélet művei és emlékei az 1900. párizsi kiállításon. A zsidóság az 1878. párizsi világkiállításon. A Louvre zsidó terme. Egy jövőbeli világkiállítás. 1902, 229— 247.

218. Heller Bernát: Viktor Hugó vallástörténeti és vallás-irodalmi tudományáról. A biblia tanai. A biblia mint irodalmi mű. A talmudizmus. A szertartások. A tal-mud történeti és irodalmi tartalma. Héber nyelv­ismeretei. A későbbi zsidóságról. Függelék: Victor Hugó Jezsajás prófétáról. 1930, 143—164.

219. Heller Bernát: Nemzetek és vallások mondái. Csodás alvókról, rejtőző szabadítókról. Körvonó Choni. Artus és Barbarossa. A mahdi. A messiás. 1904, 242—258.

220. Heller Bernát: Az igaz gyűrűről szóló példázat. A pél­dázat gyűlölködő változatai. Lessing példázata. Lessing előzői. A példázat zsidó eredete. 1906, 45—67.

221. Heller Bernát: Szívet kíván az Isten. 1908, 239—251.

222. Heller Bernát: Mesék és mondák a farizeusokról. Kép­mutatók voltak-e a farizeusok? A szertartások rabjai voltak-e a farizeusok? Vitatkoztak-e, gőgösködtek-e a farizeusok? 1909, 80—101.

223. Heller Bernát: Legendák az elbizakodott jámborokról. Egyházi legendák. A mohammedán Barszisza le­genda. A jámborok megkísértése az aggadában 1910, 44—50.

224. Heller Bernát: Legendák a bukott angyalokról. Apo­krif zsidó hagyományok. A bukott angyalok az ag­gadában. összefoglalás. 1911, 111—121.

225. Heller Bernát: Zsidó középiskolák. A vágújhelyi izra­elita reáliskola. Az országos rabbiképző gimnáziumi tanfolyama. A jaffai héber gimnázium. Az izraelita község reáliskolája Majnái-Frankfurtban (Philantropin). 1912, 83—108.

226. Heller Bernát: Eötvös József báró. Eötvös mint író. Eötvös mint államférfi és miniszter. Eötvös vallásos műveltségéről. Eötvös vallásos világnézlete. 1918, 17—55.

227. Heller Bernát: Régibb és újabb zsidó középiskolák. A jeruzsálemi héber gimnázium. A jaffai Tachkemóni. A wolfenbütteli Sámson iskola. A sesseni Jacobson iskola. Összefoglalás. 1914, 31—53.

228. Heller Bernát: A zsidók Firdusi Sah-namejában. Firdusi a zsidóságról. A kapzsi zsidó. A varázsló zsidó. Firdusi türelmessége. 1915, 216—225.

229. Heller Bernát: Kármán Mór 1843—1915. Kármán Mór élete. Kármán Mór munkássága. Kármán Mór elméletének fővonásai. Kármán gondolatvilágának zsidó elemei. Kármán a vallásról. Kármán Mór a zsidóság­ról. Kármán Mór a zsidóságért. Kármán Mór pályá­jának tanulságai. 1916, 251—284.

230. Heller Bernát: Messianikus mozgalom a régi Arábiában. Antar és a chajbari zsidók. Regényes és törté­nelmi elemek. 1917, 229—251.

231. Heller Bernát: Arany János viszonya a legendához és az agadához. Arany János a legendáról. Arany János legendai tárgyú költeményei. Arany János és az agada. Adalékok Jóka ördögéhez zsidó forrásból. Franki «Hősök és rabok könyve». 1929, 62—123.

232. Hermanné Politzer Berta: Három alak. I. A házaló. II. A hordár. III. A forráskereső. 1899, 86—99.

233. Hermanné Politzer Berta: Szarvas Mór úr és neje. 1900, 138—145.

234. Hermanné Politzer Berta: Szarvas Mór úr gyermekei. 1902, 93—106.

235. Herzog Ödön: Tell-Hum zsinagóga tornyának leírása,. Fekvés és építési alak. Tell-Hum (Kapernaum). 1918, 145—171.

236. Heves Kornél: Látogatás. 1895, 365—868.

237. Heves Kornél: Három templom. 1902, 63—66.

238. Heves Kornél: Mindentudó Áron bácsi. 1903, 200—204.

239. Heves Kornél: Tűzhely   mellett.   I.   Lagbe-omer.   II.

Pünkösd. 1904, 133—135.

240. Heves Kornél: A rókák. Gordon Júda. 1905, 200—205.

241. Heves Kornél: Eege a jó szomszédról. 1906, 242—251.

242. Heves Kornél: Zsoltár. 1908, 314—315.

243. Heves Kornél: Vita. 1911, 216—218.

244. Hevesi Ferenc: Bánóczi József és az IMIT. 1929, 9—11.

245. Hevesi József: Márton bácsi hazatér. 1909, 295—311.

246. Hevesi (Handler)  Simon:  Abigél   I.  Sámuel.  XXV. 2—42. után. 1897, 85—89.

247. Hevesi (Handler) Simon: Dániel. 1899, 309—311.

248. Hevesi (Handler) Simon: Az eleven válólevél.  (Gitin II. per. misna alapján). 1900, 133—138.

249. Hevesi (Handler) Simon:   Eliezer.   (Berachot  V.  2.) 1904, 222—223.

250. Hevesi Simon: A nagy szószóló. 1908, 7—41.

251. Hevesi Simon: Tűnődés közben. 1909, 45—59.

252. Hevesi Simon: Az «Egyenlőség» 50 éves jubileumára. 1929, 196—201. I

 

I

253. Ignotus. A 137. zsoltárhoz. 1895, 149—150.

254. Ivánfi Jenő: A konstanci zsidó. 1912, 278—292.

 

J

255. Jánosi Engel Eobert: Báró Eötvös József és a magyar zsidóság emancipációja. 1914, 7—27.

 

K

256. Kaczér Illés: Feljött az öldöklő Babilónia. 1916, 285—311.

257. Kálmán László: Mózes. (Viktor Hugó.) 1901,130.

258. Kálmán László: Ima. 1902, 207.

259. Kálmán Ödön: Steinschneider Mór. 1816—1907. 1915, 225—237.

260. Kármán Mór: Nemzeti és felekezeti élet. 1897, 29—11.

261. Kaufmann Dávid: Budavár visszavívasának egy szem­tanúja és leírója. 1895, 63—92.

262. Kayserling M.: Századunk elejéből. Kultúrmozzanatok a magyar zsidóság újabb történetében. 1896, 93—99.

263. Kayserling M.: Egy zsidó államalapító. 1898, 105— 114.

264. Kayserling M.: Luzzato és a magyarországi zsidó tu­dósok. 1901, 315—333.

265. Kecskeméti Ármin: Az örök zsidó mondája a magyar irodalomban. 1896, 319—323.

266. Kecskeméti Ármin: A minek (minim). A keresztény minek. A gnostikusok. 1901, 144—163.

267. Kecskeméti Ármin: Asztrológia a talmudban. 1913, 71—87.

268. Kecskeméti Ármin: I. Ferenc József és a magyar zsi­dóság. 1917, 7—27.

269. Kecskeméti Ármin: Graetz Henrik. 1817—1891. 1918, 105—126.

270. Kecskeméti Ármin: Mendelssohn kétszáz esztendeje. I. Mendelssohn Mózes és a zsidóság. II. Mendelssohn hatása és a zsidó újkor fejlődése. 1929, 133—162.

271. Kecskeméti György: Versek. Verőfény. Pianissimo. Csöndesen. 1918, 126—128.

272. Kecskeméti Lipót: Zsidó költőkből. Kéj meg kín (Sala­mon ibn Gabiről). Elfogyott a bor (Salamon ibn Gabiról). Plágium (Salamon ibn Gabiről). Izsák rabbi­hoz (Juda Halévi). Zsidó (Juda Halévi). Az alvó kedves (Juda Halévi). A távolba (Juda Halévi). A sas tolla (Semtób ibn Palkira). A mátkához. Alle­gória (Izrael ibn Nagara). 1895, 322—330.

273. Kecskeméti Lipót: Hosea próféta és kora. (Vallástör­téneti tanulmány.) 1896, 128—144.

274. Kecskeméti Lipót: Halottas szertartások az ősi Izrael­ben. 1897, 90—107.

275. Kecskeméti Lipót: Isten   szentsége   Ezsajásnál.   1898, 287—297.

276. Kecskeméti Lipót: Kanaáni bűvészalakok. 1900, 100—124.

277. Kecskeméti Lipót: Ámosz próféta. 1902, 120—152.

278. Kecskeméti Lipót: Az országos rabbiképzőintézet. 1903, 32—44.

279. Kecskeméti Lipót: A prófétai erkölcsvallásnak legelső községe. 1904, 7—22.

280. Kecskeméti Lipót: A cionizmus. 1908, 221—239.

281. Kecskeméti Lipót: Az exilium első éveinek hatása Iz­rael vallására.   1909, 343—371.

282. Kecskeméti Lipót: Deutero-Ezsajás prófétai egyénisége. 1911, 59—99.

283. Kecskeméti Lipót: Löw Lipót. 1912, 7—24.

284. Kecskeméti Lipót: Hosea élete. 1917, 27—55.

285. Kelemen Adolf: Jeruzsálemi utam. 1906, 176—204.

286. Kelemen Adolf: Jeremiás. 1914, 259—279.

287. Kiss Arnold: Őszi hangulat. 1896, 324—325.

288. Kiss (Klein) Arnold: A magyar Izrael éneke, amidőn az ezer év betellett. 1897, 25—29.

289. Kiss (Klein) Arnold: Neila. Engesztelő esti ima. 1898, 309—310.

290. Kiss Arnold: A hitehagyott. (Életkép.) 1899, 312—344.

291. Kiss Arnold: Hermán   és   Rebeka.   (Életkép.)   1901, 247—291.

292. Kiss Arnold: Nem adom. 1903, 90—93.

293. Kiss Arnold: Morris  Eosenfeld.  I.  Chanuka  mécses. II. A zsidó május. 1904, 92—98.

294. Kiss Arnold: Vallomás. 1905, 51—53.

295. Kiss Arnold: Ón czion . . . (Juda Halévi.) Vers. 1906, 313—315.

296. Kiss Arnold: Mózes anyja. Legenda. 1907, 196—225.

297. Kiss Arnold: Jargon irodalom és költészet. Nyomor. Csalogány a munkáshoz. Sírok mellett. Eetor-tában. A** fösvények. Félj tőlem. A virágokhoz. Fék-telenség. A csodahajó. Édes anyámhoz. Oros/lán ketrec előtt. 1908, 41—80.

298. Kiss Arnold: Három vers. 1. Manistano. 2. A kehely. Frug. 3. A csillagok hol vannak. 1909, 128—131.

299. Kiss Arnold: A római verseny. 1910, 206—228.

300. Kiss Arnold: A héber költészet szelleme. (A szentírás és midrás költészete.) Énekek éneke. I. fejezet. Bész-let Koheletből. 23. zsoltár. 137. zsoltár. 1912, 24—54.

301. Kiss Arnold: Én, te. Keleti motívum után. 1913, 258.

302. Kiss Arnold: A próféta anyja. iVIidras legenda Franki Z. A. után szabadon. 1914, 290—293.

303. Kiss Arnold: Messianizmus. 1915, 193—215.

304. Kiss Arnold: Mint a hollók . . . 1916, 225—226.

305. Kiss Arnold: Az énekek éneke.  1917,  56—76.

306. Kiss Arnold: Imádság.  (Verhaeren.)  1918,  141—142.

307. Kiss Arnold: A messiás regékből. A széfer maaszijót-ból és a peszikta rabbatiból. I. A Messiás lakása. II. A Messiás vendégei. III. A Messiás panasza. IV. A Messiás vigasza. V. A Messiás szombatja. VI. A Messiás haragja. 1929, 124—132.

308. Kisteleki Ede: Utolsó zsoltár. 1902, 91—93.

309. Kisteleki Ede: Éjféli nap. 1903, 142—143.

310. Klein Gottlieb: A farizeusok és szadduceusok viszonya, a makkabeusokhoz. 1896, 107—117.

311. Klein G.: Erkölcs és vallás. 1898, 58—84.

312. Klein Miksa: Bacher utolsó nagy műve. 1916, 81—89.

313. Klein Mór: A zsidó pap helyzete a múltban és jelenben. 1895, 201—204.

314. Klein Mór: Két vers. Jedaja Hapenini. Lemondás. Ember sorsa. 1900, 50—52.

315. Klein Mór: Két vers. Jedaja Hapenini. Összhangzat. Türtőztetés. 1901, 244—247.

V. Világítás az utcában. 1. A szombat. 2. A gyertya és mécses a családi körben. 1912, 191—256.

316. Klein Mór: Chad gadja. Mese a gödölyéről. (Korrajz.) 1904, 223—234.

317. Klein Mór: Maimuni élete és működése. 1905, 35—51.

318. Klein Mór: Király korona. Eészlet Salamon ben Gabi­ről eredetijéből. 1907, 43—ÍS. Vers.

319. Klein Mór: Eészlet Gabiről «Király koronájáéból. A nap. Merkúr. Venus. A napfény. Holdtölte és fogyta. Mars. Jupiter, gzaturnus. A tizenkét csillagkép. A kilencedik szféra. Csillagképek. 1908, 166—175.

320. Kóbor Tamás: Makai Emil. 1902, 79—83.

321. Kóbor Tamás: Magyar nyelven írt idegen irodalom. 1929, 53—62.

322. Kohlbach Bertalan: Állatvédelem a zsidóságban. Ada­tok a zsidó néprajzhoz. I. Az állatvédelem forrásai. II. Az állatvédelem formái. Az élő állat védelme és fizikai megMmélése. Az élő állat érzelmeinek meg-kímélése. A holt állat lelkének megkimélése. 1910, 96—129.

323. Kohlbach Bertalan: Tűz és fény. Adatok a zsidó nép­rajzhoz. L A tűz teremtése. II. A tűz és a fény a midrasban. 1. Isten tűz kíséretében vagy képében. Ábrahám áldozata. Mózes látomása. Izrael segítője.

2. Isten kegyeinek megnyilatkozása a tűzben. Ábel-áldozata. Gideon áldozata. Blijáhu áldozata. Nehemia áldozata. Eabbi Johanan ben Zakkai utazása. E. Josua és r. Joszé, a pap (kohén) látomása. 3. A tűz mint büntető eszköz és mint legfőbb jutalom. 4. A tűz és fény a theológiában. Tűzistenek és tűz áldo­zatok. 1. Tűzáldozatok. 2. A glória és a szentlélek.

3. Az angyalok. IV. Világítás a templomban. 1. Az örök lámpa. 2. A viaszgyertya-nyaláb (Havdola). 3. Fényhatása a sátorok ünnepi rendjében. A fáklyás ünnep. Hosanna-rabba. A tóra ünnepe. 4. A Chanuka mécses (Menora). 5. A fény a kegyelet szolgálatában.

324. Kohlbach Bertalan: Zsidó múzeum.  1911,  51—59.

325. Kohlbach Bertalan: Sütemények a zsidó, szertartásban. Adatok a zsidó néprajzhoz. 1. A kenyérpár szertar­tása. (Lechem misna.) 2. Ünnepi és alkalmi sütemé­nyek.l. Ünnepi sütemények. 2. Alkalmi sütemények. 1914, 144—162.

326. Kohlbach Bertalan: A kürt szava. Adatok a zsidó néprajzhoz. A sófar alakja. A sófar rendeltetése a biblia népénél. A sófar szerepe az ünnepi szer­tartásban. A sófar és az egyházi átok. 1915, 121— 145.

327. Kohlbach Bertalan: Vallásrégiségek a magyar-zsidó múzeumban. I. Templomi berendezési és szertartási szerek és eszközök. II. Szertartási és felszerelési tár­gyak és eszközök a családi életben lefolyó egyházi ün­nepeken. III. Szimbólumok és amulettek. 1916, 237—248.

328. Kohlbach Bertalan: Az égő tüskebokor. Adat a biblia néprajzához. 1917, 188—194.

329. Kohlbach Bertalan: Az országos rabbiképző-intézet első osztályából. Az intézet tanítványai. Az intézet taná­rai. 1918, 66—88.

330. Kohn Dávid: A zsidó nép mozgalmi statisztika. Ismeret­terjesztő statisztika. 1895, 35—47.

331. Kohn Sámuel: Vida András contra Velisch József (1832.). Vida András, Velisch József. Magyar Zsidó tört. 1895, 95—99.

332. Kohn Sámuel: Zsidó történelmi emlékek különös te­kintettel Magyarországra. 1896, 52—62.

333. Kohn Sámuel: Elnöki megnyitó. 1897, 7—8.

334. Kohn Sámuel: Elnöki zárszó. 1897, 41—42.

335. Komáromi Sándor: Az   Egyenlőségről,   1912,   54—70.

336. Kont Ignác: Egy francia zsidó költő és tanférfiú. Eugéne Manuel. 1900, 180—193.

837. Körös Mihály: Kísértetek. 1895, 258.

338. Körös Mihály: Elveszett világ. 1896, 295—296.

339. Kova Feuerstein Avigdor: Békeszinfónia. 1. Nászaján­dék. 2. A láng körül. 3. Békülés. 4. Ima. 5. Mea culpa. Vers. 1916, 311—315.

340. Krausz Sámuel: Chanuka. 1895, 356—364.

341. Krausz Sámuel: Képdíszítmények a zsinagógában. 1896, 222—229.

342. Krausz Sámuel: A    nagy   gyülekezet    férfiai.    1897, 258—276.

343. Krausz Sámuel: Attila karja. 1899, 298—309.

344. Krausz Sámuel: Zsidó kéziratok a régi budai könyv­tárban. 1900, 193—204.

345. Krausz Sámuel: Kómái emlékek a pannon'zsidókról. 1902, 293—304.

346. Krausz Sámuel: Az alberti-irsai ókori zsidó kő. 1904, 22—33.

347. Krausz Sámuel: Zsidó apostolok. 1905, 131—155.

348. Krausz Sámuel: Eégi városképek Palesztinából. 1906, 204—228.

349. Krausz Sámuel    Egy kis embertan 1898                                                                                                                

350. Krausz Sámuel  Kutschera báró a kazaárokról 1911. 329—340.

351. Krausz Sámuel. Bacher Vilmos 1916 . 7—78.

352. Kunos Ignác: Adalék a ((Velencei kalmár» keleti erede­téhez. 1902, 107—120.

 

L

353. Lakatos Lajos: Magyarzsidó cigányok. 1910,197—206.

354. Lakatos Lajos: Egy zsidó ifjúsági folyóiratról.  1913, 236—249.

355. Lazarus Adolf: Sulzer Salamon. Születésének századik évfordulójára. 1905, 121—125.

356. Leimdörfer Dávid: Zsidó   páholyok.   A   «Bné   brisz». 1897, 49—78.

357. Leimdörfer Dávid: Térjetek  vissza   emberfiai.   A   90. zsoltár. 1909, 60—75.

358. Leimdörfer Dávid: Sára Copia Sullam a velencei awx-szonyköltő. Életrajzi vázlat. 1912, 263—278.

359. Lengyel Laura: Küzdelmek. 1908, 127—188.

360. Lenkei Henrik: Mózes arcmása. 1898, 244—246.

361. Lenkei Henrik: Kain halála. 1899, 236—255.

362. Lenkei Henrik: A zsidó nép. 1900, 13—15.

363. Lenkei Henrik: Emlék. 1901, 163—165.

364. Lenkei Henrik: Korda Gyuri megtérése. 1903, 240—243

365. Lenkei Henrik: Két vers. Judit Betániában. Mózes a, pusztán. 1906, 38—44.

366. Lenkei Henrik: Juda Halévi éneke. 1909, 41—45.

367. Lenkei Henrik: Bölcs Náthán. 1910, 40—43.  ,

368. Lenkei Henrik: Petőfi zsidó hírnökei. 1911, 322—329.

369. Lenkei Henrik: Salamon és Jób. 1913, 66—71.

370. Lenkei Henrik: A   templom   helye.   Kopisch.   1914, 255—259.

371. Lenkei Henrik: Rúth drámai idill l felvonásban. 1915, 179—192.

372. Lenkei Henrik: Minden jóra fordul.  1917,  149—151.

373. Lenkei Henrik: Noé fiai. I. Jáfet. II. Kham. III. Sem. 1918, 89—91.

374. Lenkei Henrik: Alexander   Bernát.   (Halálának   első évfordulójára.) 1929, 50—52.

375. Leopold Samu: Keleti  benyomások.   1898,   231—243.

376. Levison Sándor: A zsidók Marokkóban. 1906,254—267.  *******

377. Lörincz Béla: Zsidó  műemlékekről.   1902,   273—283.

378. Lőwy Ferenc: A   zsidó   sibylla   verseiből.   I.   Ének. 1—58. vers. 2. ének 74—148. 1902. 153—157.

379. Lőwy Ferenc: I. A zsidó sibylla verseiből. II. Töredék. 1903, 164—167.

380. Lőwy Ferenc: Érdekes találkozások.  1906,  834—352.

381. Lőwy Ferenc: Véleményszabadság a talmudban, 1909, 7—20.

382. Lőwy Mór: Ezer év. 1897, 281—285.

383. Lőwy Mór: Egy szálló ige az újtestamentumból. «A betű öl, a szellem éltet.» 1899,  128—135.

 

M

384. Mahler Ede: Bibliai és babilóniai művelődési elemek. 1904. 98—127.

385. Mahler Ede: Egyiptomi   kultúrelemek   a   bibliában. 1905. 53—75.

386. Mahler Ede: A biblia és a talmud a tudomány szolgá­latában. 1908, 86—111.

387. Mahler Ede: Az assuani és elephantinei arameus papyrus-okmányok történeti jelentősége.1912, 345— 367.

388. Makai Emil: Kelet. 1895, 93—94.

389. Makai Emil: Hiszek. 1896, 14—16.

390. Makai Emil: Ágyban, párnák közt. . . (Imádságos könyvemből.) 1899, 59—60.

391. Málnai Mihály: Felekezeti iskoláink. 1896, 297—310.

392. Mandl Bernát:' Kazinczy és a zsidók.  1899,  60—73.

393. Mandl Bernát: A magyarhoni zsidók tanügye II. Jó­zsef alatt. 1901, 166—220.

394. Mandl Bernát: Eégi zsidó regélőkről. 1904, 282—293. 895. Mandl Bernát: Zsidók   közgazdasági   tervei   Magyar­országon a XVIII. században. 1905, 205—219.

396. Mandl Bernát: Magyarországi zsidók földmívelési tö­rekvései a XVIII. században. 1907, 280—298.

397. Mandl Bernát: A magyarországi zsidó iskolák állapota XIX. században és fontos feladatai a XX. század­ban. 1909, 167—199.

398. Mandl Bernát: Egy magyar zsidó orvos Németország­ban (1763—1782). Dr. Márkus Mózes, a pozsonyi fő­rabbi fia. 1913, 145—165.

399. Mandl Bernát: A szenicei zsidók történetéhez. 1914, 212—224.

400. Mandl Bernát: Két régi okirat. 1915, 251—257.

401. Mandl Bernát: Zsigmond magyar király és német csá­szár zsidó adói. 1918, 252—265.

402. Marczali Henrik: Szabadkőművesek és zsidók. 1910, 85—89.

403. Maybawm Zsigmond: Zunz Lipót életéből.  1895, 179—188.

404. Meller Simon: A budapesti új. zsidótemplom. 1900, 280—286.

405. Meller Simon: Michel Angelo egy bibliai ábrázolásáról. 1903, 44—47.

406. Mezei Mór: Visszaemlékezés az emancipáció idejére. 1918, 11—32.

407. Mezey Ferenc: Onnan hazulról. 1895, 374—386.

408. Mezey Ferenc: A közalap aktái. 1900, 70—97.

409. Mezey Ferenc: Egy kis törmelék. 1902, 208—224.

410. Mezey Ferenc: A közalap aktái. 1914, 293—303.   -

411. Mezey Ferenc: Misejerce. 1916, 316—323.

412. Mezey Fecenc: Két rajz. 1. Az öreg huszár. II. Chajzik. 1917, 166—185.

413. Mezey Sándor: Abiság. 1905, 238—240.

414. Mezey Sándor: Keleti szimfónia. I. tétel. Andante. II. tétel. Adagio. III. tétel. Scherzo. IV. Allegro vivace. 1911, 314—321.

415. Mezey Sándor: Makai Emilről. 1912, 158—169.

416. Mezey Sándor: Ágai Adolfról. 1913, 195—205.

417. Mezey Sándor: Második keleti szimfónia. I. tétel. Andante. II. tétel.  Adagio. III. Scherzo.  IV. Finálé. 1914, 78—82.

418. Mezey Sándor: Ahasvér. 1915. 311—312.

419. Mezey Sándor: Eötvös Károly. 1917, 260—266.

420. Milkó Izidor: Az egyházpolitikai télen. Felekezeti tör­ténet. 1897, 140—150.

421. Molnár Ernő: I. L. Perez verseiből. Erkélyeken. Az idő. Vers. 1916, 249.

422. Molnár Ernő: A jiddis irodalomból. (Űj zsidó elbeszé­lők.) S. A. Abramovic. (Mendeel Mocher Szeforim. (1836—1918.) S. Eabbinovicz. (Solem-Alechem. 1859—1916.) I. L. Perez. (1851—1915.) Sóhaj, Képtelenség, Folyam. 1918, 200—227.

 

N

423. Nádai Pál: Két életkép. Dávid. Hillel. 1914, 226—242.

424. Nádai Pál: Zborói emlék. 1. Salzberger. 2. A rabbinus. 3. Báron úr. 1918, 171—187.

425. Nagy Endre: Ki a bölcsebb? 1905, 157—163.

426. Nagy József: Falusi zsidó élet Vasmegyében. 1904, 174—205.

427. Neményi Endre: Akiba szerelme. 1917, 279—283.

428. Neményi Endre: És lészen egykor . . . 1918, 105. .

429. Neumann Ede: A Zend vallás befolyása a zsidóságra. 1895, 241—248.

430. Neumann Ede: Görög és római írók a zsidókról. 1896, 209—221.

431. Neumann Ede: Philippson Lajos. 1899, 174—200.

432. Neumann Ede: Nietzsche és a zsidóság. 1901,106—180.

433. Neumann Ede: Kayserling M. 1906, 71—129.

434. Neumann Ede: A német zsidók önvédelme. 1908, 268—304.

435. Neumann Ede: Az osztrák zsidók hitfelekezeti szervez­kedése. 1910, 176—197.

436. Neumann Ede: Philippson Lajos. 1913, 113—148.

437. Neumann Ernő: Egy antiszemita szocialista.   (Pierre Leroux.) (1789—1871.) 1909, 268—276.

 

P

438. Palágyi Lajos: Lord Byron héber melódiáiból. Bábel... Judások halmán... Midőn Titus Jeruzsálemet elpusztította. 1908, 81—83.

439.Palágyi Lajos: Mózes. 1899, 262—263.

440.Palágyi Lajos: Űj költemények: Csak szomoni. Isten és ember. A szakadék. 1929, 195—196.

441. Palóczi Lipót: Zsidó templomok Európában. (Képek és emlékek.) 1898, 7—44.   *******

442. Palóczi Lipót: A berlini zsidók. 1910, 269—296.

443. Pap Dávid: Zsidók vándorlása. 1896, 46—51.

444. Pap Dávid: Zsidók vándorlása. 1903, 22—28.

445. Pap Izsák: Tanítványok Bacher sírján. 1916, 78—81.

446. Pap Izsák: A Béshimidrasban. 1917, 251—258.                                                  

447. Pásztor Árpád: Ábel halála. 1903, 54—56.

448. Pásztor Árpád: Várlak még egyszer. 1918, 142—144.

449. Pásztor Mihály: Egy régi nóta. 1903, 226—239.

450. Patai Edith: Zsidó művészet — zsidó művészek. 1914, 83—90.

451. Patai József: Nagiara verseiből. Az árva galamb. Csak várok, várok . . . 1903, 72—76.

452. Patai József: Nagiara dalaiból. Epedés. Bizalom. Láto­más. Megváltás. 1904, 235—242.

453. Patai József: Vallásos énekek. I. Újévi ima. II. Irga­lom. (Engesztelés napjára.) III. Halottak emlékére. IV. Őszi ima. (Gesem.) V. Tavaszi ima. (Tall.) 1905, 220—227.

454. Patai József: Mózes ibn Ezra. Búcsú. A haldokló. Juda Halévinek. A sorshoz. Év év után. A-b-o. A lányka. A költő. Az aggkor. Temetőben. 1906, 230—252.

455. Patai József: Strófák a magányból.   1907,   317—323.

456. Patai József: A mai héber költészet. A martírok közt. (Bialik.) A czaddik. (Kohen). Apolló szobra előtt. (Cernichoszky.) Ha eljön majd. (Steinberg.) Tanulj fiam, tanulj. (Bolgár Mózes.) Sóvárgás. (Barochovits.) A költő. (Perec.) 1909, 328—343.

457. Patai József: A Sulamit énekekből. Együtt bolyongtunk Hor szikláin. Túl Gileadon. Nászút. 1910, 171—176.

458. Patai József: Mai héber költőkből. A madárhoz. (Bialik.) Áldás. (Bialik.) Hiszek. (Csernichovszky.) Péntek este. Legenda. Csernichovszky. Szentórákban. (Eeuerstein.) Beám lopózott a bús éjszaka, (Stien-berg.) 1911, 258—266.

459. Patai József: A magyar zsidóköltészetről. 1912,150— 157.

460. Patai József: Bibliai csataköltészet. 1915, 7—28.

461. Patai József: Háborús héber költészet a biblia után. Csata előtt. Fiamnak a csatatérről. 1916, 145—163.

462. Patai József: Bús szürkületek óráiból. I. Keresek, űzök. II. Vándorló lélek. III. Kutattam lázban. IV. Alszik az éj. 1917, 185—188.

463. Patai József: A szentföld mai héber költészetéből. Avigdor Hammeiri. (Tel Aviv.) verseiből. 1. A messás árnyéka. II. Miért. III. Én nem jövök. Úri Cvi Grin-i'i berg. (Jeruzsálem.) verseiből. 1. Ébredés. Szállj, lázadás** dala. 1929, 162—169.

464. Peisner Ignác: Zsidó emigránsok. 1898, 246—251.

465. Peisner Ignác: A Slemil. 1899, 256—262.

466. Peisner Ignác: A tizenkilencedik század magyar zsidó irodalmából. 1903, 137—142.

467. Peisner Ignác: A zsidó nép faji jellege. 1907, 273—278.

468. Perényi Adolf: A legbecsesebb. Talmud, Jalkut. Genes. Cap. XVI. 1900, 97—99.

469. Perls Ármin: Ahasver. 1897, 12—24.

470. Perls Ármin: A morál világából. A kutya. 1902   84—91.                                                                         471. Pillitz Benő: Luzzatto egy kiadatlan levele. 1897. 277—280.

472. Pillitz Benő:  Luzzatto egy kiadatlan levele. 1901.333—336.

473. Pillitz Benő: Löw Lipot levele.1906. 267—268.

 474.Pillitz Benő: Kalisch M. hat levele. 1909. 225—255.

475.Pollák Miksa, A zsidó jel történetéhez. 1896. 252—264.

476.Pollák Miksa Az élet becséröl. 1898. 311—328.

477.Pollák Miksa A nagymartoni zsidók multjáról. 1900. 145—166.

478. Pollák Miksa Arany János.1912. 133—150.

 

R

479. Radó Antal: József és Putifárné története a Sahnaméban. 1895, 205—240.

480.Radó Antal: A fügefa. 1898, 56—58.

481. Radó Antal: Jeffe leánya.   Byron  héber melódiáiból. 1899, 216.

482. Radó Antal: Alfieri «Saul»-jából. 1901, 83—92.

483. Radó Antal: Versek. I. A kegyelem. II. Titusíve. 1903, 28—32.

484.Radó Antal: Emlékezések egy zsidó tanítóról.  1911, 307—344.

485. Radó Antal: Hősök sírjai. 1916, 144—145.

486. Radó Antal: Ábrahám ligete.  1918, 66.

487. Radó István: Zsidó vonatkozások Mikszáth műveiben. 1913. 166—195.

488. Radó Vilmos: Kármán Mór. 1898, 85—94.

489. Reitzer Gyula: Dr. Gruby   Dávidról.   Adalékok   egy zsidó csodaorvos történetéhez. 1909, 148—166.

490. Richtmann Mózes: Schweiger Márton. 1906, 286—292.

491. Richtmann Mózes: A   császárváros   zsidósága.   1914, 163—188.

492. Róna Béla : A Salle Judaiqueban. Párisi emlék. 1898, 134 — 135.

493. Rosenberg Sándor: Eövid elmélkedés az ó-héber iroda­lomról, összehasonlítva az ó-göröggel. 1895,162—170.

494. Rosenberg Sándor: A zsidók nyelve.  1896,  247—251.

495. Rosenberg Sándor: A  prozeliták befogadása  a  zsidó­ságban. 1898, 124—133.

496. Rosenberg Sándor: A monotheismus és a fajszármazás elve. 1899, 21—29.

497. Rosenberg Sándor: A bibliai és a görög világteremtés monda. 1901, 292—304.

498. Rosenberg Sándor: Bölcs Náthán. 1902, 283—293.

499. Rubinstein Mátyás: Schopenhauer   és   a   Prédikátor. 1906, 133—145.

500. Rubinstein Mátyás: Emlékezés Leopold Sándorra. 1913, 280—284.

501. Rubinyi Mózes: Törökországi emlékek. Rajzok, képek, úti jegyzetek. 1906, 316—334.

502. Rubinyi Mózes: Hollandiai emlékek. 1907, 307—317.

 

S

503. Sajó Aladár: Pro memória. 1898, 95—104.

504. Schachter Miksa: Az assimilatióról. 1905, 265—283.

505. Schnitzer Dávid: Az álom a zsidó irodalomban. 1907, 173—196.

506. Schuschny Henrik: A testi nevelés és a zsidóság. 1895, 369—373.

507. Schwarcz Adolf: Pedagógiai tanulság a bibliából. 1895, 110—115.

508. Schwarcz Gábor: A horvát zsidókról. 1900, 266—276.

509. Schwarcz Gábor: A horvát zsidóság kérvényei a múlt század 40-es éveiben. 1903, 77—90.

510. Schwarcz Gábor: A  raguzai  vérvád  1622-ben.   1905, 227—238.

511. Schweiger Lázár: Lazarus Móric.  1911,  195—216.

512. Schweiger Lázár: Egy zsidó philosophus vagabundus története. 1916, 129—144.

513. Sebestyén Károly: ítélet napján. 1898, 297—301.

514. Sebestyén Károly: Leányomnak. 1899, 99—102.

515. Sebestyén Károly: Hajón. 1901, 36—40.

516. Sebestyén Károly: Himnusz. 1902, 180—183.

517. Sebestyén Károly: Euthanasia. 1903, 122—126.

518. Sebestyén Károly: Parainesis. 1904, 277—280.

519. Sebestyén Károly: Kísértés. 1906, 171—176.

520. Sebestyén Károly: Byron héber melódiái. I. Jefta lánya. II. Sírj értünk, Ha a világot. . . 1911, 162—189.

521. Sebestyén Károly: Zsidó típusok a drámában. 1912, 108—133.

522. Sebestyén Károly: Heine és a zsidóság. 1914, 90—109.

523. Sebestyén Károly: Fohászkodás.   1915,   40—44.

524. Sebestyén Károly: Arany János. 1917, 355—362.

525. Sebestyén Károly: Asszonyi dolgokról. 1908, 256—268.

526. Seltmann Lajos: Életképek. 1895, 264—304.

527. Seltmann Lajos: Életképek. A Bedák. 1896, 177—208.

528. Seltmann Lajos: Az aranyborjú és a zsidóság. 1897, 117—139.

529. Seltmann Lajos: Életképek. Lule d'Misztefina. 1898, 190—228.

530. Silberstein Ötvös Adolf: A zsidó «szellemi fölénye*. 1895, 260—263.

531. Singer Jakab: Temesmegye és a zsidók polgárosítása. 1907, 145—162.

532. Somlyó Zoltán: Két terv elveszőben. A mi vérünk. 1917, 258—260.

533. Sonnenfeld Zsigmond: Az argentínai zsidó földmívelő gyarmatok. I. Mauricio. II. Az entre-riosi gyarmatok. III. Mosesville. 1895, 22—34.

534. Sonnenfeld Zsigmond: Egy nép újjászületése. Zsidó te­lepesek Argentínában. 1913, 56—66.

535. Steiger Lajos: A zsidó melódiák gyűjtése. 1897, 253—297.

536. Stein Lajos: Konstantinápolyi emlékek. 1896, 17—45.

537. Stein Lajos: A  vallás  optimizmusa.  1900,  243—265.

538. Stein Lajos: A fajprobléma és a zsidóság. I. Bevezetés. II. A fajteoretikusok. III. Logikai és meteoroló­giai aggályok. IV. A fajteoria szociológiája. 1911, 276—307.

539. Steinherz Jakab: A zsidó vallás tana a végső dolgokról (eschatologia) Maimuni világításában. 1902, 247—267.

540. Steinherz Jakab: Schiller mint bibliamagyarázó. 1911, 219—234.

541. Steinherz Jakab: Bizonytalan korú próféták. Dániel könyve. A messianismus a zsidó állam utolsó száza­dában. A zsidó messiási eszme keletkezése és fejlődése. A Messiás jövendölése a tórában. A messianismus a prófétáknál. Ámosz. Hosea. Ezsajás és Micha. Jere­miás és Cefanja. Ezekiel. Ezsajás. Az exilium utáni próféták. 1916, 90—129.

542. Steinherz Jakab: Shakespeare és Lessing a zsidóságról. 1918, 266—279.

543. Steinherz Jakdbné: Fekete országból. Életkép egy fel­vonásban. 1913, 206—223.

544. Sturm Albert: Mazkír nesomosz. Utazás újságírói sírok körül. 1895, 151—161.

545. Szabolcsi Lajos: Új héber lyrikusok. 1. Emlékkönyvbe. Egy fiatal leánynak. Gordon. 2. Költő voltam. 1908, 83—85.

 

Sz

546. Szabolcsi Lajos: Üj költők. Abiság. Bainer Mária Bilke. Strófák a Dnjper partján. Saul Csernichovszky. 1909, 267—268.

547. Szabolcsi Lajos: Kiss József eposza.  1912,  256—262.

548. Szabolcsi Lajos: A holt tengeren. 1914, 142—144.

549. Szabolcsi Lajos: Sába királynője. 1915, 56—80.

550.- Szabolcsi Lajos: Új héber költőkből. Ötvenkét év... (Gordon Juda). Kelj fel a porból (Gordon Juda). 1916, 214—216.

551. Szabolcsi Lajos: Apám. 1917, 120—121.

552. Szalárdi Mór: Budapest egészségügye és a zsidók. 1899, 282—284.

553. Szántó Kálmán: Az öreg doktor elmélete. Elbeszélés. 1897, 191—226.

554. Szántó Kálmán: Nagyralátón. (Elbeszélés.) 1899, 29— 59.

555. Szatmári Mór: Zsidók a magyar publicistikában. 1895, 171—178.

556. Szegő Arnold: Az énekek  énekéből.   1913,  106—113.

557. Szegő Arnold: Eötvös emlékezete. Születésének szá­zadik évfordulójára. 1914, 28—31.

558. Székely Ferenc: Két levél. 1897, 79—85.

559. Székely Ferenc: Számok és tanulságok. 1900, 43—49.

560. Szemere Samu: Alexander Bernát emlékezete. 1929, 25—50.

561. Szentmiklósi József: Nagyanyámról. 1901, 291.

562. Szép Ernő: Két koldus. 1906, 68—71.

563. Szilágyi Géza: Jephte. 1905, 253—258.

564. Szilágyi Géza: Lót leánya. 1909, 289—295.

565. Szilágyi Géza: Delila bosszúja. 1910, 296—299.

566. Szilágyi Géza: Saul király Endorban. 1914, 188—195.

 

T

567. Tábori Robert: Zsidók a bosnyák okkupációban. 1903, 204—221.

568. Téglás Gábor: Zsidó betű vagy jelbetű helyek és régi­ségek Dáczia területéről. 1909, 114—123.

569. Telekes Béla: Erzsébet. 1899, 13—14.

570. Telekes Béla: Mózes árnyéka. Vrhlicky. 1900,179.

571. Telekes Béla: Börries v. Münchhausen verseiből. 1. Saul és az endori boszorkány. 2. És szólt Ezsajás. A fiú. 1909, 199—203.

572. Tenczer Pál: Egyről-másról és önmagámról. 1895, 116—130.

573. Tolnai Alfréd: A hitehagyott. 1904, 258—264.

574. Turóczi-Trostler József: A zsidó német irodalmi kap­csolatok kérdéséhez. 1929, 265—294.

 

U

575. Újvári Péter:   Szezon keresztények.   1914,   243—255.

576. Újvári Péter: Umrath Simon és a famíliája. 1918, 190—200.

 

V

577. Vajda Béla: A talmud polémiája Eómával a jótékony­ságról és könyörületességről. 1895, 312—321.

578. Vajda Béla: A honalapítás és a zsidó vallás. 1896, 265—270.

579. Vajda Béla: Az orthodoxia küzdelmeiből a zsidóság múltjában. 1897, 286—294.

580. Vajda Béla: Hová lettek az alexandriai zsidók? 1899, 217—226.

581.Vajda Béla: Agrippa zsidó király halála. 1901, 304— 312.

582. Vajda Béla: A Kaddis és  a Miatyánk. 1904, 46—58.

583. Vajda Béla: A zsidók és hazájuk. I. Balás Sándor és Jonathan főpap barátsága. II. A perzsa Sábur és a zsidó Sábur. III. Belizár Nápoly előtt. IV. Persia Nérója. V. Altarik és a zsidók.VI. Sámuel ibn Nagdela. VII. A zsidó Péchy Dezső. 1905, 1.68—200.

584. Vajda Béla: A zsidók és hazájuk. VIII. A toledói zsi­dók. IX. Egy zsidó a lengyel trónon. 1907, 98—126. 585. Vajda Béla: A zsidók és hazájuk. X. A menekülő spa­nyol zsidók. XI. Prága ostroma. XII. A török zsidók Budán. 1908, 153—166.

586. Vajda Béla: A zsidók és hazájuk. XIII. Mantova pusz­tulása. XIV. A kozák lázadás. XV. A londoni zsidó hitközség megalakulása. XVI. A Farchi-család. XVII. A Kotschild-ház keletkezése. XVIII. Az orosz hadjárat. XIX. A dicsőséges országgyűlés. XX. Zár­szó. 1910, 228—268.

587. Vajda Béla: Az usai határozatok és a keresztyénség. 1912. 71—82.

588. Vajda Béla: Bergson és Majmonides. 1914, 279—290.

589. Vajda Béla: Szabolcsi Miksa.  1857—1915.  1916, 208—213.

590. Vajda Béla: Az istenismeret fejlődése. 1917, 109—120.

591. Varsányi Gyula: Absolon. 1904, 58—61.

592. Varsányi Gyula:,Sa,\ü és Dávid. 1905, 125—181.

593. Varsányi Gyula: Dávid   király   hárfája.   Vers.   1906, 253.

594. Varsányi Gyula: Jehuda Halévy leánya. Vers. Költői beszély. 1907, 91—97.

595. Varsányi Gyula: Beruria költői beszély. 1909, 75—79.

596. Venetianer Lajos: Pestalozzi és a talmud tanulásának éneklő modora. 1896, 311—318.

597. Venetianer Lajos: A héber-magyar összehasonlító nyel­vészet. 1898, 136—164.

598. Venetianer Lajos: Az ám hoorecz. Adalék a második templom korabeli pártharcok ismertetéséhez. 1903, 180—199.

599. Venetianer Lajos: A zsidó tudomány feladata a jelen­korban. 1904, 62—91.

600. Venetianer Lajos: Apikoresz. 1907, 323—340.

601. Venetianer Lajos: Keformátus zsidók. 1908, 129— 152.

602. Venetianer Lajos: Zsidó nyomok a rom. kath. szertar­tásokban. 1910, 314—355.

603. Venetianer Lajos: Semiták-e a zsidók? 1912,169—188.

604. Venetianer Lajos: Az emancipáció története. 1918, 32—52.

 

W

605. Waldapfel János: A biblia az újabb neveléstudomány­ban. 1896, 156—172.

606. Waldapfe János: Tanítóképzőnk. 1898, 174—190.

607. Weisz Elza: Első fecskék. A kolozsvári felolvasásokról. 1901, 134—143.

608. Weisz Elza: Bibliai motívumok Byron feldolgozásá­ban. 1904, 158—168.

609. Weisz Miksa: Kollinszky. (1848. okt. 6.) 1899, 166—173.

610. Weisz Miksa: Minhág tób 1911, 266—275.

611. Weisz Miksa: Luxus a ghettóban. Adalék a XVII. és XVIII. századbeli zsidók belső történetéhez. 1917, 77—106.

612. Weisz Miksa: Kayserling M. emlékezete. 1929, 169— 194.

613. Weiszburg Gyula: Szegényügy-szervezet a zsidóknál a talmudi korban. 1895, 249—257.

614. Weisburg Gyula: A miszticizmus a zsidóságban. 1910, 141—162.

615. W ellesz Gyula: Eothenburgi r. Meir b. Baruch. 1909, 204—224.

616. Wertheimer Adolf: Előszó. 1929, 7—8.

 

Z

617. Ziegler Ignác: Ezekiel próféta. 1911, 142—162.-

 

II. Az Izraelita Magyar Irodalmi Társulat évkönyveiben (1930—1944, 1948) és a MIOK évkönyveiben (1970—1980) megjelent irodalmi munkálatok jegyzéke.

 

Az Izraelita Magyar Irodalmi Társulat 1895-ben jelentette meg első Évkönyvét. A 40. kötetet 1948-ban adták ki. Ez volt az utolsó. 1918—29 és 1943—48 között nem jelent meg Évkönyv. Friedman Dénes készítette el az első 25 kötet bibliográfiáját (Mutató az IMIT huszonöt Évkönyvéhez. IMIT Évkönyv, 1930, 349—386.). A Magyar Izraeliták Országos Képviselete Scheiber Sándor szer­kesztésében 1970 óta ad ki Évkönyvet. Az 1970-est követő kötetek két évenként jelennek meg. Bibliográfiai tájékoztatónk magában foglalja az 1930-as IMIT-tői az 1979/80-as MIOK Évkönyvekig terjedő munkákat. Csupán az évszám ad eligazítást, hogy IMIT vagy MIOK kiadványról van szó.

Sz.J.

 

B

Bajomi Lázár Endre

- Emlékezés a párizsi „Droit

ét Liberté" c. lapra.1975/76, 3—8.

Bálint Lajos

- Tudós házikabátban — Fe­jér Lipót. 1973/74, 254—262.

Bálint Sándor- Sámson. 1977/78, 11—17.

Ballagi Ernő

- A   magyar   zsidóság   harca az emancipációért.

1940. 135-167.

- Szabadelvűség   és   magyar zsidóság.

1941. 222-246.

- Jogi változatok Shylockról.

1943, 237-258.

Barát Endre

- A művésznő sír. Neila. 1943, 293-295.

- Kis-zsidók:   I.   Házaló.   II. A gabbe. 1935, 254-255.

- Talmudi gyöngyök.

1938. 197-198.

- Csak vers.

1939. 170-171.

- Anyámról.

1948, 57.

Beer Iván

- Magyarországi zsidó  exlibrisek.

1979/80, 3-59.

Békési Pál

- Háladal (30. zsoltár).

1942. 34.

- Az oltalmazó Isten. XLVI. zsoltár.

1943. 81.

Beneschofsky Ilona

- Bánóczi József – levelezése tükrében.

1977/78, 18-48.

Beneschofsky Imre

- Áron öt könyve. 1931, 238-252.

- A zsidó vallás és a raciona­lizmus. 1939, 116-132.

- Az első író-próféta. 1942, 230-245.

- Izrael és a zsidóság. 1948, 18-29.

- Emlékek a Szemináriumból.

1970, 74-105.

Berend Béla - Egy erdélyi magyar íróról.

1943, 306-312.

Berend László

- Minden iramtól elszakadtan. 1940, 168-169.

- Intelem.

1942, 110-111.

Berger István

- Szarajevói ladino  közmon­dások, szólások és magyar megfelelőik. 1977/78, 49-55.

Bettelheim Samu

- Pozsony ágyúzása Napóleon által 1809-ben.

1932. 225-250.

Bihari József

- Zsidó család- és helynevek. 1977/78, 56-73.

- Holder József költői és mű­fordítói   tevékenysége,   te­kintettel  Az   ember  tragé­diája jiddis fordítására. 1979/80, 60-84.

Bíró Imre

- Adatok a magyar kultúra zsi­dó mártírjainak történetéhez. 1973/74, 130-145.

- Hegedűs Nándor emléke.

1977/78, 74-81.

Blau Lajos

- A zsidók gazdasági helyzete az ó- és középkorban.

1933. 9-15.

- A   Talmud  mint   az   ókori keleti élet tükre.

1934. 25-35.

Blau Lajosné

- Eljegyzésem. 1971/72, 181-184.

Bollobás Enikő

- A szó hatalmáról - nyelvé­szeti megközelítésben. 1977/78, 82-90.

- Szeder   1979,   Minneapolis.

1979/80, 85-86.

Brámer Frigyes

- Koncentrációs tábor a Rab­biképző épületében. 1971/72, 219-228.

- Zsidó   túszok   -   Kistarcsa 1944 ,,B" Pavilon. 1973/74, 340-351.

- A   budapesti   gettó   utolsó két hete. 1975/76, 9-17.

- Zsidó élet Pesten a század

elején.

1977/78, 91-95.

Bronfman, J.

- Birobidzsáni    vasútállomá­son. 1948, 141.

Bródy László

- Versek    Jeremiás    próféta könyvéből. 1932, 250-253.

- A régi ház. 1943, 258-260

- Vándormadarak menedéke. 1948, 208.

- Hiába! 1948, 242.

- Lakodalmi kép. 1970, 50-51.

- Szertartás a folyónál. 1971/72, 63-64.

- Náhum jövendölése. 1973/74, 105.

- Zsoltár az angyalokról. 1975/76, 18-19.

- Emlékezések. 1979/80, 87-91.

Büchler Sándor

- Spanyol földön. 1930, 159-175.

 

CS

Csergő Hugó

- Palágyi Lajos. 1933, 40-44.

Csermely Gyula

- ítéletre hívás. 1930, 150-158.

- Dal a nagyapámról. 1936. 209-212.

- Második pöreset. 1937. 45-56.

Csetényi Erzsi, Elek Oszkárné

- Száz nap. 1948, 207.

Csetényi Imre

- Az Egyenlőség és a magyar irodalom. 1930, 107-124.

Csillag István

- Gruby Dávid 1973/74, 328-339.

- Mandl Lajos párizsi orvos­professzor pályájához. 1975/76, 20-26.

- A régi pesti zsidókórház. 1977/78, 96-99.

- Hirschler Ignác ifjúkori arc­képéhez. 1979/80, 92-100.

Csillag Lipót

- Intelem. 1941, 272-273.

- A munkácsi vásáron. 1977/78, 100-102.

Csongor Győző

- Lőw Immánuel emlékezete. 1970, 254-257.

 

D

Dán Róbert

- A nyomtatott héber könyv Magyarországon. 1970, 222-230.

- Szombatos szokások  és le­gendák. 1971/72, 206-218.

- Az erdélyi szombatosság vé­ge. 1973/74, 217-229.

- Jószéf Albó és az antitrinitárius vallásfilozófia. 1975/76, 27-37.

- Péchi     Simon     reverzálisa 1624-ből. 1977/78, 103-116.

- Báthori   Zsigmond   erdélyi fejedelem   és   Szinan   basa zsidó orvosa. 1979/80, 101-114.

Dercsényi Móric

- Az 1848-1849-i magyar szabadságharc   néhány   zsidó­tárgyú irománya. 1973/74, 293-327.

Dobos Ilona

- A  „csodarabbi"  a  magyar népmondában. 1970, 211-221.

- A Biblia a magyar népköl­tészetben. 1975/76, 38-56.

- Egy zsidó vicc előzményei a folklórban. 1977/78, 117-122.

Domán István

- Az első zsidótörvény elleni tiltakozás az amerikai ma­gyar nyelvű sajtóban. 1975/76, 57-66.

- Az  amerikai magyar sajtó vélekedése a második zsidó­törvényről. 1979/80, 115-122.

Donhoffer Szilárd

- Lánczos   Anna   1896-1944. 1979/80, 123-125.

Dömötör Ákos

- Moldova  György  folklorizmusa. 1975/76, 67-77.

 

E

Edelstein Bertalan

- Az 5689. év. 1930. 278-309.

- Az 5690. év. 1931. 286-308.

- A külföldi zsidóság az 5691. évben. 1932. 279-299.

- Az 5692. és 5693. év. 1933. 210-247.

Együd Árpád

- A bolygó zsidó mondája a somogyi  néphagyomány­ban. 1979/80, 126-143.

E isler Mátyás

- Bánóczi   József,   a  levélíró művész. 1930, 36-79.

Elek Oszkár

- Lamartine és a Biblia.  1934, 256-275.

- Bérénice. 1940. 213-231.

- Esther. 1941. 273-298.

- Athalie. 1942. 193-213.

Elek Oszkárné, Csetényi Erzsi

- Száz nap. 1948, 207.

Ember Mária

- Körültekintés. 1979/80, 144.

 

F

Fabó Irma

- Stefán  I.  Klein levelezésé­ből. 1977/78, 123-126.

Falu Tamás

- Zsidók. 1975/76, 78.

Falvy Zoltán

- Zsidó muzsikusok a 13. szá­zadban. 1977/78, 127-134.

Farkas József

- Élia próféta. 1933, 201-210.

Feleki László

- Jónás. 1979/80, 145.

Feleki Sándor

- Arnyak. 1931, 188-189.

Fényes Mór

- Hagyomány és forradalom a zsidó vallás történetében. 1934, 96-129.

- A zsidóság erkölcstana. 1939, 9-52.

- A Tízige. 1941, 113-141.

Fenyő László

- Gyermekkoromból. 1932. 261-263.

- Önérzet. Jó és rossz. 1933. 197-201.

- Palágyi   Lajos   emlékezete. 1934. 131-153.

- Hajnali vázlatok. 1937, 148-149.

- A vándor visszanéz. 1941, 98.

Fenton Pál

- Vajda György professzor. 1979/80, 146-149.

Feuer Istvánné

- Magyarországi középkori zsinagógák az általános európai fejlődés tükrében. 1971/72, 43-61.

Fischlné, Viola Vali

- Búcsú Zsoldos Jenőtől. 1973/74, 230-231.

Fodor Gyula

- Goldmark. 1930, 258-279.

Fodor Sándor

- Mózes botja az arab varázs­lásban. 1973/74, 155-177.

- „Ádám könyve." Egy zsidó mágikus   mű   újonnan   fel­fedezett arab változata. 1975/76, 79-92.

- A zsoltárok felhasználása a zsidó és az arab varázslás­ban. 1977/78, 135-143.

Forrai Eszter

- Apám emlékére. 1979/80, 150.

Forrai György

- Jákob és Lábán: a genetika felhasználása a biblikus kor­ban. 1975/76, 93-100.

- Noé,   avagy   az   albinizmus legendája. 1977/78, 144-151.

Frenkel Jenő

- Rózsa Izsó (Emlékezés). 1942, 220-222.

Friedman Dénes

- A zsidó történetírás irány­elvei. 1930, 125-149.

- Mutató az IMIT huszonöt Évkönyvéhez. 1930, 349-386.

Friedrich Klára

- Tyroler   József,   a   magyar szabadságharc  rézmetsző­művésze. 1939, 253-261.

- Pollák   Zsigmond,   a   zsidó fametsző. 1942, 222-229.

Fröhlich Ida

- Ben Szira társadalma. 1977/78, 152-158.

Fürst Aladár

- Németország   zsidó   közép­iskolái. 1931. 210-237.

- Lengyel zsidókról  és  isko­láikról. 1932. 264-278.

- A „Múlt és Jövő" jubileu­mára. 1935. 203-218.

- Buda       visszafoglalásának irodalmi emlékei. 1936. 168-184.

- R. Éger Akiba. 1937. 168-183.

Galkin, S.

- Mély    gödrök  .    Agyaghalom . . . 1948, 142-143.

Gál Éva  Adalékok az óbudai zsidók XVIII.századi történetéhez.

1975/76, 101-121.

Gál István

- Babits zsídószemlélete. 1973/74, 110-129.

Gábor Gyula

- Római kori zsidó emlékek Magyarországon. 1931, 146-155.

Gedö Simon

- Martin Buber. 1931,163-187.

Gerend László

- Hét napi szomjazás. 1975/76, 122-136.

- Kiűzettünk városunkból. 1977/78, 159-182.

- Dachau. 1979/80, 151-165.

Gergely Ágnes

- Kiszámolós. 1973/74, 103-104.

- Példázat. 1975/76, 137.

- Hajnal Anna. 1977/78, 183-184.

- A próféta hangja. 1979/80, 166.

Gergely Sándor

 A  zsidók  élete   a  Szovjet­unióban. 1948, 127-140.

Gerle János-Somogyi György

- Baumhorn Lipót zsinagógái. 1979/80, 355-365.

Gerő Ödön

- Kóbor Tamásról. 1931, 34-49.

- Magyar-Mannheimer  Gusx-táv. 1933, 113-125.

- Emlékbeszéde   Perimutter Izsákról. 1933, 283-294.

Gervai Sándor

- A svéd zsidóságról. 1948, 265-272.

Goda Gábor

- A halál angyala. 1939, 223-234.

- Divina ars poetica (Az em­ber teremtéséről). 1942, 165-183.

Goldberger Izidor

- Adalékok a magyar zsidók történetéhez. 1930, 200-213.

Gráf András

- Zsidók Pannoniában. 1939, 252-253.

Groszmann Zsigmond

- Meisel pesti főrabbi kora. 1933, 100-113.

- Mezei Mór és kora. 1936, 197-208.

- Hirschler Ignác. 1941, 143-158.

- Dr. Kohn Sámuel emléke­zete. 1941, 335-340.

Grozinger M. József

- A filozófiai kriticizmus kép­viselői. 1931, 190-208.

Grünvald Fülöp

- A magyar zsidó múlt histo­rikusai. 1934. 208-225.

- Az 5694. és 5695. év. 1935. 291-322.

- Az    elmúlt    év    története, 5696. 1936, 299-327.

- Az    elmúlt    év    története, 5697. 1937. 284-307.

- Az elmúlt év története. 1938. 227-270.

- Az elmúlt év története. 1939. 262-328.

- Az    elmúlt    év    története 5700. 1940. 288-310.

- Az elmúlt év története. 1941. 300-326.

- Mandl Bernát. 1942. 183-191.

- Az    elmúlt    év    története. (5702.). 1942, 333-353.

- A  zsidó ifjúság  a   magyar szab adságharcb an. 1948, 193-206.

- Egy zsidó  család a közép­kori Sopronban. 1970, 52-64.

- Sárospatak-Mátészalka-Paks. 1971/72, 130-144.

- Oesterreicher Manes József. 1973/74, 55-58.

Guttmann Henrik

- Adalékok a magyar zsidók történetéhez a tizenhatodik században. 1939, 172-195.

- A prozeliták helyzete a kö­zépkorban. 1941, 246-259.

Guttmann Mihály

- Hagyomány és élet. 1931, 9-21.

- A Talmud sorsa. 1934. 9-25.

- Maimuni mint kodifikátor. 1935. 13-27.

- Idegen jogrendszerek érint­kezési pontjai a Talmudban. 1937. 9-29.

- A fogadalom értelmezése a zsidó vallástani források­ban. 1938. 9-29.

- Talmudí idézetek történeti meg világitásban. 1939. 53-76.

- Emlékbeszéde Bacher Vil­mos halálának 25. évfordu­lója alkalmából.

1939. 337-349.

- Az antropomorfizmus a Tal­mud megítélésében. 1940. 9-25.

- Szaádja gáón életmunkája. 1942, 9-23.

 

GY

György Oszkár

- Két francia zsidó író: André Spire és Edmond Fleg. 1935, 282-291.

Györy Dezső

- Sírkőavatás a Siralmasban. 1973/74, 106-107.

 

H

Hahn István

- Zsidó szekták a talmudi kor­ban. 1937, 259-283.

- Jesajától a IV. eklogáig (Egy vallásos gondolat tör­ténetéhez). 1942. 246-273.

- A törvény vallása. 1943. 154-179.

- A próféták forradalma. 1948, 157-181.

Hajdú Miklós

- Útra való Kol Nidré előtt. 1930, 193-199.

- Tisebov. 1932, 202-206.

Hajnal Anna

- A  lélek.   Ugyanaz ?   Feléb­redsz mégis ragyogó ? 1937,183-187.

- Megtanít engem. 1941, 112-113.

- Tiszta, tiszta, tiszta. 1970, 65-73.

- Makpela. 1975/76, 138-139.

- Agyag-alak. 1977/78, 185.

Hajnal Gábor

- Dalomban is csak őt keresd. 1941, 299.

- Chanukkai emlék. 1971/72, 74.

- Kostülök. 1977/78, 186.

Hamméiri, Avigdor

- A   magyar   irodalom   élete Palesztinában. 1932, 253-261.

Hárs László

- Feledjed el! 1939, 195-196.

Harsányi László

- Adalékok a Hajdúvárosok zsidóságának történetéhez. 1970, 116-165.

- A  nagykállói  zsidók törté­netéhez. 1971/72, 145-154.

- A nyíregyházi zsidók törté­netéhez. 1973/74, 74-89.

- A büdszentmihályi hitköz­ség története. 1975/76, 140-164.

- A kaposvári zsidók múltjá­nak kezdetei. 1977/78, 187-202.

Hatvány Bertalan

- Kínai és indiai zsidók. 1933, 45-55.

- Konfuciustól Nehemiásig. 1936, 100-112.

Héber Imre

- A   magyar   zsidóság   élete, 1976-1980. 1979/80, 167-189.

Hegedűs Sándor

- Sompiák Borosa látomása. 1971/72, 229-235.

Heller Bernát

- Zsidó hitterjesztés. 1930. 90-102.

- Szentírásunk alakjai az isz­lám legendájában. 1931. 83-113.

- Goldziher Ignác emlékezete. 1932. 7-33.

- Emlékezés Bacher Vilmos­ról 1934. 42-59.

- Góg és Mágóg. 1935. 31-47.

- Zunz Lipót. 1936. 57-78.

- Echod mi jaudea és a katekizmusi ének. 1938. 29-45.

- Chad Gadjó. 1939. 80-94.

- Thomas Mann, az aggádista. 1940. 33-72.

- Prófétáink. 1941. 9-30.

- Szentírásunk mint legendák forrása. 1942. 35-51.

- Szentírásunk mint legendák forrása. 1943. 138-153.

- Utolsó írása. 1971/72, 185-188.

Herczeg Tibor

- Molnár Béla emlékezete. 1973/74, 209-216.

Hevesi Ferenc

- Maimuni és Aristoteles 1935, 27-30

Hirschler Pál

- Izrael honfoglalása az ása­tások megvilágításában. 1933, 16-31.

- A zsidó messianizmus. 1941, 82-97.

Holder József

- Vers Újvári Péterről. 1931, 82-83.

Holl Béla

- Oláh Miklós három ismeret­len levele. 1977/78, 203-210.

Holló Jenő

- Régi történet. 1936, 266-272.

Horvát Henrik

- Az antiszemitizmus a hu­manitás ítélőszéke előtt (Gréciano herceg könyve). 1933,146-162.

- A  német zsidók  szerepe  a német kultúrában. 1937,150-168.

H. Patai Éva

- Futnék az Úr elől. Fák vi­harban. 1938, 174-176.

 

I

Illyés Gyula

- Szégyen-bélyeg. 1975/76, 165.

Iványi Béla

- Középkori regeszták a ma­gyar zsidóság múltjára vo­natkozólag. 1948, 74-88.

 

J

Ják Sándor

- Emberek a máglyán. 1975/76, 166.

- A régi imaházban. 1979/80, 190-191.

Járy Péter

- A kétszázéves  Freund család. 1975/76, 167-175.

 

K

Káldy-Nagy Gyula

- Száműzetés   vagy   áttelepí­tés ? A budai zsidók történe­téhez 1526-ban. 1979/80, 192-196.

Kálmán József

- A négy kosár története. 1975/76, 176-217.

Kálmán Ödön

- Az összehasonlító vallástu­domány száz éve. 1948, 294-308.

Kanizsai Dezső

- Frisch Ármin. 1973/74, 283-292.

Kardos Albert

- Magyar   államférfiak    házi zsidói. 1939, 94-116.

- Csokonai   ószövetségi  láto­mása. 1943, 279-284.

Kardos László

- Victor Hugó: A lelkiismeret. 1977/78, 211-213.

- Több dolgok vannak földön és égen . . . 1979/80, 197-199.

Kardos Pál

- Marxizmus és zsidóság. 1948, 89-100.

- Viszontlátás. 1970, 250-253.

Karinthy Ferenc

- Manhattani taxizás. 1979/80, 200-201.

Karsai Elek

- Evian után tizenegy hónap­pal. 1971/72, 162-180.

Katona Ferenc

- Josephus Flavius és egy Ka­tona József-dráma 1814-ből. 1971/72, 236-240.

- Zsidó problémák a modern magyar irodalomban. 1975/76, 218-227.

- Pap Károly fordításai egy Haggádában. 1977/78, 214-221.

Katona József

- Hevesi Simon. 1943, 63-80.

Kecskeméti Ármin

- Az  ókori zsidók gazdasági helyzete a diaszpórában. 1932,95-108.

Kecskeméti István

- A „Sába királynője" liturgikus elemei. Goldmark Ká­roly  születésének   150.   év­fordulójára. 1979/80, 202-215.

Kecskeméti Mária

- Jó nékem! 1940, 133-134.

- Szelíd kezekkel. 1942, 213-214.

- Sóhaj. 1948,156.

Kellér Dezső

- Leltár. 1975/76, 228-230.

- Enyveshát. 1979/80, 216-219.

Keresztúry Dezső

- Kell vers! 1975/76, 231.

- Mivégre ? 1977/78, 222.

Kertai Friedrich Klára

- Tyroler József. 1979/80, 220-229.

Kertész Ödön

- A százhatesztendős MIKÉ-FE első negyedszázada. 1948, 273-293.

Keszi Imre

- Szabolcsi Bence. 1973/74, 45-54.

Kiss Arnold

- Jehuda ben Halevi. 1931. 113-146.

- Bánóczi József egyénisége. 1932. 157-189.

- Gerő Ödön. 1940, 26-32.

Kohlbach Bertalan

- Folklóré a zsinagógában. 1930, 175-193.

- A bűnbocsánat napja. 1934, 272-293.

- Zsidó pénzérmék a Magyar Nemzeti Múzeumban. 1936. 272-298.

- Hegyek, dombok és szirtek a Szentírásban. 1937. 119-147.

- Tefillin és Tallith. 1938. 176-193.

- Dr. Weisz Miksáról. 1938, 229-304.

- Hellénizmus a zsidóságban. 1940, 203-212.

Kolozsvári Grandpierre Emil

- A Dunaparton. 1979/80, 230-236.

Komlós Aladár

- Kiss     József     emlékezete, vagy: A zsidó költő és a di­csőség. 1932, 49-73.

- Három zsidó megy a vona­ton. (A zsidó vicc.) 1934, 227-243.

- Ormódi Bertalan emlékeze­te. 1936, 230-242.

- Himnusz a mosolyhoz. 1938, 154-156.

- Az asszimiláció kora, a ma­gyar irodalom és a zsidók. 1940, 170-201.

- Költőink és a zsidóság. 1942. 300-332.

- Kóbor Tamás. 1943. 9-29.

- Magyar-zsidó írók 1848-ban. 1948,187-192.

- Szeder, 1945. 1971/72, 66-68.

- Napló. 1975/76, 232-233.

- A  medve,  a hagyma és  a huszárzászlós. 1977/78, 223-230.

- Nagymamámókról. 1979/80, 237-238.

Komlós Ottó

- Az imitatio dei a zsidóság­ban. 1942. 151-165.

- Legenda és történelem. 1943. 190-210.

- Palesztina   a   világtörténet tükrében. 1948, 309-323.

Komoróczy Géza

- Egy óakkád irodalmi szöveg és az Énekek éneke. 1977/78, 231-239.

Kőműves Imre

- Messze a borulat. 1940, 202.

Köpcsényi P. Miklós

- Egy gondolat pályafutása. 1975/76, 234-238.

Kőszeg Ferenc

- Zsolt Béla kiadatlan regé­nye. 1973/74, 178-195.

Krausz Sámuel

- Magyarországi   útiképek   a múlt századból. 1930, 79-89.

- Magyar zsidók a Balkánon. 1932, 137-156.

- Sába királynője és az abesszin király-legenda. 1937, 30-45.

Krebs Eta

- Frieder. 1979/80, 239-244.

Kunos Ignác

- Pályám emlékezete. 1935, 140-175.

- A török folklór sémi vonat­kozásai. 1937, 102-118.

- Dervis-legendák. 1940, 73-92.

Kurcz Ágnes

 - Rothschild hegedűje. Sírvers. 1971/72, 78.

 

L

Láczer István

- A zsidók Angliában. 1948, 243-252.

Lajta Edit

- „Vízivók"    egy    budapesti Corvin-kódexben. 1970, 207-210.

Landeszman György

- Löw Immánuel levelei Fi­scher Gyulához. 1977/78, 244-252.

- Lőwy József héber üdvözlő költeménye. 1979/80, 245-247.

Lasker-Schüler, Else

- Szerelmi dal. Gyászdal. 1934, 254-255.

László Zsigmond

- Kiss József versművészete. 1971/72, 104-129.

- Tétova   gondolatok   Franz Kafka körül. 1975/76, 239-257.

- Költészet és zeneiség. 1977/78, 253-268.

- Vihar Bélára emlékezem. 1979/80, 248-250.

Lederer Emma

- A középkori zsidóuzsora. 1936, 184-196.

- A magyar zsidóság gazda­sági jelentősége Mátyás ko­rában. 1940, 233-245.

Lenkei Henrik

- Raffael bibliája. 1933, 31-33.

- Emléksorok Alexander Ber­nát halálának tizedik évfor­dulójára. 1938, 196-197.

Linksz Arthúr

- Emlékeimből. 1975/76, 258-270.

Lőwinger Sámuel

- Dr. Blau Lajos élete és iro­dalmi munkássága. 1936, 9-57.

- A zsidó nép szerepe világ­történeti megvilágításban. 1938, 127-154.

- Hagyományos   irodalmunk fejlődése a görög-zsidó kul-túrkapcsőlátók   tükrében. (Guttmann Mihály helye a zsidó szellemtörténetben.) 1943, 35-61.

Lőwy Tamás

- A huszti jesiva emlékköny­ve. 1975/76, 271-275.

- Porgesz Lajos ismeretlen hé­ber verse Budavár bevéte­lekor, 1849-ben. 1977/78, 269-272.

 

M

Magyar Imre

- A pesti zsidó gimnázium. 1977/78, 273-287.

- Tisztítótűz.   Részlet   a   re­gényből. 1979/80, 251-259.

Mahler Ede

- Zsidó naptári és kronológiai fejtegetések. 1932, 119-134.

Mandl Bernát

- Don Jószéf Naszi és az 1568. évi drinápolyi osztrák-ma­gyar-török békekötés. 1935, 242-254.

Marczali Henrik

- A föld és az ember. 1930, 9-35.

- A  zsidók  emancipációja  a szabadságharc korában. 1933, 89-97.

Mérei Gyula

- Wahrmann Mór. 1943, 313-343.

Mezei András

- Ünnep előtt. 1971/72, 65.

- Öregek. 1975/76, 276.

Miklós Imre

- Üdvözlő beszéd. 1977/78, 3-10.

Mohácsi Jenő

- Az  ember tragédiája  és   a zsidók. 1937, 90-101.

Monostory Ada

- Haifái öböl. 1937, 258.

- A Kidron völgye. 1940. 212-213.

 Munkácsi Ernő

- Utazás a múltba. 1941. 200-221.

- Eszter könyvének művésze­te. 1973/74, 232-253.

Munkácsi Noémi,  Winkler Ernőné

- Egy kis imakönyvbe. Fen­ségedet  zengi.  

-Siess  én kedvesem. 1930, 103-106.

- Jelentés a szenvedés és vi­gaszok   könyvéből   (Midrás legenda). 1932, 221-224.

- Májusi imádság. 1942, 245.

- Akit itt felejtett Isten. 1948, 253.

 

N

Nádai Pál

- Zsidók   a   Biedermeier-kor­ban. 1932, 108-118.

- Ne csinálj magadnak fara­gott képet! 1934. 35-42.

- Csöndes uccácskák. 1935. 219-229.

- Miniatűrök. 1938. 98-109.

- Miniatűrök. I. Királyok fa­zekasa. II. A puskaműves. 1939. 133-144.

- A szívek orvosa. 1941. 159-167.

- Diogenes Párizsban. 1942. 51-57.

- Népénekesek. 1943,179-190.

Nagy Ilona

- Biblikus tárgyú magyar ere­detmondák. 1970, 231-241.

Naményi Ernő

- A zsidók és a képzőművészet. 1933, 125-144.

- Célszerűség a zsinagógaépí­tészetben. 1937, 238-246.

- Zsidó művészek. 1948,143-155.

Nemes György

- Kutyafuttában. 1977/78, 288-297.

Németh László

- József és testvérei. 1973/74, 95-101.

Nógrádi Gábor

- A mese vége. 1979/80, 260.

Németh S. Katalin

- Kurcz Ágnes emlékére  (JST. S. K. bibliográfiai függelé­kével). 1977/78, 343-349.

 

O

Oblatt Gábor

- A Fejér megyei zsidóság fog­lalkozási ágai és társadalmi rétegeződése 1848-ban. 1979/80, 261-269.

Osvát Ernő

- Levél Gyulai Mártához. 1979/80, 270.

 

Ö

Örkény István

- Ahasvérus. 1973/74, 102.

 

P

Pákozdy Ferenc

- Gyász. 1977/78, 298.

Palágyi Lajos

- Uj költeményei. 1930, 124-125.

- Vajda János és a zsidóság. 1933, 33-40.

Palotai Boris

- Naplóféle. 1979/80, 271-285.

Palotai Erzsi

- Például Maurras. 1977/78, 299-307.

Pap Károly

- Öt éves gyermek a temp­lomban. 1933. 78-89.

- Ének. 1934. 182-191.

Patai Ervin György

- Sabbatai Zevi alakja a mo­dern zsidó irodalomban. 1931, 252-286.

- A jeruzsálemi héber  egye­tem. 1933.186-197.

- Kultúrélet a Szentföldön. 1934, 295-311.

Patai József

- J. L. Gordon. 1931, 49-62.

- Bialik, a könyv és fény köl­tője. 1935, 177-202.

Patai Rafael (lásd Patai Ervin Györgynél)

- Szentföldi panoráma. 1937, 247-258.

Peterdi Andor

-Ujvári Péter emlékezete. 1931, 71-82.

- Ősanyám. 1934. 130-131.

- Vadász Lipót emlékezete. 1935. 114-117.

- December délelőtt. 1938, 45-46.

- Tavasz vonulás. 1943, 153-154.

Pfeiffer Pap Izsák

- Versek. 1931, 208-210.

- Jerikó kapuja előtt. 1942, 76.

- XXXIV. Zsoltár. 1948, 17-18.

Pollák Manó

- Zsidó templomépítés Ma­gyarországon a XIX. szá­zadtól a mai napig. 1934. 191-206.

Pollák Miksa

- Madách Imre és a Biblia. 1935. 73-108.

- Madách Imre és a Biblia. 1936,135-167.

- Madách Imre és a Biblia. 1937. 56-89.

- Madách Imre és a Biblia. 1938. 46-97.

- Madách Imre és a Biblia. 1939. 145-152.

 

R

Reichard Piroska

- A két város. Ezrek nevében. 1941, 81-82.

- A Szentírás Babits Mihály költeményeiben. 1942,273-299.

Rózsa Ignác

- Herminának komoly udvar­lója van. 1930, 213-222.

Richtmann Mózes

- Mendelssohn Mózes mint a zsidóság védelmezője. 1936, 79-99.

Rosenfeld József

- Emlékezés a bajai gettóra. 1973/74, 146-154.

Roth Emil

- Zsidó könyvek, zsidó sorsok. 1938, 156-174.

Rubinstein Mátyás

- Az ember értéke a zsidó gon­dolkodásban. 1932, 189-202.

Rubinyi Mózes

- Kisteleki   Ede   emlékezete. 1941, 261-271.

 

S

Salgó László

- Emlékek   a   Zsidó   Gimná­zium első évtizedéből. 1970, 107-115.

- Heller Bernát, mint tanár. 1971/72, 189-191.

- Hevesi Simon levelei Bacher Vilmoshoz. 1973/74, 90-94.

- Hevesi Simon tanulmánya a spanyol-zsidó költőkről. 1975/76, 287-294.

- Kohn Sámuel egy levele. 1977/78, 308-309.

- Goldberger Salamon, Szüle­tésének 100. évfordulója al­kalmából. 1979/80, 286-291.

Sándor Anna

- Oesterreicher Manes József arcképéhez. 1979/80, 292-300.

Sándor Júlia

- Zsoltár. Szélcsend. 1937, 283-284.

Sass Irén

- Ruth hazát keres. 1937. 228-237.

Scheiber Sándor

- Lót leányai. 1938. 198-212.

- Bábel tornya. 1939. 196-223.

- Sófár  a  gyászszertartáson. 1940. 117-133.

- Meseelemek a karaita Jehuda Hádásszi főművében. 1941. 167-199.

- A Kájin és Ábel áldozati füstjéről szóló legenda élet­rajza. 1942. 127-150.

- Dr. Heller Bernát élete és tudományos munkássága. 1943. 82-125.

- Zsidó néprajzi adatok Kiss József műveiben. 1948, 101-124.

- Titkári jelentés. 1948, 327-331.

- Emlékbeszéd   Löw   Immá­nuel felett. 1970, 258-265.

- A magyar zsidóság történe­tének kutatása. 1971/72, 245-257.

- A  Biblia a magyar iroda­lomban 1945-1973. 1973/74, 359-380.

- A    Szerencsés    Imre-iroda­lomhoz. 1975/76, 295-305.

- A  Kaufmann-geniza  kuta­tása és jelentősége. 1977/78, 310-328.

- A zsidó folklór Üjvári Péter írásaiban. 1979/80, 301-330.

Schweitzer József

- Magyar írók - magyar rab­bikról. 1970, 242-249.

- Biblia és archeológia. 1971/72, 192-205.

- Magyar írók - magyar rab­bikról. II. 1973/74, 196-208.

- Magyar írók - magyar rab­bikról. III. 1975/76, 306-317.

- A   pesti   Rabbiképző   meg­alapítása a responzum irodalomban. 1977/78, 329-342.

- Winkler  Mihály,  bonyhádi hebraista plébános a XVIII. században. 1979/80, 331-339.

Schück Jenő

- A miskolci hitközség múlt­jából. 1971/72, 155-161.

Sebesi Ernő

- Jósué országgyűlése  (Rilke versének fordítása). 1943, 235-236.

Sebestyén Károly

- Goldziher, az ember. 1932, 33-49.

- Alexander Bernát. 1934. 59-96.

- A zsidóság története leve­lekben. 1935. 47-73.

- Emlékbeszéd   Vészi   József felett. 1941, 30-56.

Seifert Géza

- A magyar zsidóság náci-ül­dözésének 25. évfordulójára. 1970, 3-38.

- A magyar zsidóság Egységes Országos Szervezeti Sza­bályzata. 1971/72, 3-10.

- Az Egyezmény 25. évfordu­lójára. 1973/74, 3-37.

- A magyar zsidóság harminc éve. 1975/76, 318-353.

Sherwood Péter

- William N. Loew, a magyar irodalom amerikai fordítója. 1979/80, 340-345.

Soltész Zoltánné

- Kurcz Ágnes emlékére (NÉ­METH S. Katalin bibliog­ráfiai függelékével). 1977/78, 343-349.

Solymár József

- A sunamita lány. 1979/80, 346-354.

Somlyó György

- Dávid király, 1977/78, 350-351.

Somlyó Zoltán

- Húsvéti ének. Ők. 1932. 134-136.

- Anyám portréja. Apám. Rubrika. 1933. 97-100.

- Tisztaság, Kézcsók. 1934. 206-207.

- Versek. 1936, 112-115.

Somogyi György-Gerle János

- Baumhorn Lipót zsinagógái. 1979/80, 355-365.

S. Nagy Katalin

- Zsidó   motívumok   a   XX. század   magyar   festészeté­ben. 1975/76, 277-286.

Snouck, Hurgronje

- Goldziher Ignác. 1941, 98-111.

Steiner Lenke

- Ágai Adolf. 1936 , 212-230.

- Kóbor Tamás. 1938, 110-125.

- Somlyó Zoltán. 1942, 112-126.

Surányi Dezső

- Ásványok és kőzetek a Bib­liában. 1977/78, 352-361.

Sütő András

- Fekete rózsák. 1979/80, 366-369.

 

SZ

Szabó Árpád

- Szemere Samu. 1977/78, 362-365.

Szabolcsi Bence

- Egy XVII. századi muzsi­kus : Salomone Rossi és kora. 1948, 58-70.

- Világi énekes formák a kö­zépkor zsidó imakönyvében. 1971/72, 40-42.

- Kafka-problémák. 1975/76, 354-364.

- Polifémosz barlangja. Egy deportált zenész naplójából; 1979/80, 370-377.

Szabolcsi Lajos

- Emlékbeszéd Lucien Wolf-ról. 1931, 21-24.

- Az ezüst serleg. 1943, 343-359.

- Két emberöltő. 1977/78, 366-384.

Székely Dezső

- Delila. 1977/78, 385.

- Ábel látomásaiból. 1979/80, 378.

Székely Éva

- ,,A víz életem igazi,  nagy szerelme". 1977/78, 386-393.

Székely J. Gábor

- A   Véletlen   matematikájá­nak eredetéről zsidó forrá­sokban. 1979/80, 379-384.

Székely Magda

- Egy régi budai sírkőre. 1970, 106.

- Sóbálvány. 1975/76, 365.

Szekfű Gyula

- Marczali Henrik. 1943,125-137.

Szekszárdi Molnár István

- Anyám tízéves halálára. 1940, 287-288.

Szemere Samu

- Edelstein Bertalan. - Hajnal Anna utolsó versé­ről. 1977/78, 407-410.

- Magyari István chiasmusai. 1979/80, 420-427.

- Palágyi Lajos. 1936, 248-254.

- Az Izraelita Magyar Irodal­mi Társulat új feladatai. 1948, 9-16.

- A   zsidóság   az   1848-49-es szabadságharcban. 1948, 183-186.

- Emlékezés Alexander Ber­nátra. 1970, 42-49.

- Thomas Mann és a zsidóság az író levelezése tükrében. 1971/72, 11-39.

- Gerő Ödön mint esztétikus. 1973/74, 38-44.

- Vallomás. 1975/76, 366-368.

- Alexander   Bernát   egy  le­vele. 1977/78, 394-396.

Szenes Erzsi

- Else Lasker-Schüler.1934.

-Verssek.1936

- Apám. 1977.

Szép Ernö

- Három felebarát. 1948.

Szepes Erika

- Singer Leo emlékezete. 1975/76

- Singer Àbrahám levelei Munkácsi Bernáthoz. 1979/80

Szilágyi Géza

- A torony.

1948, 71-73.

Szilágyi Mihály

- A   bonyhádi   zsidókereske­delem kialakulása a XVIII. század derekán. 1973/74, 263-282.

Szilas Frida

- Állok a parton. A nap. 1934, 153-154.

- A sírás. 1940, 246.

- Kóbor Tamásnak egy szál virág.1942. 150.

Szőllősi Zsigmond

- Kóbor Tamás, az újságíró. 1943. 28-35.

 

T

Takács Pál

- A magyar gondolkodás első találkozása a Bibliával.

1943, 261-277.

Tamás István

- Roznai doktor. 1979/80, 394-396.

Tardy Lajos

- Néhány adat Mendel Jakab prefektus működéséhez és a budai zsidóság konstantiná­polyi életéhez. 1979/80, 397-412.

Telegdi Zsigmond

- A sémi írás útja a Földközi-tengertől a  Csendes  Óceá­nig. 1947, 200-227.

- A kazárok és a zsidóság. 1940, 247-287.

Telekes Béla

- Zsoltár a gépkorszakból. 1934, 225-227.

Tenke Sándor

- Kölcsey Himnuszának Reich-féle héber fordítása. 1973/74, 352-358.

Tímár Magda

- A XIX. zsoltár olvasásakor. 1941, 259-260.

- Szombat falun. 1943, 278.

Tisbi Illés

- Nebo-hegyén.   Visszaút. Apám. 1933, 55-57.

Tóth Zoltán

- Marczali Henrik. 1943, 125-137.

Trencsényi- Waldapfel Imre

- Egy   bibliai   tárgyú   görög tragédia. 1948, 30-56.

Turóczi-Trostler József

- Jákob Wassermann. 1934, 155-182.

- Stefan Zweig. 1942. 76-110.

- Három   klasszikus  novella. 1943. 211-235.

 

U

Újvári Péter

- Ha Hersku hazajön. 1931, 62-71.

Ungvári Tamás

-          Érték és idő. 1973/74, 59-73.

 

v

Vadász Lipót

- emlékünnepség. 1935, 109-110. Vajda László

- Kövek a síron. 1948, 209-241. Vajda Zsigmondné

- Egy régi hitközség emlékei­ből. 1971/72, 241-244.

Vándor József

- Uneszánne Taukef. 1971/72, 62. Varga Imre

- Valerius Dávid. 1977/78, 399-406.

Vargyas Péter

- Deuteronomium   29:23-26 és az asszír szerződésforma. 1977/78, 411-418.

Vargha Balázs

- A szószéki hatás eszközei. Jegyzet Kecskeméti Alexis Jánosról. 1975/76, 380-388.

- Hajnal Anna utolsó verséröl.1977.

- Magyari István chiasmusai. 1979. 

Várnai Zseni

- Zsidó diák. 1935, 176-177.

- Mi legyek még ? 1937. 181-102.

Vas István

- Egy régi dal visszhangja. 1971/72, 69-73.

- Kosszarvak. 1977/78, 419-420.

Vasvári István

- Tizenkét lépés hosszú bolt. Hitem. 1938. 225-226.

- Hangyaboly. Hová ? 1939. 77-79.

- Megtérés. 1940. 232.

- Értékposta. 1942. 191-192.

- Cionida. 1943. 305.

- Szádvölgyi béke.   Egy  ha­lotthoz. 1948, 182.

Vér Andor

- A zsidóság örök útja Stefan Zweig Jeremiásában. 1933, 163-172.

Vermes Géza

- A Holt-tengeri tekercsek hatása a zsidó tudományra az elmúlt huszonöt évben.

1975/76, 389-403.

- A    Holt-tengeri    tekercsek hatása az   újszövetségi ku­tatásokra. 1977/78, 421-25.

Vészi Endre

- Anyám. 1939. 261-262.

- Fényes Adolf egy festménye alá. 1940. 116.

- Sorok a lázról. 1943, 284-286.

Vészi József

- Kölcsey Himnusza a mexi­kói hegyekben. 1931, 155-162.

- Vadász Lipót. 1935, 117-139.

Vidor Pál

- Kiss Arnold. 1941. 56-80.

- A  zsidó  vallásfilozófia  két főtípusa. 1942. 57-75.

Vihar Béla

- Önmagád unokája légy. A betűk békességében. Fólián­sok előtt. 1938, 212-214.

- Ének Mózes első könyvéhez. 1940, 72-73.

- Nagyapa boltja. 1941,141-142.

- Purimi tányér. 1942, 126-127.

- Áldozat. 1970, 39-41.

- Elröppent lakodalom. 1971/72, 75-77.

- Cérnaszál. 1975/76, 404-405.

- Gyermekkor lámpafény­ben. 1977/78, 435-439.

- Arckép, tevével. 1979/80, 428.

V. Kovács Sándor

- Emlékezés Bársony Imrére. 1977/78, 240-243.

- Egy középkori magyar Pa­lesztina-utazó. 1979/80, 413-319.

 

W

Waldapfel József

- Egy talmudi hely szerepe a reformáció korának történe­lemszemléletében. 1940, 93-115.

Wallenstein Zoltán

- CXXVI. zsoltár. 1943, 62.

Weinstein Pál

- Löw Immánuel szembeteg­sége. 1973/74, 108-109.

- Egy élet tanulsága. 1977/78, 440-442.

- Fasizmus, munkatábor, fel­szabadulás.   Életrajzi   rész­let. 1979/80, 429-439.

Weisz Márton

- Besze János életrajza. 1936, 254-266.

Weisz Pál

- Weisz Miksa. 1932, 73-95.

- A rabbi ügykörének törté­nete. 1936, 115-136.

Wertheimer Adolf

- elnöki megnyitója. 1930, 313-317.

- elnöki megnyitója. 1931,311-315.

- elnöki jelentése. 1932. 303-308.

- elnöki jelentése. 1933. 251-258.

- elnöki megnyitó beszéde. 1933. 280-282.

- elnöki megnyitója. 1934. 321-325.

- Maimuni Mózes. 1935. 9-13.

- elnöki megnyitója. I. 1935,111-114.

- elnöki megnyitója. II. 1935, 325-327.

- elnöki megnyitója. 1936,331-336.

- elnöki megnyitója. 1937,311-315.

- elnöki megnyitója. 1938, 273-277.

- elnöki megnyitója. 1939,331-336.

- elnöki megnyitója. 1940. 313-321.

- elnöki megnyitója. 1941. 329-325.

- ünnepi megnyitója az IMIT 1942. június 22-én tartott közgyűlésén.

1942. 356-362.

- elnöki megnyitója az IMIT 1943. június   29-én   tartott közgyűlésén. 1943, 363-369.

Widder Salamon

- A héber nyelvújítás. 1933, 173-185.

- Salamon Ibn Gabirolnak el­veszett  és  most  megtalált költeménye. 1942, 214-219.

 

z

Zelei Miklós

- Chagall. 1979/80, 440.

Zelk Zoltán

- Testvérszavak egy lányról. így múltak éveim. 1933,144-146.

- Verset,   csak  verset!   A  fű alatt. 1938,125-127.

- Kis   mese   a   nincs-erdőről. Téli vers. 1939,152-153.

- Apám. 1975/76, 406-410.

- Hajnali tornyok. 1979/80, 441.

 

ZS

Zsadányi Oszkár

- A   magyar  zsidóság   tragé­diájának visszhangja a ma­gyar irodalomban. 1975/76, 411-421.

- Hermán Lipót 1884-1972. 1979/80, 442-452.

Zsigmond Gábor

- Egy párbeszéd Lembergben. 1979/80, 453-458.

Zsoldos Jenő

- Bessenyei és Kazinczy zsi­dólátása. 1932,206-221.

- Mendelssohn a magyar szel­lemi életben. 1933, 58-79.

- A romantikus zsidószemlé­let irodalmunkban. 1935, 256-282.

- Fáy András zsidószemlélete. 1937, 188-200.

- Az első magyar zsidó írók fogadtatása irodalmunkban. 1939, 172-195.

- Emancipációs motívumok lírai költészetünkben. 1943, 286-304.

- A Palesztina-gondolat ma­gyar irodalmi múltjához. 1948, 254-265.

- Két    elfelejtett    Mikszáth-karcolat. 1970, 166-206.

- Korai fejezetek Kiss József életéből. 1971/72, 81-103.