MUTATÓ
AZ IZRAELITA MAGYAR IRODALMI TÁRSULAT
(IMIT) ÉS A MIOK ÉVKÖNYVEIHEZ.
(1895—1918, 1929—1944, 1948, 1970—1980)
I. Az Izraelita Magyar Irodalmi Társulat évkönyveiben (1895—1929) megjelent irodalmi munkálatok jegyzéke.
A következőkben az Izraelita Magyar Irodalmi Társulat huszonöt évkönyvében [(1895—1929.), 1919—1928. nem jelent meg] megjelent dolgozatok jegyzékét bocsátom közre. Jó szolgálatot vélek ezzel az összeállítással tenni azoknak, akik gyakran munkájuk közben egy-egy dolgozat lelőhelyére homályosan emlékeznek vissza. Az első rész az irodalmi munkálatok jegyzékét tartalmazza, a függelékes második a társulati hírekéit. A dolgozatok felsorolása a szerzők neveinek alfabetikus egymásutánjában következik sorszámozva. Megjelölöm természetesen az évkönyv dátumát, a kezdő és végső oldalszámot.
F.D.
A
1. Acsády Ignác: A magyar zsidók 1735—38-ban. 1897, 173—188.
2. Acsády
Ignác: Az egyházi szellem és a zsidók. 1900, 52—69. 3.
3. Acsády Ignác: A zsidók a magyarság múltjában 7—20.
4. Acsády Ignác: Áttérések a múltban. 1905, 75-
5. Ágai Adolf: Eégi naplók. Az én szüleim. I. Édes > 1900, 22—43.
6. Ágai Adolf: Eégi naplóból. 1901, 65—83.
7. Ágai Adolf: Eégi naplóból. 1902, 66—79.
8. Ágai Adolf: Egy régi naplóból. 1908, 93—121.
9. Ágai Adolf:Régi naplók. II. Az én édes anyám 18—33.
10. Ágai Adolf:Régi naplók. (IV. Befejezés.) 1906,
11. Ágai Adolf: Az én dédatyámról. 1907, 26—42
12. Alexander Bernát: A millenniumi kiállításon. 43—49.
13. Alexander Bernát: A velencei kalmárról. 1901, 837
14. Alexander Bernát: Spinoza. 1910, 300—313.
15. Avar Pál: A tanácsos űr. 1905, 156.
16. Avar Pál: Mózes zsidó. 1906, 228—229.
B
17. Bacher Vilmos: A francia zsidóság irodalmi társulata. 1895, 404—421.
18. Bacher Vilmos: Ezer év előtt. 1896, 1—13.
19. Bacher
Vilmos: Egy feltámadt régi héber író.
45—56.
20. Bacher Vilmos: Három bibliafordítás. 1899, 3'lit illilt.
21. Bacher Vilmos: A héber Szirach veszélyben. l'.KHt. 16—21.
22. Bacher Vilmos: Zsidó vértanuk a keresztény iiiipl.iVr-ban. 1901, 18—35.
23. Bacher Vilmos: Az ó-zsidó iskola. 1903, 243-281.
24. Bacher Vilmos: Basi és Maimuni. 1905, 7—17.
25. Bacher Vilmos: Neubauer Adolf. 1832—1907. 1DÜH, 350—372.
26. Bacher Vilmos: A hagyomány bölcsei. 1911, 340—364.
27. Bakonyi László: Visszaemlékezés az első magyar zsidó kongresszusra. 1929, 251—265.
28. Balassa József: Magyar zsidó dialektus. 1898,114—117.
29. Balassa József: A magyar zsidóság néprajzi felvétele. 1899, 15—21.
30. Balkányi Kálmán: A kacérok. 1903, 48—54.
31. Balla Ignác: Levelek. 1904, 264—266.
32. Balla Ignác: A Fáraó leánya. A «Mózes» című verses regényből. (Egy Bernini szökőkúthoz.) 1907, 278—280.
33. Balla Ignác: Michelangelo Rahele. 1911, 234—244.
34. Balla Ignác: Péntek este. 1913, 232—235.
35. Balla Ignác: Eómai karnevál. 1915, 115—121.
36. Bánóczi József: Toldi és a biblia. 1895, 5—21.
37. Bánóczi József: Magyar zsidók külföldön. 1896, 145—155.
38. Bánóczi József: Titkári jelentés. 1897, 8—12.
39. Bánóczi József: Eötvös és az emancipáció. 1918, 7—11.
40. Bárány József: A kecskeméti zsidók történetéből. 1899, 102—126.
41. Barta Mór: Bibliai kifejezések és közmondások a magyarban. 1913, 87—106.
42. Beck Mór: Az eredendő bűn a zsidó irodalomban. 1896, 239—246.
43. Beck Mór: A zsidók jelenlegi állapota Eomániában. 1901, 40—65.
44. Bernstein Béla: A zsidók az 1848—49-i szabadságharcban. 1895, 100—109.
45. Bernstein Béla: Az ember tragédiája és a zsidó irodalom. 1896, 118—127.
46. Bernstein Béla: Reformmozgalmak a magyar zsidóság körében 1848-ban. 1898, 251—265.
47. Bernstein
Béla: A türelmi adó Vasmegyében.
1902, 184—207.
48. Bernstein Béla: Jókai Mór (művei a zsidóság szempontjából). 1905, 89—121.
49. Bernstein Béla: A zsidók az 1848-í szabadságmozgalmakban Európaszerte. 1910, 150—185.
50. Bernstein Béla: Szabolcs vármegye utolsó förabbija. 1915, 258—272.
51. Blau Lajos: A biblia eszméi a theodiceáról. 1895, 181—148.
52. Blau Lajos: Az emberi szenvedések. 1896, 78-92.
53. Blau Lajos: A régi és az új zsidóság. 1897, 150-168.
54. Blau
Lajos: Erzsébet királyné. 1898, 7—13.
55. Blau Lajos: Vallásunk jelenéről és jövőjéről. 1900, 166—179.
56. Blau Lajos: Izrael kiválasztásának eszméje. 1902, 158—180.
57. Blau Lajos: A zsidó alakja a XIX. század keresztény szektáinál. 1904, 266—277.
58. Blau Lajos: A zsidók és a világkultúra. 1906, 26—38.
59. Blau Lajos: A felebaráti szeretet. 1907, 226—241.
60. Blau Lajos: A Megilla körül. 1909, 277—288.
61. Blau Lajos: Zsidó katonai telep az egyiptom—núbiai határon 2500 év előtt. 1910, 7—28.
62. Blau Lajos: Bacher Vilmos. 1911, 7—33.
63. Blau Lajos: Ókori papyrus leletek. 1914. 303—327.
64. Blau Lajos: Ókori zsinagógák Galileában. 1918, 91—104.
65. Blau Lajos: Mezey Ferenc és az Izraelita Magyar Irodalmi Társulat. 1929, 11—25.
66. Bloch Henrik: A francia zsidókongresszus története. Eredeti források nyomán. 1897, 235—252.
67. Bloch Henrik: Francia antiszemita hírlapok a nagy forradalom idejében. 1900, 124—133.
68. Bloch Henrik: Orosz államférfiak, főpapok és írók ítéte az orosz zsidókról. 1902, 42—63.
69.Bloch Henrik: A bolygó zsidóról szóló monda. 1904, 35—46.
70.Bodor Zsigmond: Horn Ede emlékezete. 1914,196—212.
71.Bolgár Mózes: Az áruló. 1913, 223—232.
72.Bródy Henrik: A szerelem dalai a spanyol-arab korszak héber irodalmában. (Irodalomtörténeti vázlat.) I. A zsidók világi költészetéről és fejlődéséről általában. II. A szerelem dalai Jehuda Haléviig. III. Jehuda Halévi szerelmi dalai. IV. A szerelmi dalok jellemzéséhez. V. További fejlődés. 1899, 136—166.
73.Bródy Miksa: Péntek este. 1901, 220—221.
74.Bródy Miksa: Nostalgia. 1909, 255—267.
75.Büchler Adolf: A makkabeusok ünnepének elejei. 1895, 191—200.
76.Büchler Adolf: Az alexandriai zsidó bazilika. 1897, 227—234.
77.Büchler Adolf: Áldozatok a római császártól a császárért a jeruzsálemi templomban. 1899, 264—282.
78.Büchler Sándor: Egy magyar zsidó költő. 1895, 387—403.
79Büchler Sándor: Az országos főrabbi hivatal Magyarországon a XVII. és XVIII. században. 1896, 271—286.
80.Büchler Sándor: Zsidók a magyar egyetemen. 1897, 168—172.
81.Büchler Sándor: A magyar zsidók viseletéről. 1898, 117—124.
82.Büchler Sándor: De Judaeis. 1900, 277—304.
83.Büchler Sándor: A magyar nyelv terjeszkedése
a zsidók között. 1905, 259—264".
Cs
84. Cserhalmi H. Irén: Lea. 1895, 48—62.
85. Cserhalmi
H. Irén: Eliezer. 1896, 63—77.
86. Gerőné Cserhalmi Irén: Efraim. Ghetto történőt n, mull.
századból. 1898, 266—287.
87. Csillag
Lipót: Szünidőben. 1918, 251.-180.
D
88.Dénes Tibor: Sziszera. 1902, 224—228.
89. Dénes Tibor: Az aranyborjú. 1903, 176-
90. Dénes Tibor: Kuth. 1904, 168—174.
91. Diamant Gyula: A zsidók története Horvátországban az egyenjogúsításig. 1912, 293—341.
92. Diamant Gyula: A zsidók története Horvátországban az egyenjogúsítástól 1910-ig. 1913, 284—333.
E
93. Edelstein Bertalan: A zsidóság és kereszténység szétválása. 1906, 145—170.
94. Edelstein Bertalan: Az Eszter-legenda. 1909, 20—40.
95. Edelstein Bertalan: Eúth könyve az agadában. 1915, 81—115.
96. Edelstein Bertalan: Az 5675. év. 1916, 323—306.
97. Edelstein Bertalan: Az 5676. év. 1917, 303—354.
98. Edelstein Bertalan: Az 5677. év. 1918, 279—818.
99. Edelstein Bertalan: A külföldi zsidóság története a háború utáni évtizedben. 1929, 295—337.
100. Eisler Mátyás: Apáczai héber tanulmányai. 1900, 316—332.
101. Eisler Mátyás: Az erdélyi országos főrabbik. Kiadatlan kútfők alapján. 1901, 221—244.
102. Eisler Mátyás: Egy babérlevél a Kossuth koszorújába. Kossuth születésének századik évfordulójára, 1903,
103. Eisler Mátyás: A női és a zsidó egyéniség. 1907, 340—856.
104. Eisler Mátyás: A magyar zsidók emancipációja. Jubiláris emlékezés. 1908, 804—314.
105. Eisler Mátyás: Ezra. 1911, 244—257.
106. Eisler Mátyás: A tenger a biblia költészetében. 1914, 109—142.
107. Eisler Mátyás: Simon József (1845—1915.). 1916, 226—237.
108. Elek Oszkár: Kiss József. 1915, 28—40.
F
109. Fabó Bertalan: Tyroler József. A Kossuth-bankók rézmetszője. (Vázlat.) 1910, 162—170.
110. Fabó Bertalan: Goldmark Károlyról. 1911, 189—194.
111. Fabó Bertalan: A pozsonyi gyászos húsvét. 1913, 276—280.
112. Fabó Bertalan: Német zsidó krónikások Mária Teréziáról és az ő magyar huszárjairól.-1915, 237—251.
113. Farkas Imre: Instancia az úristenhez. 1898, 165—173.
114. Farkas József: A tudomány önzetlen művelése a zsidóságnál. 1905, 240—252.
115. Farkas
József: Kohelet tanulsága. 1909, 102—114. –
116. Farkas József: Humor és elmésség a talmudban és a midrasban. A talmud és a midras humorának forrásai, kik voltak a híres humoristák, vitatkozók és szellemes prédikátorok. Elbeszélések és adomák. 1917, 194—229.
117. Fehér Jenő: Egy kis templom. 1904, 281—282.
118. Fehér Jenő: Napkeletről. 1906, 129—133. f
119. Fehér
Jenő: Súr leánya. Drámai költemény l felvonásban. 1908, 194—220.
120.Feigl L. H.: Goethe és a biblia. 1905, 163—168.
121. Feleki Sándor: Templomban. 1895, 189—190.
122. Feleki
Sándor: Mózes. Carmen Sylva. 1897, 188—190.
123. Feleki Sándor: A pesti régi zsidótemetőben, 1898. 228—230.
124. Feleki Sándor: Szép imakönyv. 1899, 344—349.
125. Feleki Sándor: Az öreg doktor. 1900, 276—279.
126. Feleki Sándor: Az utolsó pillanat, 1901, 312—314.
127. Feleki Sándor: Gyermekmesék. Első mese: A nehéz lecke. Második mese: Égi posta. Harmadik mese : Az abc-és könyv. 1902, 267—272.
128. Feleki Sándor: Gyermekmesék. I. A kalács. II. Gyászforduló. III. A gondos kis leány. 1903, 221—225.
129. Feleki Sándor: Löw rabbi, Pooli Betty. (Zsidó népmonda után.) 1904, 127—132.
130. Feleki Sándor: Madárdal a templomban. 1905, 33—34.
131. Feleki Sándor: Egy kis faluból. 1907, 126—135.
132. Feleki Sándor: Péntek estén. 1908, 127—129.
133. Feleki Sándor: Andorból doktor lesz. 1909, 89—95.
134. Feleki Sándor: Libanoni cédrusok. 1911, 99—100.
135. Feleki Sándor: Imák. I. Harmatért. II. Engesztelő napra. III. Halottainkért. 1912, 188—191.
136. Feleki Sándor: Falumból. A rabbi. A templom padlásán. 1913, 143—145.
137. Feleki Sándor: Fogadalom. 1914, 224—226.
138. Feleki Sándor: Versek. Csatamezőn. Szétdúlt templomok. 1916, 205—207.
139. Feleki Sándor: Versek. Sok év után. Az utolsó szó. 1917. 107—109.
140. Feleki Sándor: A szegény zsidó. 1918, 188—190.
141. Fényes Mór: Egy újonnan fölfedezett afrikai testvérnépünk. 1907, 49—68.
142. Fényes Mór: Tragikum az agadában. 1929, 216— 250.
143. Fischer Gyula: Egy régi kódex zsinagógái rendje. 1897, 108—117.
144. Fischer Gyula: Egy zsidó ügyvéd. 1907, 7—26.
145. Flesch Ármin: Vendégszeretet a talmudban. 1899. 226—235.
146. Flesch Ármin: A zsidó a magyar közmondásban. 1908, 176—194.
147. Flesch Ármin: A halál zsidó szempontból. 1911, 122—142.
148. Fodor Ármin: Mózes magánjogi törvényei. 1902, 20—41.
149. Frenkel Bertalan: Egy ember típusa a népdalban. 1907, 298—307.
150. Fridrich Tivadar: Hirsch bárónál. 1896, 287—294.
151. Frisch Ármin: Szefárd hatás Magyarországon, 1897, 302—320.
152. Frisch Ármin: Az egyházstatisztika jegyében. 1899, 200—215.
153. Frisch Ármin: Zsidó hitelvekről. 1904, 206—222.
154. Frisch Ármin: Állam és felekezet. 1906, 268—286.
155. Frisch Ármin: Acsády Ignác. 1908, 337—350.
156. Frisch Ármin: A városi hitközségek teendői. 1909, 127—147.
157. Frisch Ármin: Vallásoktatás a középiskolában. 1917, 122—149.
158. Fürst Aladár: Zsidó középiskolák. A hamburgi Tal-mudtóra reáliskola. A frankfurti Religionsgesellschaft iskolája. A fürthi izr. reáliskola. A Höhere Isr. Schule Lipcsében. Dr. Jung iskolái. 1914, 53—78.
159. Fürst Aladár: Szombat és szombatosság. A bibliában. Az ókorban. A középkorban. Az új korban. Szombatosok itt és ott. 1915, 145—179.
160. Fürst
Aladár: Háborús mondák a bibliai hagyományban. Az agadában. Josephus és
Josippon. A széfer hajasár. 1916, 164—204.
G
161. Gábor
Andor: Mózes. Alfréd de Vigny. 1903, 183—187.
162. Gábor
Andor: Temetőben. 1905, 85—89.
163. Gábor
(Lederer) Ignác: Nap és éj. (Juda alcharisi munkáiból.) 1895, 331—334.
164. Gábor
Ignác: Ne légy te
olyan, mint apáid
voltak. 1904, 33—35.
165. Gábor
Ignác: Mamiello élete és költészete. 1906, 292—313.
166. Gedő
Lipót: Az én szombatom. 1912, 342—344.
167. Gelléri
Mór: Az ezredéves kiállítás. 1895, 308—311.
168. Gerő
Attila: Talisz, t'filin. 1895, 305—307.
169. Gerő
Attila: Lechó dódi! Salamon Hallévi Alkabicz (16. század Palesztinában).
1896, 173—176.
170. Gerő
Attila: Noa mámora. Genesis. IX. fej. 20—27. vers. 1897, 295—301.
171. Gerő
Attila: A cionistákhoz. 1899, 126—128.
172. Gerő
Attila: Fiamhoz (vers). 1900, 242—248.
173. Gerő
Károly: Az utcáról. 1896, 100—106.
174. Gerő
Károly: Száli néni. 1903, 56—71.
175. Gerő
Ödön: Ágai Adolf. 1918, 52—65.
176. Glass
Izor: Világtalanok világa. 1915, 272—290.
177. Goda
Géza: A gyertyák. 1907, 262—273.
178. Goldberger
Izidor: Luzzato Mózes Chajim (1707—1747, születésének kétszáz éves
évfordulója alkalmából). 1907, 252—261.
179. Goldberger
Izidor: Zsidó
búcsú Ujhelyen. 1908, 251— 256.
180. Goldberger
Izidor: Luzzato Sámuel Dávid. 1910, 29—40.
181. Goldberger
Izidor: Száz évvel ezelőtt. A zempléni zsidóságtürelmiadóhátraléka
1808-ban. 1913, 247—257.
182. Goldberger
Izidor: Hegyaljai zsidók szövetkezése másfél évszázaddal ezelőtt 1764-ben.
1917, 266—279.
183. Goldberger
Izidor: Eszterházyak szerződései a tatai zsidó hitközséggel. 1918, 228—242.
184. Goldberger
Izidor: A felvett hegedű. 1929, 5—6. –
185. Goldberger
Izidor: Szófer Mózes. 1929, 201—206.
186. Goldschmied
Lipót: Magyar zsidó művészek. 1895, 335—355.
187. Goldschmied
Lipót: A patriarkhák alakjai a középkor képírásában. 1896, 326—336.
188. Goldschmied
Lipót: A német renaissance és a biblia. 1899, 74—86.
189. Goldschmied
Lipót: Zsidó stílus. 1901, 92—106.
190. Goldschmied
Lipót: Két zsidó zeneszerző. 1907,136—145.
191. Goldschmied
Lipót: Zsidó műtárlatok. 1909, 311—328.
192. Goldschmied
Lipót: Régi rovás. 1911, 83—51.
193. Grossmann
Zsigmond: Egy meghiúsult zsidó adó a múlt század közepén. 1918, 243—251.
194. Grünhut
Lázár: Jeruzsálem! állapotok. A magyarországi
zsidók községe. 1899, 285—298.
195. Grünhut
Lázár: A Jeruzsálemi zsidó község és Palesztina zsidó gyarmatai. 1904,
135—157.
196. Grünhut
Lázár: Lévi ibn
Chabib. Egy palesztinai zsidó tudós jellemképe a
XV. századból. 1908, 111—127.
197. Grünhut
Lázár: Mózes ben Josef di Trani. Egy XVI. századbeli jaffeti tudós
jellemképe. 1910, 129—141.
198. Guttmann
Mihály: Az atya kötelességei és jogai a talmud szerint. 1907, 69—70.
199. Guttmann
Mihály: Bloch Mózes. 1911, 101—110.
200. Guttmann
Mihály: Idegen népek és kultúrák a talmud-ban. 1913, 259—276.
201. Guttmann
Mihály: Izrael háborúi. 1915, 312—373.
202. Guttmann Mihály: A koronázás szertartása. Adatok és párhuzamok a bibliából és a talmudból. 1917, 284—303.
H
203. Hajdú Miklós: Hivatalbeli emberek. 1903, 167—176.
204. Hajdú Miklós: Mesemondó lányok. 1915, 44—56.
205. Hajdú Miklós: Vallomás. Válasz egy barátom interpellációjára. 1916, 216—225.
206. Hajdú Miklós: Az én templomom. Ünnepi emlékek egy kis városból. 1917, 151—166.
207. Hajdú Miklós: Bús muzsika. A nagy világégés bús napjaiból. 1918, 128—141.
208. Harmos Sándor: A szombatos imakönyv névtelen írója. 1913, 333—343.
209. Harmos Sándor: A rajongók. 1915, 291—310.
210. Havas Adolf: Petőfi. 1900, 7—12.
211. Hazai Hugó: Szombatos imádságok. 1900, 205—242.
212. Hazai Hugó: Az utolsó szó. 1907, 163—172.
213. Heller Bernát: Madách Mózese és az Ember Tragédiája. 1896, 230—238.
214. Heller Bernát: Eszter. 1898, 301—309.
215. Heller Bernát: Tompa Mihály, az evangélium és az agáda. A költő és a pap. Jézus és a nép. A legenda eredete. Jézus és a nép tendenciája. Eabbinikus elemek Tompánál. 1900, 305—316.
216. Heller Bernát: Hódolat Vörösmartynak. Születése századik évfordulójára. Vörösmarty állásfoglalásának háttere. Vörösmarty ítélete a zsidókról. Vörösmarty javaslatai a zsidó ügy elintézésére. 1901, 7—17.
217. Heller Bernát: A zsidóság a világkiállításon. Más felekezetek az 1900. párisi világkiállításon. A zsidó hitélet művei és emlékei az 1900. párizsi kiállításon. A zsidóság az 1878. párizsi világkiállításon. A Louvre zsidó terme. Egy jövőbeli világkiállítás. 1902, 229— 247.
218. Heller Bernát: Viktor Hugó vallástörténeti és vallás-irodalmi tudományáról. A biblia tanai. A biblia mint irodalmi mű. A talmudizmus. A szertartások. A tal-mud történeti és irodalmi tartalma. Héber nyelvismeretei. A későbbi zsidóságról. Függelék: Victor Hugó Jezsajás prófétáról. 1930, 143—164.
219. Heller Bernát: Nemzetek és vallások mondái. Csodás alvókról, rejtőző szabadítókról. Körvonó Choni. Artus és Barbarossa. A mahdi. A messiás. 1904, 242—258.
220. Heller Bernát: Az igaz gyűrűről szóló példázat. A példázat gyűlölködő változatai. Lessing példázata. Lessing előzői. A példázat zsidó eredete. 1906, 45—67.
221. Heller Bernát: Szívet kíván az Isten. 1908, 239—251.
222. Heller Bernát: Mesék és mondák a farizeusokról. Képmutatók voltak-e a farizeusok? A szertartások rabjai voltak-e a farizeusok? Vitatkoztak-e, gőgösködtek-e a farizeusok? 1909, 80—101.
223. Heller Bernát: Legendák az elbizakodott jámborokról. Egyházi legendák. A mohammedán Barszisza legenda. A jámborok megkísértése az aggadában 1910, 44—50.
224. Heller Bernát: Legendák a bukott angyalokról. Apokrif zsidó hagyományok. A bukott angyalok az aggadában. összefoglalás. 1911, 111—121.
225. Heller Bernát: Zsidó középiskolák. A vágújhelyi izraelita reáliskola. Az országos rabbiképző gimnáziumi tanfolyama. A jaffai héber gimnázium. Az izraelita község reáliskolája Majnái-Frankfurtban (Philantropin). 1912, 83—108.
226. Heller Bernát: Eötvös József báró. Eötvös mint író. Eötvös mint államférfi és miniszter. Eötvös vallásos műveltségéről. Eötvös vallásos világnézlete. 1918, 17—55.
227. Heller Bernát: Régibb és újabb zsidó középiskolák. A jeruzsálemi héber gimnázium. A jaffai Tachkemóni. A wolfenbütteli Sámson iskola. A sesseni Jacobson iskola. Összefoglalás. 1914, 31—53.
228. Heller Bernát: A zsidók Firdusi Sah-namejában. Firdusi a zsidóságról. A kapzsi zsidó. A varázsló zsidó. Firdusi türelmessége. 1915, 216—225.
229. Heller Bernát: Kármán Mór 1843—1915. Kármán Mór élete. Kármán Mór munkássága. Kármán Mór elméletének fővonásai. Kármán gondolatvilágának zsidó elemei. Kármán a vallásról. Kármán Mór a zsidóságról. Kármán Mór a zsidóságért. Kármán Mór pályájának tanulságai. 1916, 251—284.
230. Heller Bernát: Messianikus mozgalom a régi Arábiában. Antar és a chajbari zsidók. Regényes és történelmi elemek. 1917, 229—251.
231. Heller Bernát: Arany János viszonya a legendához és az agadához. Arany János a legendáról. Arany János legendai tárgyú költeményei. Arany János és az agada. Adalékok Jóka ördögéhez zsidó forrásból. Franki «Hősök és rabok könyve». 1929, 62—123.
232. Hermanné Politzer Berta: Három alak. I. A házaló. II. A hordár. III. A forráskereső. 1899, 86—99.
233. Hermanné Politzer Berta: Szarvas Mór úr és neje. 1900, 138—145.
234. Hermanné Politzer Berta: Szarvas Mór úr gyermekei. 1902, 93—106.
235. Herzog Ödön: Tell-Hum zsinagóga tornyának leírása,. Fekvés és építési alak. Tell-Hum (Kapernaum). 1918, 145—171.
236. Heves Kornél: Látogatás. 1895, 365—868.
237. Heves Kornél: Három templom. 1902, 63—66.
238. Heves Kornél: Mindentudó Áron bácsi. 1903, 200—204.
239. Heves Kornél: Tűzhely mellett. I. Lagbe-omer. II.
Pünkösd. 1904,
133—135.
240. Heves Kornél: A rókák. Gordon Júda. 1905, 200—205.
241. Heves Kornél: Eege a jó szomszédról. 1906, 242—251.
242. Heves Kornél: Zsoltár. 1908, 314—315.
243. Heves Kornél: Vita. 1911, 216—218.
244. Hevesi Ferenc: Bánóczi József és az IMIT. 1929, 9—11.
245. Hevesi József: Márton bácsi hazatér. 1909, 295—311.
246. Hevesi (Handler) Simon: Abigél I. Sámuel. XXV. 2—42. után. 1897, 85—89.
247. Hevesi (Handler) Simon: Dániel. 1899, 309—311.
248. Hevesi (Handler) Simon: Az eleven válólevél. (Gitin II. per. misna alapján). 1900, 133—138.
249. Hevesi (Handler) Simon: Eliezer. (Berachot V. 2.) 1904, 222—223.
250. Hevesi Simon: A nagy szószóló. 1908, 7—41.
251. Hevesi Simon: Tűnődés közben. 1909, 45—59.
252. Hevesi Simon: Az «Egyenlőség» 50 éves jubileumára. 1929, 196—201. I
I
253. Ignotus. A 137. zsoltárhoz. 1895, 149—150.
254. Ivánfi Jenő: A konstanci zsidó. 1912, 278—292.
J
255. Jánosi Engel Eobert: Báró Eötvös József és a magyar zsidóság emancipációja. 1914, 7—27.
K
256. Kaczér Illés: Feljött az öldöklő Babilónia. 1916, 285—311.
257. Kálmán László: Mózes. (Viktor Hugó.) 1901,130.
258. Kálmán László: Ima. 1902, 207.
259. Kálmán Ödön: Steinschneider Mór. 1816—1907. 1915, 225—237.
260. Kármán Mór: Nemzeti és felekezeti élet. 1897, 29—11.
261. Kaufmann Dávid: Budavár visszavívasának egy szemtanúja és leírója. 1895, 63—92.
262. Kayserling M.: Századunk elejéből. Kultúrmozzanatok a magyar zsidóság újabb történetében. 1896, 93—99.
263. Kayserling M.: Egy zsidó államalapító. 1898, 105— 114.
264. Kayserling M.: Luzzato és a magyarországi zsidó tudósok. 1901, 315—333.
265. Kecskeméti Ármin: Az örök zsidó mondája a magyar irodalomban. 1896, 319—323.
266. Kecskeméti Ármin: A minek (minim). A keresztény minek. A gnostikusok. 1901, 144—163.
267. Kecskeméti Ármin: Asztrológia a talmudban. 1913, 71—87.
268. Kecskeméti Ármin: I. Ferenc József és a magyar zsidóság. 1917, 7—27.
269. Kecskeméti Ármin: Graetz Henrik. 1817—1891. 1918, 105—126.
270. Kecskeméti Ármin: Mendelssohn kétszáz esztendeje. I. Mendelssohn Mózes és a zsidóság. II. Mendelssohn hatása és a zsidó újkor fejlődése. 1929, 133—162.
271. Kecskeméti György: Versek. Verőfény. Pianissimo. Csöndesen. 1918, 126—128.
272. Kecskeméti Lipót: Zsidó költőkből. Kéj meg kín (Salamon ibn Gabiről). Elfogyott a bor (Salamon ibn Gabiról). Plágium (Salamon ibn Gabiről). Izsák rabbihoz (Juda Halévi). Zsidó (Juda Halévi). Az alvó kedves (Juda Halévi). A távolba (Juda Halévi). A sas tolla (Semtób ibn Palkira). A mátkához. Allegória (Izrael ibn Nagara). 1895, 322—330.
273. Kecskeméti Lipót: Hosea próféta és kora. (Vallástörténeti tanulmány.) 1896, 128—144.
274. Kecskeméti Lipót: Halottas szertartások az ősi Izraelben. 1897, 90—107.
275. Kecskeméti Lipót: Isten szentsége Ezsajásnál. 1898, 287—297.
276. Kecskeméti Lipót: Kanaáni bűvészalakok. 1900, 100—124.
277. Kecskeméti Lipót: Ámosz próféta. 1902, 120—152.
278. Kecskeméti Lipót: Az országos rabbiképzőintézet. 1903, 32—44.
279. Kecskeméti Lipót: A prófétai erkölcsvallásnak legelső községe. 1904, 7—22.
280. Kecskeméti Lipót: A cionizmus. 1908, 221—239.
281. Kecskeméti Lipót: Az exilium első éveinek hatása Izrael vallására. 1909, 343—371.
282. Kecskeméti Lipót: Deutero-Ezsajás prófétai egyénisége. 1911, 59—99.
283. Kecskeméti Lipót: Löw Lipót. 1912, 7—24.
284. Kecskeméti Lipót: Hosea élete. 1917, 27—55.
285. Kelemen Adolf: Jeruzsálemi utam. 1906, 176—204.
286. Kelemen Adolf: Jeremiás. 1914, 259—279.
287. Kiss Arnold: Őszi hangulat. 1896, 324—325.
288. Kiss (Klein) Arnold: A magyar Izrael éneke, amidőn az ezer év betellett. 1897, 25—29.
289. Kiss (Klein) Arnold: Neila. Engesztelő esti ima. 1898, 309—310.
290. Kiss Arnold: A hitehagyott. (Életkép.) 1899, 312—344.
291. Kiss Arnold: Hermán és Rebeka. (Életkép.) 1901, 247—291.
292. Kiss Arnold: Nem adom. 1903, 90—93.
293. Kiss Arnold: Morris Eosenfeld. I. Chanuka mécses. II. A zsidó május. 1904, 92—98.
294. Kiss Arnold: Vallomás. 1905, 51—53.
295. Kiss Arnold: Ón czion . . . (Juda Halévi.) Vers. 1906, 313—315.
296. Kiss Arnold: Mózes anyja. Legenda. 1907, 196—225.
297. Kiss Arnold: Jargon irodalom és költészet. Nyomor. Csalogány a munkáshoz. Sírok mellett. Eetor-tában. A** fösvények. Félj tőlem. A virágokhoz. Fék-telenség. A csodahajó. Édes anyámhoz. Oros/lán ketrec előtt. 1908, 41—80.
298. Kiss Arnold: Három vers. 1. Manistano. 2. A kehely. Frug. 3. A csillagok hol vannak. 1909, 128—131.
299. Kiss Arnold: A római verseny. 1910, 206—228.
300. Kiss Arnold: A héber költészet szelleme. (A szentírás és midrás költészete.) Énekek éneke. I. fejezet. Bész-let Koheletből. 23. zsoltár. 137. zsoltár. 1912, 24—54.
301. Kiss Arnold: Én, te. Keleti motívum után. 1913, 258.
302. Kiss Arnold: A próféta anyja. iVIidras legenda Franki Z. A. után szabadon. 1914, 290—293.
303. Kiss Arnold: Messianizmus. 1915, 193—215.
304. Kiss Arnold: Mint a hollók . . . 1916, 225—226.
305. Kiss Arnold: Az énekek éneke. 1917, 56—76.
306. Kiss Arnold: Imádság. (Verhaeren.) 1918, 141—142.
307. Kiss Arnold: A messiás regékből. A széfer maaszijót-ból és a peszikta rabbatiból. I. A Messiás lakása. II. A Messiás vendégei. III. A Messiás panasza. IV. A Messiás vigasza. V. A Messiás szombatja. VI. A Messiás haragja. 1929, 124—132.
308. Kisteleki Ede: Utolsó zsoltár. 1902, 91—93.
309. Kisteleki Ede: Éjféli nap. 1903, 142—143.
310. Klein Gottlieb: A farizeusok és szadduceusok viszonya, a makkabeusokhoz. 1896, 107—117.
311. Klein G.: Erkölcs és vallás. 1898, 58—84.
312. Klein Miksa: Bacher utolsó nagy műve. 1916, 81—89.
313. Klein Mór: A zsidó pap helyzete a múltban és jelenben. 1895, 201—204.
314. Klein Mór: Két vers. Jedaja Hapenini. Lemondás. Ember sorsa. 1900, 50—52.
315. Klein
Mór: Két vers. Jedaja Hapenini. Összhangzat. Türtőztetés. 1901, 244—247.
V. Világítás az
utcában. 1. A szombat. 2. A gyertya és mécses a családi körben. 1912, 191—256.
316. Klein Mór: Chad gadja. Mese a gödölyéről. (Korrajz.) 1904, 223—234.
317. Klein Mór: Maimuni élete és működése. 1905, 35—51.
318. Klein Mór: Király korona. Eészlet Salamon ben Gabiről eredetijéből. 1907, 43—ÍS. Vers.
319. Klein Mór: Eészlet Gabiről «Király koronájáéból. A nap. Merkúr. Venus. A napfény. Holdtölte és fogyta. Mars. Jupiter, gzaturnus. A tizenkét csillagkép. A kilencedik szféra. Csillagképek. 1908, 166—175.
320. Kóbor Tamás: Makai Emil. 1902, 79—83.
321. Kóbor Tamás: Magyar nyelven írt idegen irodalom. 1929, 53—62.
322. Kohlbach Bertalan: Állatvédelem a zsidóságban. Adatok a zsidó néprajzhoz. I. Az állatvédelem forrásai. II. Az állatvédelem formái. Az élő állat védelme és fizikai megMmélése. Az élő állat érzelmeinek meg-kímélése. A holt állat lelkének megkimélése. 1910, 96—129.
323. Kohlbach Bertalan: Tűz és fény. Adatok a zsidó néprajzhoz. L A tűz teremtése. II. A tűz és a fény a midrasban. 1. Isten tűz kíséretében vagy képében. Ábrahám áldozata. Mózes látomása. Izrael segítője.
2. Isten kegyeinek megnyilatkozása a tűzben. Ábel-áldozata. Gideon áldozata. Blijáhu áldozata. Nehemia áldozata. Eabbi Johanan ben Zakkai utazása. E. Josua és r. Joszé, a pap (kohén) látomása. 3. A tűz mint büntető eszköz és mint legfőbb jutalom. 4. A tűz és fény a theológiában. Tűzistenek és tűz áldozatok. 1. Tűzáldozatok. 2. A glória és a szentlélek.
3. Az angyalok.
IV. Világítás a templomban. 1. Az örök lámpa. 2. A viaszgyertya-nyaláb
(Havdola). 3. Fényhatása a sátorok ünnepi rendjében. A fáklyás ünnep.
Hosanna-rabba. A tóra ünnepe. 4. A Chanuka mécses (Menora). 5. A fény a
kegyelet szolgálatában.
324. Kohlbach Bertalan: Zsidó múzeum. 1911, 51—59.
325. Kohlbach Bertalan: Sütemények a zsidó, szertartásban. Adatok a zsidó néprajzhoz. 1. A kenyérpár szertartása. (Lechem misna.) 2. Ünnepi és alkalmi sütemények.l. Ünnepi sütemények. 2. Alkalmi sütemények. 1914, 144—162.
326. Kohlbach Bertalan: A kürt szava. Adatok a zsidó néprajzhoz. A sófar alakja. A sófar rendeltetése a biblia népénél. A sófar szerepe az ünnepi szertartásban. A sófar és az egyházi átok. 1915, 121— 145.
327. Kohlbach Bertalan: Vallásrégiségek a magyar-zsidó múzeumban. I. Templomi berendezési és szertartási szerek és eszközök. II. Szertartási és felszerelési tárgyak és eszközök a családi életben lefolyó egyházi ünnepeken. III. Szimbólumok és amulettek. 1916, 237—248.
328. Kohlbach Bertalan: Az égő tüskebokor. Adat a biblia néprajzához. 1917, 188—194.
329. Kohlbach Bertalan: Az országos rabbiképző-intézet első osztályából. Az intézet tanítványai. Az intézet tanárai. 1918, 66—88.
330. Kohn Dávid: A zsidó nép mozgalmi statisztika. Ismeretterjesztő statisztika. 1895, 35—47.
331. Kohn Sámuel: Vida András contra Velisch József (1832.). Vida András, Velisch József. Magyar Zsidó tört. 1895, 95—99.
332. Kohn Sámuel: Zsidó történelmi emlékek különös tekintettel Magyarországra. 1896, 52—62.
333. Kohn Sámuel: Elnöki megnyitó. 1897, 7—8.
334. Kohn Sámuel: Elnöki zárszó. 1897, 41—42.
335. Komáromi Sándor: Az Egyenlőségről, 1912, 54—70.
336. Kont
Ignác: Egy francia zsidó költő és tanférfiú. Eugéne Manuel. 1900, 180—193.
837. Körös Mihály: Kísértetek. 1895, 258.
338. Körös Mihály: Elveszett világ. 1896, 295—296.
339. Kova Feuerstein Avigdor: Békeszinfónia. 1. Nászajándék. 2. A láng körül. 3. Békülés. 4. Ima. 5. Mea culpa. Vers. 1916, 311—315.
340. Krausz Sámuel: Chanuka. 1895, 356—364.
341. Krausz Sámuel: Képdíszítmények a zsinagógában. 1896, 222—229.
342. Krausz Sámuel: A nagy gyülekezet férfiai. 1897, 258—276.
343. Krausz Sámuel: Attila karja. 1899, 298—309.
344. Krausz Sámuel: Zsidó kéziratok a régi budai könyvtárban. 1900, 193—204.
345. Krausz Sámuel: Kómái emlékek a pannon'zsidókról. 1902, 293—304.
346. Krausz Sámuel: Az alberti-irsai ókori zsidó kő. 1904, 22—33.
347. Krausz Sámuel: Zsidó apostolok. 1905, 131—155.
348. Krausz Sámuel: Eégi városképek Palesztinából. 1906, 204—228.
349. Krausz Sámuel Egy kis embertan 1898
350. Krausz Sámuel Kutschera báró a kazaárokról 1911. 329—340.
351. Krausz Sámuel. Bacher Vilmos 1916 . 7—78.
352. Kunos Ignác: Adalék a ((Velencei kalmár» keleti eredetéhez. 1902, 107—120.
L
353. Lakatos
Lajos: Magyarzsidó cigányok. 1910,197—206.
354. Lakatos
Lajos: Egy zsidó ifjúsági folyóiratról.
1913, 236—249.
355. Lazarus
Adolf: Sulzer Salamon. Születésének századik évfordulójára. 1905, 121—125.
356. Leimdörfer Dávid: Zsidó páholyok. A «Bné brisz». 1897, 49—78.
357. Leimdörfer Dávid: Térjetek vissza emberfiai. A 90. zsoltár. 1909, 60—75.
358. Leimdörfer Dávid: Sára Copia Sullam a velencei awx-szonyköltő. Életrajzi vázlat. 1912, 263—278.
359. Lengyel Laura: Küzdelmek. 1908, 127—188.
360. Lenkei Henrik: Mózes arcmása. 1898, 244—246.
361. Lenkei Henrik: Kain halála. 1899, 236—255.
362. Lenkei Henrik: A zsidó nép. 1900, 13—15.
363. Lenkei Henrik: Emlék. 1901, 163—165.
364. Lenkei Henrik: Korda Gyuri megtérése. 1903, 240—243
365. Lenkei Henrik: Két vers. Judit Betániában. Mózes a, pusztán. 1906, 38—44.
366. Lenkei Henrik: Juda Halévi éneke. 1909, 41—45.
367. Lenkei Henrik: Bölcs Náthán. 1910, 40—43. ,
368. Lenkei Henrik: Petőfi zsidó hírnökei. 1911, 322—329.
369. Lenkei Henrik: Salamon és Jób. 1913, 66—71.
370. Lenkei Henrik: A templom helye. Kopisch. 1914, 255—259.
371. Lenkei Henrik: Rúth drámai idill l felvonásban. 1915, 179—192.
372. Lenkei Henrik: Minden jóra fordul. 1917, 149—151.
373. Lenkei Henrik: Noé fiai. I. Jáfet. II. Kham. III. Sem. 1918, 89—91.
374. Lenkei
Henrik: Alexander
Bernát. (Halálának első
évfordulójára.) 1929, 50—52.
375. Leopold Samu: Keleti benyomások. 1898, 231—243.
376. Levison Sándor: A zsidók Marokkóban. 1906,254—267. *******
377. Lörincz Béla: Zsidó műemlékekről. 1902, 273—283.
378. Lőwy Ferenc: A zsidó sibylla verseiből. I. Ének. 1—58. vers. 2. ének 74—148. 1902. 153—157.
379. Lőwy Ferenc: I. A zsidó sibylla verseiből. II. Töredék. 1903, 164—167.
380. Lőwy
Ferenc: Érdekes találkozások. 1906, 834—352.
381. Lőwy Ferenc: Véleményszabadság a talmudban, 1909, 7—20.
382. Lőwy Mór: Ezer év. 1897, 281—285.
383. Lőwy Mór: Egy szálló ige az újtestamentumból. «A betű öl, a szellem éltet.» 1899, 128—135.
M
384. Mahler Ede: Bibliai és babilóniai művelődési elemek. 1904. 98—127.
385. Mahler Ede: Egyiptomi kultúrelemek a bibliában. 1905. 53—75.
386. Mahler Ede: A biblia és a talmud a tudomány szolgálatában. 1908, 86—111.
387. Mahler Ede: Az assuani és elephantinei arameus papyrus-okmányok történeti jelentősége.1912, 345— 367.
388. Makai Emil: Kelet. 1895, 93—94.
389. Makai Emil: Hiszek. 1896, 14—16.
390. Makai Emil: Ágyban, párnák közt. . . (Imádságos könyvemből.) 1899, 59—60.
391. Málnai Mihály: Felekezeti iskoláink. 1896, 297—310.
392. Mandl Bernát:' Kazinczy és a zsidók. 1899, 60—73.
393. Mandl Bernát: A magyarhoni zsidók tanügye II. József alatt. 1901, 166—220.
394. Mandl Bernát: Eégi zsidó regélőkről. 1904, 282—293. 895. Mandl Bernát: Zsidók közgazdasági tervei Magyarországon a XVIII. században. 1905, 205—219.
396. Mandl Bernát: Magyarországi zsidók földmívelési törekvései a XVIII. században. 1907, 280—298.
397. Mandl Bernát: A magyarországi zsidó iskolák állapota XIX. században és fontos feladatai a XX. században. 1909, 167—199.
398. Mandl Bernát: Egy magyar zsidó orvos Németországban (1763—1782). Dr. Márkus Mózes, a pozsonyi főrabbi fia. 1913, 145—165.
399. Mandl Bernát: A szenicei zsidók történetéhez. 1914, 212—224.
400. Mandl Bernát: Két régi okirat. 1915, 251—257.
401. Mandl Bernát: Zsigmond magyar király és német császár zsidó adói. 1918, 252—265.
402. Marczali Henrik: Szabadkőművesek és zsidók. 1910, 85—89.
403. Maybawm Zsigmond: Zunz Lipót életéből. 1895, 179—188.
404. Meller Simon: A budapesti új. zsidótemplom. 1900, 280—286.
405. Meller Simon: Michel Angelo egy bibliai ábrázolásáról. 1903, 44—47.
406. Mezei Mór: Visszaemlékezés az emancipáció idejére. 1918, 11—32.
407. Mezey Ferenc: Onnan hazulról. 1895, 374—386.
408. Mezey Ferenc: A közalap aktái. 1900, 70—97.
409. Mezey Ferenc: Egy kis törmelék. 1902, 208—224.
410. Mezey Ferenc: A közalap aktái. 1914, 293—303. -
411. Mezey Ferenc: Misejerce. 1916, 316—323.
412. Mezey Fecenc: Két rajz. 1. Az öreg huszár. II. Chajzik. 1917, 166—185.
413. Mezey Sándor: Abiság. 1905, 238—240.
414. Mezey Sándor: Keleti szimfónia. I. tétel. Andante. II. tétel. Adagio. III. tétel. Scherzo. IV. Allegro vivace. 1911, 314—321.
415. Mezey Sándor: Makai Emilről. 1912, 158—169.
416. Mezey Sándor: Ágai Adolfról. 1913, 195—205.
417. Mezey Sándor: Második keleti szimfónia. I. tétel. Andante. II. tétel. Adagio. III. Scherzo. IV. Finálé. 1914, 78—82.
418. Mezey Sándor: Ahasvér. 1915. 311—312.
419. Mezey Sándor: Eötvös Károly. 1917, 260—266.
420. Milkó Izidor: Az egyházpolitikai télen. Felekezeti történet. 1897, 140—150.
421. Molnár Ernő: I. L. Perez verseiből. Erkélyeken. Az idő. Vers. 1916, 249.
422. Molnár Ernő: A jiddis irodalomból. (Űj zsidó elbeszélők.) S. A. Abramovic. (Mendeel Mocher Szeforim. (1836—1918.) S. Eabbinovicz. (Solem-Alechem. 1859—1916.) I. L. Perez. (1851—1915.) Sóhaj, Képtelenség, Folyam. 1918, 200—227.
N
423. Nádai Pál: Két életkép. Dávid. Hillel. 1914, 226—242.
424. Nádai Pál: Zborói emlék. 1. Salzberger. 2. A rabbinus. 3. Báron úr. 1918, 171—187.
425. Nagy Endre: Ki a bölcsebb? 1905, 157—163.
426. Nagy József: Falusi zsidó élet Vasmegyében. 1904, 174—205.
427. Neményi Endre: Akiba szerelme. 1917, 279—283.
428. Neményi
Endre: És lészen egykor . . . 1918, 105. .
429. Neumann Ede: A Zend vallás befolyása a zsidóságra. 1895, 241—248.
430. Neumann Ede: Görög és római írók a zsidókról. 1896, 209—221.
431. Neumann
Ede:
432. Neumann Ede: Nietzsche és a zsidóság. 1901,106—180.
433. Neumann Ede: Kayserling M. 1906, 71—129.
434. Neumann Ede: A német zsidók önvédelme. 1908, 268—304.
435. Neumann
Ede: Az osztrák zsidók hitfelekezeti szervezkedése. 1910, 176—197.
436. Neumann
Ede:
437. Neumann Ernő: Egy antiszemita szocialista. (Pierre Leroux.) (1789—1871.) 1909, 268—276.
P
438. Palágyi Lajos: Lord Byron héber melódiáiból. Bábel... Judások halmán... Midőn Titus Jeruzsálemet elpusztította. 1908, 81—83.
439.Palágyi Lajos: Mózes. 1899, 262—263.
440.Palágyi Lajos: Űj költemények: Csak szomoni. Isten és ember. A szakadék. 1929, 195—196.
441. Palóczi Lipót: Zsidó templomok Európában. (Képek és emlékek.) 1898, 7—44. *******
442. Palóczi Lipót: A berlini zsidók. 1910, 269—296.
443. Pap Dávid: Zsidók vándorlása. 1896, 46—51.
444. Pap Dávid: Zsidók vándorlása. 1903, 22—28.
445. Pap Izsák: Tanítványok Bacher sírján. 1916, 78—81.
446. Pap Izsák: A Béshimidrasban. 1917, 251—258.
447. Pásztor Árpád: Ábel halála. 1903, 54—56.
448. Pásztor Árpád: Várlak még egyszer. 1918, 142—144.
449. Pásztor Mihály: Egy régi nóta. 1903, 226—239.
450. Patai Edith: Zsidó művészet — zsidó művészek. 1914, 83—90.
451. Patai József: Nagiara verseiből. Az árva galamb. Csak várok, várok . . . 1903, 72—76.
452. Patai József: Nagiara dalaiból. Epedés. Bizalom. Látomás. Megváltás. 1904, 235—242.
453. Patai József: Vallásos énekek. I. Újévi ima. II. Irgalom. (Engesztelés napjára.) III. Halottak emlékére. IV. Őszi ima. (Gesem.) V. Tavaszi ima. (Tall.) 1905, 220—227.
454. Patai József: Mózes ibn Ezra. Búcsú. A haldokló. Juda Halévinek. A sorshoz. Év év után. A-b-o. A lányka. A költő. Az aggkor. Temetőben. 1906, 230—252.
455. Patai József: Strófák a magányból. 1907, 317—323.
456. Patai József: A mai héber költészet. A martírok közt. (Bialik.) A czaddik. (Kohen). Apolló szobra előtt. (Cernichoszky.) Ha eljön majd. (Steinberg.) Tanulj fiam, tanulj. (Bolgár Mózes.) Sóvárgás. (Barochovits.) A költő. (Perec.) 1909, 328—343.
457. Patai József: A Sulamit énekekből. Együtt bolyongtunk Hor szikláin. Túl Gileadon. Nászút. 1910, 171—176.
458. Patai József: Mai héber költőkből. A madárhoz. (Bialik.) Áldás. (Bialik.) Hiszek. (Csernichovszky.) Péntek este. Legenda. Csernichovszky. Szentórákban. (Eeuerstein.) Beám lopózott a bús éjszaka, (Stien-berg.) 1911, 258—266.
459. Patai József: A magyar zsidóköltészetről. 1912,150— 157.
460. Patai József: Bibliai csataköltészet. 1915, 7—28.
461. Patai József: Háborús héber költészet a biblia után. Csata előtt. Fiamnak a csatatérről. 1916, 145—163.
462. Patai József: Bús szürkületek óráiból. I. Keresek, űzök. II. Vándorló lélek. III. Kutattam lázban. IV. Alszik az éj. 1917, 185—188.
463. Patai József: A szentföld mai héber költészetéből. Avigdor Hammeiri. (Tel Aviv.) verseiből. 1. A messás árnyéka. II. Miért. III. Én nem jövök. Úri Cvi Grin-i'i berg. (Jeruzsálem.) verseiből. 1. Ébredés. Szállj, lázadás** dala. 1929, 162—169.
464. Peisner Ignác: Zsidó emigránsok. 1898, 246—251.
465. Peisner Ignác: A Slemil. 1899, 256—262.
466. Peisner Ignác: A tizenkilencedik század magyar zsidó irodalmából. 1903, 137—142.
467. Peisner Ignác: A zsidó nép faji jellege. 1907, 273—278.
468. Perényi Adolf: A legbecsesebb. Talmud, Jalkut. Genes. Cap. XVI. 1900, 97—99.
469. Perls Ármin: Ahasver. 1897,
12—24.
470. Perls
Ármin: A morál világából. A kutya. 1902 84—91. 471. Pillitz Benő: Luzzatto egy kiadatlan
levele. 1897. 277—280.
472. Pillitz
Benő: Luzzatto egy kiadatlan levele. 1901.333—336.
473. Pillitz
Benő: Löw Lipot levele.1906. 267—268.
474.Pillitz Benő: Kalisch
M. hat levele. 1909. 225—255.
475.Pollák Miksa, A zsidó jel történetéhez. 1896. 252—264.
476.Pollák Miksa Az élet becséröl. 1898. 311—328.
477.Pollák Miksa A nagymartoni zsidók multjáról. 1900. 145—166.
478. Pollák
Miksa Arany János.1912. 133—150.
R
479. Radó
Antal: József és Putifárné története a Sahnaméban. 1895, 205—240.
480.Radó Antal: A fügefa. 1898, 56—58.
481. Radó Antal: Jeffe leánya. Byron héber melódiáiból. 1899, 216.
482. Radó Antal: Alfieri «Saul»-jából. 1901, 83—92.
483. Radó Antal: Versek. I. A kegyelem. II. Titusíve. 1903, 28—32.
484.Radó Antal: Emlékezések egy zsidó tanítóról. 1911, 307—344.
485. Radó Antal: Hősök sírjai. 1916, 144—145.
486. Radó Antal: Ábrahám ligete. 1918, 66.
487. Radó István: Zsidó vonatkozások Mikszáth műveiben. 1913. 166—195.
488. Radó Vilmos: Kármán Mór. 1898, 85—94.
489. Reitzer Gyula: Dr. Gruby Dávidról. Adalékok egy zsidó csodaorvos történetéhez. 1909, 148—166.
490. Richtmann Mózes: Schweiger Márton. 1906, 286—292.
491. Richtmann Mózes: A császárváros zsidósága. 1914, 163—188.
492. Róna Béla : A Salle Judaiqueban. Párisi emlék. 1898, 134 — 135.
493. Rosenberg Sándor: Eövid elmélkedés az ó-héber irodalomról, összehasonlítva az ó-göröggel. 1895,162—170.
494. Rosenberg Sándor: A zsidók nyelve. 1896, 247—251.
495. Rosenberg Sándor: A prozeliták befogadása a zsidóságban. 1898, 124—133.
496. Rosenberg Sándor: A monotheismus és a fajszármazás elve. 1899, 21—29.
497. Rosenberg Sándor: A bibliai és a görög világteremtés monda. 1901, 292—304.
498. Rosenberg Sándor: Bölcs Náthán. 1902, 283—293.
499. Rubinstein Mátyás: Schopenhauer és a Prédikátor. 1906, 133—145.
500. Rubinstein Mátyás: Emlékezés Leopold Sándorra. 1913, 280—284.
501. Rubinyi
Mózes: Törökországi emlékek. Rajzok, képek, úti jegyzetek. 1906, 316—334.
502. Rubinyi Mózes: Hollandiai emlékek. 1907, 307—317.
S
503. Sajó Aladár: Pro memória. 1898, 95—104.
504. Schachter Miksa: Az assimilatióról. 1905, 265—283.
505. Schnitzer Dávid: Az álom a zsidó irodalomban. 1907, 173—196.
506. Schuschny Henrik: A testi nevelés és a zsidóság. 1895, 369—373.
507. Schwarcz Adolf: Pedagógiai tanulság a bibliából. 1895, 110—115.
508. Schwarcz Gábor: A horvát zsidókról. 1900, 266—276.
509. Schwarcz Gábor: A horvát zsidóság kérvényei a múlt század 40-es éveiben. 1903, 77—90.
510. Schwarcz
Gábor: A raguzai vérvád
1622-ben. 1905, 227—238.
511. Schweiger Lázár: Lazarus Móric. 1911, 195—216.
512. Schweiger Lázár: Egy zsidó philosophus vagabundus története. 1916, 129—144.
513. Sebestyén Károly: ítélet napján. 1898, 297—301.
514. Sebestyén Károly: Leányomnak. 1899, 99—102.
515. Sebestyén Károly: Hajón. 1901, 36—40.
516. Sebestyén Károly: Himnusz. 1902, 180—183.
517. Sebestyén Károly: Euthanasia. 1903, 122—126.
518. Sebestyén Károly: Parainesis. 1904, 277—280.
519. Sebestyén Károly: Kísértés. 1906, 171—176.
520. Sebestyén Károly: Byron héber melódiái. I. Jefta lánya. II. Sírj értünk, Ha a világot. . . 1911, 162—189.
521. Sebestyén Károly: Zsidó típusok a drámában. 1912, 108—133.
522. Sebestyén Károly: Heine és a zsidóság. 1914, 90—109.
523. Sebestyén Károly: Fohászkodás. 1915, 40—44.
524. Sebestyén Károly: Arany János. 1917, 355—362.
525. Sebestyén Károly: Asszonyi dolgokról. 1908, 256—268.
526. Seltmann Lajos: Életképek. 1895, 264—304.
527. Seltmann Lajos: Életképek. A Bedák. 1896, 177—208.
528. Seltmann Lajos: Az aranyborjú és a zsidóság. 1897, 117—139.
529. Seltmann Lajos: Életképek. Lule d'Misztefina. 1898, 190—228.
530. Silberstein Ötvös Adolf: A zsidó «szellemi fölénye*. 1895, 260—263.
531. Singer Jakab: Temesmegye és a zsidók polgárosítása. 1907, 145—162.
532. Somlyó Zoltán: Két terv elveszőben. A mi vérünk. 1917, 258—260.
533. Sonnenfeld Zsigmond: Az argentínai zsidó földmívelő gyarmatok. I. Mauricio. II. Az entre-riosi gyarmatok. III. Mosesville. 1895, 22—34.
534. Sonnenfeld Zsigmond: Egy nép újjászületése. Zsidó telepesek Argentínában. 1913, 56—66.
535. Steiger Lajos: A zsidó melódiák gyűjtése. 1897, 253—297.
536. Stein Lajos: Konstantinápolyi emlékek. 1896, 17—45.
537. Stein Lajos: A vallás optimizmusa. 1900, 243—265.
538. Stein Lajos: A fajprobléma és a zsidóság. I. Bevezetés. II. A fajteoretikusok. III. Logikai és meteorológiai aggályok. IV. A fajteoria szociológiája. 1911, 276—307.
539. Steinherz Jakab: A zsidó vallás tana a végső dolgokról (eschatologia) Maimuni világításában. 1902, 247—267.
540. Steinherz Jakab: Schiller mint bibliamagyarázó. 1911, 219—234.
541. Steinherz Jakab: Bizonytalan korú próféták. Dániel könyve. A messianismus a zsidó állam utolsó századában. A zsidó messiási eszme keletkezése és fejlődése. A Messiás jövendölése a tórában. A messianismus a prófétáknál. Ámosz. Hosea. Ezsajás és Micha. Jeremiás és Cefanja. Ezekiel. Ezsajás. Az exilium utáni próféták. 1916, 90—129.
542. Steinherz Jakab: Shakespeare és Lessing a zsidóságról. 1918, 266—279.
543. Steinherz Jakdbné: Fekete országból. Életkép egy felvonásban. 1913, 206—223.
544. Sturm Albert: Mazkír nesomosz. Utazás újságírói sírok körül. 1895, 151—161.
545. Szabolcsi Lajos: Új héber lyrikusok. 1. Emlékkönyvbe. Egy fiatal leánynak. Gordon. 2. Költő voltam. 1908, 83—85.
Sz
546. Szabolcsi Lajos: Üj költők. Abiság. Bainer Mária Bilke. Strófák a Dnjper partján. Saul Csernichovszky. 1909, 267—268.
547. Szabolcsi
Lajos: Kiss József eposza. 1912, 256—262.
548. Szabolcsi Lajos: A holt tengeren. 1914, 142—144.
549. Szabolcsi Lajos: Sába királynője. 1915, 56—80.
550.- Szabolcsi Lajos: Új héber költőkből. Ötvenkét év... (Gordon Juda). Kelj fel a porból (Gordon Juda). 1916, 214—216.
551. Szabolcsi Lajos: Apám. 1917, 120—121.
552. Szalárdi Mór: Budapest egészségügye és a zsidók. 1899, 282—284.
553. Szántó Kálmán: Az öreg doktor elmélete. Elbeszélés. 1897, 191—226.
554. Szántó Kálmán: Nagyralátón. (Elbeszélés.) 1899, 29— 59.
555. Szatmári Mór: Zsidók a magyar publicistikában. 1895, 171—178.
556. Szegő Arnold: Az énekek énekéből. 1913, 106—113.
557. Szegő Arnold: Eötvös emlékezete. Születésének századik évfordulójára. 1914, 28—31.
558. Székely Ferenc: Két levél. 1897, 79—85.
559. Székely Ferenc: Számok és tanulságok. 1900, 43—49.
560. Szemere Samu: Alexander Bernát emlékezete. 1929, 25—50.
561. Szentmiklósi József: Nagyanyámról. 1901, 291.
562. Szép Ernő: Két koldus. 1906, 68—71.
563. Szilágyi Géza: Jephte. 1905, 253—258.
564. Szilágyi Géza: Lót leánya. 1909, 289—295.
565. Szilágyi Géza: Delila bosszúja. 1910, 296—299.
566. Szilágyi Géza: Saul király Endorban. 1914, 188—195.
T
567. Tábori Robert: Zsidók a bosnyák okkupációban. 1903, 204—221.
568. Téglás Gábor: Zsidó betű vagy jelbetű helyek és régiségek Dáczia területéről. 1909, 114—123.
569. Telekes Béla: Erzsébet. 1899, 13—14.
570. Telekes Béla: Mózes árnyéka. Vrhlicky. 1900,179.
571. Telekes Béla: Börries v. Münchhausen verseiből. 1. Saul és az endori boszorkány. 2. És szólt Ezsajás. A fiú. 1909, 199—203.
572. Tenczer Pál: Egyről-másról és önmagámról. 1895, 116—130.
573. Tolnai Alfréd: A hitehagyott. 1904, 258—264.
574. Turóczi-Trostler József: A zsidó német irodalmi kapcsolatok kérdéséhez. 1929, 265—294.
U
575. Újvári Péter: Szezon keresztények. 1914, 243—255.
576. Újvári Péter: Umrath Simon és a famíliája. 1918, 190—200.
V
577. Vajda Béla: A talmud polémiája Eómával a jótékonyságról és könyörületességről. 1895, 312—321.
578. Vajda Béla: A honalapítás és a zsidó vallás. 1896, 265—270.
579. Vajda Béla: Az orthodoxia küzdelmeiből a zsidóság múltjában. 1897, 286—294.
580. Vajda Béla: Hová lettek az alexandriai zsidók? 1899, 217—226.
581.Vajda Béla: Agrippa zsidó király halála. 1901, 304— 312.
582. Vajda Béla: A Kaddis és a Miatyánk. 1904, 46—58.
583. Vajda Béla: A zsidók és hazájuk. I. Balás Sándor és Jonathan főpap barátsága. II. A perzsa Sábur és a zsidó Sábur. III. Belizár Nápoly előtt. IV. Persia Nérója. V. Altarik és a zsidók.VI. Sámuel ibn Nagdela. VII. A zsidó Péchy Dezső. 1905, 1.68—200.
584. Vajda Béla: A zsidók és hazájuk. VIII. A toledói zsidók. IX. Egy zsidó a lengyel trónon. 1907, 98—126. 585. Vajda Béla: A zsidók és hazájuk. X. A menekülő spanyol zsidók. XI. Prága ostroma. XII. A török zsidók Budán. 1908, 153—166.
586. Vajda Béla: A zsidók és hazájuk. XIII. Mantova pusztulása. XIV. A kozák lázadás. XV. A londoni zsidó hitközség megalakulása. XVI. A Farchi-család. XVII. A Kotschild-ház keletkezése. XVIII. Az orosz hadjárat. XIX. A dicsőséges országgyűlés. XX. Zárszó. 1910, 228—268.
587. Vajda Béla: Az usai határozatok és a keresztyénség. 1912. 71—82.
588. Vajda Béla: Bergson és Majmonides. 1914, 279—290.
589. Vajda Béla: Szabolcsi Miksa. 1857—1915. 1916, 208—213.
590. Vajda Béla: Az istenismeret fejlődése. 1917, 109—120.
591. Varsányi Gyula: Absolon. 1904, 58—61.
592. Varsányi Gyula:,Sa,\ü és Dávid. 1905, 125—181.
593. Varsányi Gyula: Dávid király hárfája. Vers. 1906, 253.
594. Varsányi Gyula: Jehuda Halévy leánya. Vers. Költői beszély. 1907, 91—97.
595. Varsányi Gyula: Beruria költői beszély. 1909, 75—79.
596. Venetianer Lajos: Pestalozzi és a talmud tanulásának éneklő modora. 1896, 311—318.
597. Venetianer Lajos: A héber-magyar összehasonlító nyelvészet. 1898, 136—164.
598. Venetianer Lajos: Az ám hoorecz. Adalék a második templom korabeli pártharcok ismertetéséhez. 1903, 180—199.
599. Venetianer Lajos: A zsidó tudomány feladata a jelenkorban. 1904, 62—91.
600. Venetianer Lajos: Apikoresz. 1907, 323—340.
601. Venetianer Lajos: Keformátus zsidók. 1908, 129— 152.
602. Venetianer Lajos: Zsidó nyomok a rom. kath. szertartásokban. 1910, 314—355.
603. Venetianer Lajos: Semiták-e a zsidók? 1912,169—188.
604. Venetianer Lajos: Az emancipáció története. 1918, 32—52.
W
605. Waldapfel János: A biblia az újabb neveléstudományban. 1896, 156—172.
606. Waldapfe János: Tanítóképzőnk. 1898, 174—190.
607. Weisz Elza: Első fecskék. A kolozsvári felolvasásokról. 1901, 134—143.
608. Weisz Elza: Bibliai motívumok Byron feldolgozásában. 1904, 158—168.
609. Weisz Miksa: Kollinszky. (1848. okt. 6.) 1899, 166—173.
610. Weisz Miksa: Minhág tób 1911, 266—275.
611. Weisz Miksa: Luxus a ghettóban. Adalék a XVII. és XVIII. századbeli zsidók belső történetéhez. 1917, 77—106.
612. Weisz Miksa: Kayserling M. emlékezete. 1929, 169— 194.
613. Weiszburg Gyula: Szegényügy-szervezet a zsidóknál a talmudi korban. 1895, 249—257.
614. Weisburg Gyula: A miszticizmus a zsidóságban. 1910, 141—162.
615. W ellesz Gyula: Eothenburgi r. Meir b. Baruch. 1909, 204—224.
616. Wertheimer Adolf: Előszó. 1929, 7—8.
Z
617. Ziegler
Ignác: Ezekiel próféta. 1911, 142—162.-
II. Az Izraelita Magyar Irodalmi Társulat évkönyveiben (1930—1944, 1948) és a MIOK évkönyveiben (1970—1980) megjelent irodalmi munkálatok jegyzéke.
Az Izraelita Magyar Irodalmi Társulat 1895-ben jelentette meg első Évkönyvét. A 40. kötetet 1948-ban adták ki. Ez volt az utolsó. 1918—29 és 1943—48 között nem jelent meg Évkönyv. Friedman Dénes készítette el az első 25 kötet bibliográfiáját (Mutató az IMIT huszonöt Évkönyvéhez. IMIT Évkönyv, 1930, 349—386.). A Magyar Izraeliták Országos Képviselete Scheiber Sándor szerkesztésében 1970 óta ad ki Évkönyvet. Az 1970-est követő kötetek két évenként jelennek meg. Bibliográfiai tájékoztatónk magában foglalja az 1930-as IMIT-tői az 1979/80-as MIOK Évkönyvekig terjedő munkákat. Csupán az évszám ad eligazítást, hogy IMIT vagy MIOK kiadványról van szó.
Sz.J.
B
Bajomi Lázár Endre
- Emlékezés a párizsi „Droit
ét
Liberté" c. lapra.1975/76, 3—8.
Bálint Lajos
- Tudós házikabátban — Fejér Lipót. 1973/74, 254—262.
Bálint Sándor- Sámson. 1977/78, 11—17.
Ballagi Ernő
- A magyar zsidóság harca az emancipációért.
1940. 135-167.
- Szabadelvűség és magyar zsidóság.
1941. 222-246.
- Jogi változatok Shylockról.
1943, 237-258.
Barát Endre
- A művésznő sír. Neila. 1943, 293-295.
- Kis-zsidók: I. Házaló. II. A gabbe. 1935, 254-255.
- Talmudi gyöngyök.
1938. 197-198.
- Csak vers.
1939. 170-171.
- Anyámról.
1948, 57.
Beer Iván
- Magyarországi zsidó exlibrisek.
1979/80, 3-59.
Békési Pál
- Háladal (30. zsoltár).
1942. 34.
- Az oltalmazó Isten. XLVI. zsoltár.
1943. 81.
Beneschofsky Ilona
- Bánóczi József – levelezése tükrében.
1977/78, 18-48.
Beneschofsky Imre
- Áron öt könyve. 1931, 238-252.
- A zsidó vallás és a racionalizmus. 1939, 116-132.
- Az első író-próféta. 1942, 230-245.
- Izrael és a zsidóság. 1948, 18-29.
- Emlékek a Szemináriumból.
1970, 74-105.
Berend Béla - Egy erdélyi magyar íróról.
1943, 306-312.
Berend László
- Minden iramtól elszakadtan. 1940, 168-169.
- Intelem.
1942, 110-111.
Berger István
- Szarajevói ladino közmondások, szólások és magyar megfelelőik. 1977/78, 49-55.
Bettelheim Samu
- Pozsony ágyúzása Napóleon által 1809-ben.
1932. 225-250.
Bihari József
- Zsidó család- és helynevek. 1977/78, 56-73.
- Holder József költői és műfordítói tevékenysége, tekintettel Az ember tragédiája jiddis fordítására. 1979/80, 60-84.
Bíró Imre
- Adatok a magyar kultúra zsidó mártírjainak történetéhez. 1973/74, 130-145.
- Hegedűs Nándor emléke.
1977/78, 74-81.
Blau Lajos
- A zsidók gazdasági helyzete az ó- és középkorban.
1933. 9-15.
- A Talmud mint az ókori keleti élet tükre.
1934. 25-35.
Blau Lajosné
- Eljegyzésem. 1971/72, 181-184.
Bollobás Enikő
- A szó hatalmáról - nyelvészeti megközelítésben. 1977/78, 82-90.
- Szeder 1979, Minneapolis.
1979/80, 85-86.
Brámer Frigyes
- Koncentrációs tábor a Rabbiképző épületében. 1971/72, 219-228.
- Zsidó túszok - Kistarcsa 1944 ,,B" Pavilon. 1973/74, 340-351.
- A budapesti gettó utolsó két hete. 1975/76, 9-17.
- Zsidó élet Pesten a század
elején.
1977/78, 91-95.
Bronfman, J.
- Birobidzsáni vasútállomáson. 1948, 141.
Bródy László
- Versek Jeremiás próféta könyvéből. 1932, 250-253.
- A régi ház. 1943, 258-260
- Vándormadarak menedéke. 1948, 208.
- Hiába! 1948, 242.
- Lakodalmi kép. 1970, 50-51.
- Szertartás a folyónál. 1971/72, 63-64.
- Náhum jövendölése. 1973/74, 105.
- Zsoltár az angyalokról. 1975/76, 18-19.
- Emlékezések.
1979/80, 87-91.
Büchler Sándor
- Spanyol földön. 1930, 159-175.
CS
Csergő Hugó
- Palágyi Lajos. 1933, 40-44.
Csermely Gyula
- ítéletre hívás. 1930, 150-158.
- Dal a nagyapámról. 1936. 209-212.
- Második
pöreset. 1937. 45-56.
Csetényi Erzsi, Elek Oszkárné
- Száz nap.
1948, 207.
Csetényi Imre
- Az Egyenlőség
és a magyar irodalom. 1930,
107-124.
Csillag István
- Gruby Dávid 1973/74, 328-339.
- Mandl Lajos párizsi orvosprofesszor pályájához. 1975/76, 20-26.
- A régi pesti zsidókórház. 1977/78, 96-99.
- Hirschler Ignác ifjúkori arcképéhez. 1979/80, 92-100.
Csillag Lipót
- Intelem. 1941, 272-273.
- A munkácsi
vásáron. 1977/78, 100-102.
Csongor Győző
- Lőw Immánuel emlékezete. 1970, 254-257.
D
Dán Róbert
- A nyomtatott héber könyv Magyarországon. 1970, 222-230.
- Szombatos szokások és legendák. 1971/72, 206-218.
- Az erdélyi szombatosság vége. 1973/74, 217-229.
- Jószéf Albó és az antitrinitárius vallásfilozófia. 1975/76, 27-37.
- Péchi Simon reverzálisa 1624-ből. 1977/78, 103-116.
- Báthori Zsigmond erdélyi fejedelem és Szinan basa zsidó orvosa. 1979/80, 101-114.
Dercsényi Móric
- Az
1848-1849-i magyar szabadságharc néhány zsidótárgyú irománya. 1973/74, 293-327.
Dobos Ilona
- A „csodarabbi" a magyar népmondában. 1970, 211-221.
- A Biblia a magyar népköltészetben. 1975/76, 38-56.
- Egy zsidó
vicc előzményei a folklórban.
1977/78, 117-122.
Domán István
- Az első zsidótörvény elleni tiltakozás az amerikai magyar nyelvű sajtóban. 1975/76, 57-66.
- Az amerikai magyar sajtó vélekedése a második zsidótörvényről. 1979/80, 115-122.
Donhoffer Szilárd
- Lánczos Anna 1896-1944. 1979/80, 123-125.
Dömötör Ákos
- Moldova György folklorizmusa. 1975/76, 67-77.
E
Edelstein Bertalan
- Az 5689. év. 1930. 278-309.
- Az 5690. év. 1931. 286-308.
- A külföldi zsidóság az 5691. évben. 1932. 279-299.
- Az 5692. és
5693. év. 1933. 210-247.
Együd Árpád
- A bolygó zsidó mondája a somogyi néphagyományban. 1979/80, 126-143.
E isler Mátyás
- Bánóczi József, a
levélíró művész. 1930,
36-79.
Elek Oszkár
- Lamartine és a Biblia. 1934, 256-275.
- Bérénice. 1940. 213-231.
- Esther. 1941. 273-298.
- Athalie. 1942. 193-213.
Elek Oszkárné, Csetényi Erzsi
- Száz nap. 1948, 207.
Ember Mária
- Körültekintés. 1979/80, 144.
F
Fabó Irma
- Stefán I. Klein levelezéséből. 1977/78, 123-126.
Falu Tamás
- Zsidók. 1975/76, 78.
Falvy Zoltán
- Zsidó muzsikusok a 13. században. 1977/78, 127-134.
Farkas József
- Élia próféta. 1933, 201-210.
Feleki László
- Jónás. 1979/80, 145.
Feleki Sándor
- Arnyak. 1931, 188-189.
Fényes Mór
- Hagyomány és forradalom a zsidó vallás történetében. 1934, 96-129.
- A zsidóság erkölcstana. 1939, 9-52.
- A Tízige.
1941, 113-141.
Fenyő László
- Gyermekkoromból. 1932. 261-263.
- Önérzet. Jó és rossz. 1933. 197-201.
- Palágyi Lajos emlékezete. 1934. 131-153.
- Hajnali vázlatok. 1937, 148-149.
- A vándor
visszanéz. 1941, 98.
Fenton Pál
- Vajda György professzor. 1979/80, 146-149.
Feuer Istvánné
- Magyarországi középkori zsinagógák az általános európai fejlődés tükrében. 1971/72, 43-61.
Fischlné, Viola Vali
- Búcsú Zsoldos
Jenőtől. 1973/74, 230-231.
Fodor Gyula
- Goldmark.
1930, 258-279.
Fodor Sándor
- Mózes botja az arab varázslásban. 1973/74, 155-177.
- „Ádám könyve." Egy zsidó mágikus mű újonnan felfedezett arab változata. 1975/76, 79-92.
- A zsoltárok felhasználása a zsidó és az arab varázslásban. 1977/78, 135-143.
Forrai Eszter
- Apám emlékére. 1979/80, 150.
Forrai György
- Jákob és Lábán: a genetika felhasználása a biblikus korban. 1975/76, 93-100.
- Noé, avagy az
albinizmus legendája.
1977/78, 144-151.
Frenkel Jenő
- Rózsa Izsó (Emlékezés). 1942, 220-222.
Friedman Dénes
- A zsidó történetírás irányelvei. 1930, 125-149.
- Mutató az
IMIT huszonöt Évkönyvéhez. 1930, 349-386.
Friedrich Klára
- Tyroler József, a magyar szabadságharc rézmetszőművésze. 1939, 253-261.
- Pollák Zsigmond, a
zsidó fametsző. 1942,
222-229.
Fröhlich Ida
- Ben Szira társadalma. 1977/78, 152-158.
Fürst Aladár
- Németország zsidó középiskolái. 1931. 210-237.
- Lengyel zsidókról és iskoláikról. 1932. 264-278.
- A „Múlt és Jövő" jubileumára. 1935. 203-218.
- Buda visszafoglalásának irodalmi emlékei. 1936. 168-184.
- R. Éger Akiba. 1937. 168-183.
Galkin, S.
- Mély gödrök . Agyaghalom . . . 1948, 142-143.
Gál Éva Adalékok az óbudai zsidók XVIII.századi történetéhez.
1975/76,
101-121.
Gál István
- Babits
zsídószemlélete. 1973/74, 110-129.
Gábor Gyula
- Római kori
zsidó emlékek Magyarországon.
1931, 146-155.
Gedö Simon
- Martin Buber. 1931,163-187.
Gerend László
- Hét napi szomjazás. 1975/76, 122-136.
- Kiűzettünk városunkból. 1977/78, 159-182.
- Dachau.
1979/80, 151-165.
Gergely Ágnes
- Kiszámolós. 1973/74, 103-104.
- Példázat. 1975/76, 137.
- Hajnal Anna. 1977/78, 183-184.
- A próféta hangja. 1979/80, 166.
Gergely Sándor
A zsidók élete a Szovjetunióban. 1948, 127-140.
Gerle János-Somogyi György
- Baumhorn
Lipót zsinagógái. 1979/80, 355-365.
Gerő Ödön
- Kóbor Tamásról. 1931, 34-49.
- Magyar-Mannheimer Gusx-táv. 1933, 113-125.
- Emlékbeszéde Perimutter
Izsákról. 1933, 283-294.
Gervai Sándor
- A svéd zsidóságról. 1948, 265-272.
Goda Gábor
- A halál angyala. 1939, 223-234.
- Divina ars poetica (Az ember teremtéséről). 1942, 165-183.
Goldberger Izidor
- Adalékok a magyar zsidók történetéhez. 1930, 200-213.
Gráf András
- Zsidók Pannoniában. 1939, 252-253.
Groszmann Zsigmond
- Meisel pesti főrabbi kora. 1933, 100-113.
- Mezei Mór és kora. 1936, 197-208.
- Hirschler Ignác. 1941, 143-158.
- Dr. Kohn Sámuel emlékezete. 1941, 335-340.
Grozinger M. József
- A filozófiai kriticizmus képviselői. 1931, 190-208.
Grünvald Fülöp
- A magyar zsidó múlt historikusai. 1934. 208-225.
- Az 5694. és 5695. év. 1935. 291-322.
- Az elmúlt év története, 5696. 1936, 299-327.
- Az elmúlt év története, 5697. 1937. 284-307.
- Az elmúlt év története. 1938. 227-270.
- Az elmúlt év története. 1939. 262-328.
- Az elmúlt év története 5700. 1940. 288-310.
- Az elmúlt év története. 1941. 300-326.
- Mandl Bernát. 1942. 183-191.
- Az elmúlt év története. (5702.). 1942, 333-353.
- A zsidó ifjúság a magyar szab adságharcb an. 1948, 193-206.
- Egy zsidó család a középkori Sopronban. 1970, 52-64.
- Sárospatak-Mátészalka-Paks. 1971/72, 130-144.
- Oesterreicher
Manes József. 1973/74, 55-58.
Guttmann Henrik
- Adalékok a magyar zsidók történetéhez a tizenhatodik században. 1939, 172-195.
- A prozeliták helyzete a középkorban. 1941, 246-259.
Guttmann Mihály
- Hagyomány és élet. 1931, 9-21.
- A Talmud sorsa. 1934. 9-25.
- Maimuni mint kodifikátor. 1935. 13-27.
- Idegen jogrendszerek érintkezési pontjai a Talmudban. 1937. 9-29.
- A fogadalom értelmezése a zsidó vallástani forrásokban. 1938. 9-29.
- Talmudí idézetek történeti meg világitásban. 1939. 53-76.
- Emlékbeszéde Bacher Vilmos halálának 25. évfordulója alkalmából.
1939. 337-349.
- Az antropomorfizmus a Talmud megítélésében. 1940. 9-25.
- Szaádja gáón életmunkája. 1942, 9-23.
GY
György Oszkár
- Két francia zsidó író: André Spire és Edmond Fleg. 1935, 282-291.
Györy Dezső
- Sírkőavatás a Siralmasban. 1973/74, 106-107.
H
Hahn István
- Zsidó szekták a talmudi korban. 1937, 259-283.
- Jesajától a IV. eklogáig (Egy vallásos gondolat történetéhez). 1942. 246-273.
- A törvény vallása. 1943. 154-179.
- A próféták forradalma.
1948, 157-181.
Hajdú Miklós
- Útra való Kol Nidré előtt. 1930, 193-199.
- Tisebov.
1932, 202-206.
Hajnal Anna
- A lélek. Ugyanaz ? Felébredsz mégis ragyogó ? 1937,183-187.
- Megtanít engem. 1941, 112-113.
- Tiszta, tiszta, tiszta. 1970, 65-73.
- Makpela. 1975/76, 138-139.
- Agyag-alak.
1977/78, 185.
Hajnal Gábor
- Dalomban is csak őt keresd. 1941, 299.
- Chanukkai emlék. 1971/72, 74.
- Kostülök. 1977/78, 186.
Hamméiri, Avigdor
- A magyar irodalom élete Palesztinában. 1932, 253-261.
Hárs László
- Feledjed el! 1939, 195-196.
Harsányi László
- Adalékok a Hajdúvárosok zsidóságának történetéhez. 1970, 116-165.
- A nagykállói zsidók történetéhez. 1971/72, 145-154.
- A nyíregyházi zsidók történetéhez. 1973/74, 74-89.
- A büdszentmihályi hitközség története. 1975/76, 140-164.
- A kaposvári zsidók múltjának kezdetei. 1977/78, 187-202.
Hatvány Bertalan
- Kínai és indiai zsidók. 1933, 45-55.
- Konfuciustól
Nehemiásig. 1936, 100-112.
Héber Imre
- A magyar zsidóság
élete, 1976-1980. 1979/80, 167-189.
Hegedűs Sándor
- Sompiák
Borosa látomása. 1971/72, 229-235.
Heller Bernát
- Zsidó hitterjesztés. 1930. 90-102.
- Szentírásunk alakjai az iszlám legendájában. 1931. 83-113.
- Goldziher Ignác emlékezete. 1932. 7-33.
- Emlékezés Bacher Vilmosról 1934. 42-59.
- Góg és Mágóg. 1935. 31-47.
- Zunz Lipót. 1936. 57-78.
- Echod mi jaudea és a katekizmusi ének. 1938. 29-45.
- Chad Gadjó. 1939. 80-94.
- Thomas Mann, az aggádista. 1940. 33-72.
- Prófétáink. 1941. 9-30.
- Szentírásunk mint legendák forrása. 1942. 35-51.
- Szentírásunk mint legendák forrása. 1943. 138-153.
- Utolsó írása.
1971/72, 185-188.
Herczeg Tibor
- Molnár Béla
emlékezete. 1973/74, 209-216.
Hevesi Ferenc
- Maimuni és Aristoteles 1935, 27-30
Hirschler Pál
- Izrael honfoglalása az ásatások megvilágításában. 1933, 16-31.
- A zsidó
messianizmus. 1941, 82-97.
Holder József
- Vers Újvári
Péterről. 1931, 82-83.
Holl Béla
- Oláh Miklós három ismeretlen levele. 1977/78, 203-210.
Holló Jenő
- Régi történet. 1936, 266-272.
Horvát Henrik
- Az antiszemitizmus a humanitás ítélőszéke előtt (Gréciano herceg könyve). 1933,146-162.
- A német zsidók szerepe
a német kultúrában.
1937,150-168.
H. Patai Éva
- Futnék az Úr elől. Fák viharban. 1938, 174-176.
I
Illyés Gyula
- Szégyen-bélyeg. 1975/76, 165.
Iványi Béla
- Középkori regeszták a magyar zsidóság múltjára vonatkozólag. 1948, 74-88.
J
Ják Sándor
- Emberek a máglyán. 1975/76, 166.
- A régi
imaházban. 1979/80, 190-191.
Járy Péter
- A kétszázéves Freund család. 1975/76, 167-175.
K
Káldy-Nagy Gyula
- Száműzetés vagy áttelepítés ? A budai zsidók történetéhez 1526-ban. 1979/80, 192-196.
Kálmán József
- A négy kosár
története. 1975/76, 176-217.
Kálmán Ödön
- Az összehasonlító vallástudomány száz éve. 1948, 294-308.
Kanizsai Dezső
- Frisch Ármin. 1973/74, 283-292.
Kardos Albert
- Magyar államférfiak házi zsidói. 1939, 94-116.
- Csokonai ószövetségi látomása. 1943, 279-284.
Kardos László
- Victor Hugó: A lelkiismeret. 1977/78, 211-213.
- Több dolgok
vannak földön és égen . . . 1979/80, 197-199.
Kardos Pál
- Marxizmus és zsidóság. 1948, 89-100.
- Viszontlátás.
1970, 250-253.
Karinthy Ferenc
- Manhattani
taxizás. 1979/80, 200-201.
Karsai Elek
- Evian után tizenegy hónappal. 1971/72, 162-180.
Katona Ferenc
- Josephus Flavius és egy Katona József-dráma 1814-ből. 1971/72, 236-240.
- Zsidó problémák a modern magyar irodalomban. 1975/76, 218-227.
- Pap Károly fordításai egy Haggádában. 1977/78, 214-221.
Katona József
- Hevesi Simon. 1943, 63-80.
Kecskeméti Ármin
- Az ókori zsidók gazdasági helyzete a diaszpórában. 1932,95-108.
Kecskeméti István
- A „Sába királynője" liturgikus elemei. Goldmark Károly születésének 150. évfordulójára. 1979/80, 202-215.
Kecskeméti Mária
- Jó nékem! 1940, 133-134.
- Szelíd kezekkel. 1942, 213-214.
- Sóhaj. 1948,156.
Kellér Dezső
- Leltár. 1975/76, 228-230.
- Enyveshát.
1979/80, 216-219.
Keresztúry Dezső
- Kell vers! 1975/76, 231.
- Mivégre ? 1977/78, 222.
Kertai Friedrich Klára
- Tyroler József. 1979/80, 220-229.
Kertész Ödön
- A
százhatesztendős MIKÉ-
Keszi Imre
- Szabolcsi
Bence. 1973/74, 45-54.
Kiss Arnold
- Jehuda ben Halevi. 1931. 113-146.
- Bánóczi József egyénisége. 1932. 157-189.
- Gerő Ödön.
1940, 26-32.
Kohlbach Bertalan
- Folklóré a zsinagógában. 1930, 175-193.
- A bűnbocsánat napja. 1934, 272-293.
- Zsidó pénzérmék a Magyar Nemzeti Múzeumban. 1936. 272-298.
- Hegyek, dombok és szirtek a Szentírásban. 1937. 119-147.
- Tefillin és Tallith. 1938. 176-193.
- Dr. Weisz Miksáról. 1938, 229-304.
- Hellénizmus a
zsidóságban. 1940, 203-212.
Kolozsvári Grandpierre Emil
- A Dunaparton. 1979/80, 230-236.
Komlós Aladár
- Kiss József emlékezete, vagy: A zsidó költő és a dicsőség. 1932, 49-73.
- Három zsidó megy a vonaton. (A zsidó vicc.) 1934, 227-243.
- Ormódi Bertalan emlékezete. 1936, 230-242.
- Himnusz a mosolyhoz. 1938, 154-156.
- Az asszimiláció kora, a magyar irodalom és a zsidók. 1940, 170-201.
- Költőink és a zsidóság. 1942. 300-332.
- Kóbor Tamás. 1943. 9-29.
- Magyar-zsidó írók 1848-ban. 1948,187-192.
- Szeder, 1945. 1971/72, 66-68.
- Napló. 1975/76, 232-233.
- A medve, a hagyma és a huszárzászlós. 1977/78, 223-230.
-
Nagymamámókról. 1979/80, 237-238.
Komlós Ottó
- Az imitatio dei a zsidóságban. 1942. 151-165.
- Legenda és történelem. 1943. 190-210.
- Palesztina a világtörténet tükrében. 1948, 309-323.
Komoróczy Géza
- Egy óakkád irodalmi szöveg és az Énekek éneke. 1977/78, 231-239.
Kőműves Imre
- Messze a borulat. 1940, 202.
Köpcsényi P. Miklós
- Egy gondolat
pályafutása. 1975/76, 234-238.
Kőszeg Ferenc
- Zsolt Béla kiadatlan regénye. 1973/74, 178-195.
Krausz Sámuel
- Magyarországi útiképek a múlt századból. 1930, 79-89.
- Magyar zsidók a Balkánon. 1932, 137-156.
- Sába
királynője és az abesszin király-legenda. 1937, 30-45.
Krebs Eta
- Frieder.
1979/80, 239-244.
Kunos Ignác
- Pályám emlékezete. 1935, 140-175.
- A török folklór sémi vonatkozásai. 1937, 102-118.
- Dervis-legendák.
1940, 73-92.
Kurcz Ágnes
- Rothschild hegedűje. Sírvers. 1971/72, 78.
L
Láczer
István
- A zsidók Angliában. 1948, 243-252.
Lajta Edit
- „Vízivók" egy budapesti Corvin-kódexben. 1970, 207-210.
Landeszman György
- Löw Immánuel levelei Fischer Gyulához. 1977/78, 244-252.
- Lőwy József
héber üdvözlő költeménye. 1979/80, 245-247.
Lasker-Schüler, Else
- Szerelmi dal.
Gyászdal. 1934, 254-255.
László Zsigmond
- Kiss József versművészete. 1971/72, 104-129.
- Tétova gondolatok Franz Kafka körül. 1975/76, 239-257.
- Költészet és zeneiség. 1977/78, 253-268.
- Vihar Bélára
emlékezem. 1979/80, 248-250.
Lederer Emma
- A középkori zsidóuzsora. 1936, 184-196.
- A magyar zsidóság gazdasági jelentősége Mátyás korában. 1940, 233-245.
Lenkei Henrik
- Raffael bibliája. 1933, 31-33.
- Emléksorok Alexander Bernát halálának tizedik évfordulójára. 1938, 196-197.
Linksz Arthúr
- Emlékeimből. 1975/76, 258-270.
Lőwinger Sámuel
- Dr. Blau Lajos élete és irodalmi munkássága. 1936, 9-57.
- A zsidó nép szerepe világtörténeti megvilágításban. 1938, 127-154.
- Hagyományos irodalmunk fejlődése a görög-zsidó kul-túrkapcsőlátók tükrében. (Guttmann Mihály helye a zsidó szellemtörténetben.) 1943, 35-61.
Lőwy Tamás
- A huszti jesiva emlékkönyve. 1975/76, 271-275.
- Porgesz Lajos ismeretlen héber verse Budavár bevételekor, 1849-ben. 1977/78, 269-272.
M
Magyar Imre
- A pesti zsidó gimnázium. 1977/78, 273-287.
- Tisztítótűz. Részlet a regényből. 1979/80, 251-259.
Mahler Ede
- Zsidó naptári és kronológiai fejtegetések. 1932, 119-134.
Mandl Bernát
- Don Jószéf Naszi és az 1568. évi drinápolyi osztrák-magyar-török békekötés. 1935, 242-254.
Marczali Henrik
- A föld és az ember. 1930, 9-35.
- A zsidók emancipációja a szabadságharc korában. 1933, 89-97.
Mérei Gyula
- Wahrmann Mór. 1943, 313-343.
Mezei András
- Ünnep előtt. 1971/72, 65.
- Öregek.
1975/76, 276.
Miklós Imre
- Üdvözlő
beszéd. 1977/78, 3-10.
Mohácsi Jenő
- Az ember
tragédiája és a zsidók. 1937, 90-101.
Monostory Ada
- Haifái öböl. 1937, 258.
- A Kidron völgye. 1940. 212-213.
Munkácsi Ernő
- Utazás a múltba. 1941. 200-221.
- Eszter könyvének művészete. 1973/74, 232-253.
Munkácsi Noémi, Winkler Ernőné
- Egy kis
imakönyvbe. Fenségedet
zengi.
-Siess én kedvesem. 1930, 103-106.
- Jelentés a szenvedés és vigaszok könyvéből (Midrás legenda). 1932, 221-224.
- Májusi imádság. 1942, 245.
- Akit itt felejtett Isten. 1948, 253.
N
Nádai Pál
- Zsidók a Biedermeier-korban. 1932, 108-118.
- Ne csinálj magadnak faragott képet! 1934. 35-42.
- Csöndes uccácskák. 1935. 219-229.
- Miniatűrök. 1938. 98-109.
- Miniatűrök. I. Királyok fazekasa. II. A puskaműves. 1939. 133-144.
- A szívek orvosa. 1941. 159-167.
- Diogenes Párizsban. 1942. 51-57.
- Népénekesek. 1943,179-190.
Nagy Ilona
- Biblikus tárgyú magyar eredetmondák. 1970, 231-241.
Naményi Ernő
- A zsidók és a képzőművészet. 1933, 125-144.
- Célszerűség a zsinagógaépítészetben. 1937, 238-246.
- Zsidó
művészek. 1948,143-155.
Nemes György
- Kutyafuttában. 1977/78, 288-297.
Németh László
- József és
testvérei. 1973/74, 95-101.
Nógrádi Gábor
- A mese vége. 1979/80, 260.
Németh S. Katalin
- Kurcz Ágnes emlékére (JST. S. K. bibliográfiai függelékével). 1977/78, 343-349.
O
Oblatt Gábor
- A Fejér megyei zsidóság foglalkozási ágai és társadalmi rétegeződése 1848-ban. 1979/80, 261-269.
Osvát Ernő
- Levél Gyulai Mártához. 1979/80, 270.
Ö
Örkény
István
- Ahasvérus.
1973/74, 102.
P
Pákozdy Ferenc
- Gyász.
1977/78, 298.
Palágyi Lajos
- Uj költeményei. 1930, 124-125.
- Vajda János
és a zsidóság. 1933, 33-40.
Palotai Boris
- Naplóféle.
1979/80, 271-285.
Palotai Erzsi
- Például Maurras. 1977/78, 299-307.
Pap Károly
- Öt éves gyermek a templomban. 1933. 78-89.
- Ének. 1934.
182-191.
Patai Ervin György
- Sabbatai Zevi alakja a modern zsidó irodalomban. 1931, 252-286.
- A jeruzsálemi héber egyetem. 1933.186-197.
- Kultúrélet a Szentföldön. 1934, 295-311.
Patai József
- J. L. Gordon. 1931, 49-62.
- Bialik, a könyv és fény költője. 1935, 177-202.
Patai Rafael (lásd Patai Ervin Györgynél)
- Szentföldi panoráma. 1937, 247-258.
Peterdi Andor
-Ujvári Péter emlékezete. 1931, 71-82.
- Ősanyám. 1934. 130-131.
- Vadász Lipót emlékezete. 1935. 114-117.
- December délelőtt. 1938, 45-46.
- Tavasz vonulás. 1943, 153-154.
Pfeiffer Pap Izsák
- Versek. 1931, 208-210.
- Jerikó kapuja előtt. 1942, 76.
- XXXIV.
Zsoltár. 1948, 17-18.
Pollák Manó
- Zsidó templomépítés Magyarországon a XIX.
századtól a mai napig. 1934. 191-206.
Pollák Miksa
- Madách Imre és a Biblia. 1935. 73-108.
- Madách Imre és a Biblia. 1936,135-167.
- Madách Imre és a Biblia. 1937. 56-89.
- Madách Imre és a Biblia. 1938. 46-97.
- Madách Imre és a Biblia. 1939. 145-152.
R
Reichard Piroska
- A két város. Ezrek nevében. 1941, 81-82.
- A Szentírás Babits Mihály költeményeiben. 1942,273-299.
Rózsa Ignác
- Herminának komoly udvarlója van. 1930, 213-222.
Richtmann Mózes
- Mendelssohn Mózes mint a zsidóság védelmezője. 1936, 79-99.
Rosenfeld József
- Emlékezés a bajai gettóra. 1973/74,
146-154.
Roth Emil
- Zsidó könyvek, zsidó sorsok. 1938, 156-174.
Rubinstein Mátyás
- Az ember értéke a zsidó gondolkodásban. 1932, 189-202.
Rubinyi Mózes
- Kisteleki Ede emlékezete. 1941, 261-271.
S
Salgó László
- Emlékek a Zsidó Gimnázium első évtizedéből. 1970, 107-115.
- Heller Bernát, mint tanár. 1971/72, 189-191.
- Hevesi Simon levelei Bacher Vilmoshoz. 1973/74, 90-94.
- Hevesi Simon tanulmánya a spanyol-zsidó költőkről. 1975/76, 287-294.
- Kohn Sámuel egy levele. 1977/78, 308-309.
- Goldberger Salamon, Születésének 100. évfordulója alkalmából. 1979/80, 286-291.
Sándor Anna
- Oesterreicher Manes József arcképéhez. 1979/80, 292-300.
Sándor Júlia
- Zsoltár.
Szélcsend. 1937, 283-284.
Sass Irén
- Ruth hazát
keres. 1937. 228-237.
Scheiber Sándor
- Lót leányai. 1938. 198-212.
- Bábel tornya. 1939. 196-223.
- Sófár a gyászszertartáson. 1940. 117-133.
- Meseelemek a karaita Jehuda Hádásszi főművében. 1941. 167-199.
- A Kájin és Ábel áldozati füstjéről szóló legenda életrajza. 1942. 127-150.
- Dr. Heller Bernát élete és tudományos munkássága. 1943. 82-125.
- Zsidó néprajzi adatok Kiss József műveiben. 1948, 101-124.
- Titkári jelentés. 1948, 327-331.
- Emlékbeszéd Löw Immánuel felett. 1970, 258-265.
- A magyar zsidóság történetének kutatása. 1971/72, 245-257.
- A Biblia a magyar irodalomban 1945-1973. 1973/74, 359-380.
- A Szerencsés Imre-irodalomhoz. 1975/76, 295-305.
- A Kaufmann-geniza kutatása és jelentősége. 1977/78, 310-328.
- A zsidó
folklór Üjvári Péter írásaiban. 1979/80, 301-330.
Schweitzer József
- Magyar írók - magyar rabbikról. 1970, 242-249.
- Biblia és archeológia. 1971/72, 192-205.
- Magyar írók - magyar rabbikról. II. 1973/74, 196-208.
- Magyar írók - magyar rabbikról. III. 1975/76, 306-317.
- A pesti Rabbiképző megalapítása a responzum irodalomban. 1977/78, 329-342.
- Winkler Mihály, bonyhádi hebraista plébános a XVIII. században. 1979/80, 331-339.
Schück Jenő
- A miskolci hitközség múltjából. 1971/72, 155-161.
Sebesi Ernő
- Jósué országgyűlése (Rilke versének fordítása). 1943, 235-236.
Sebestyén Károly
- Goldziher, az ember. 1932, 33-49.
- Alexander Bernát. 1934. 59-96.
- A zsidóság története levelekben. 1935. 47-73.
- Emlékbeszéd Vészi József felett. 1941, 30-56.
Seifert Géza
- A magyar zsidóság náci-üldözésének 25. évfordulójára. 1970, 3-38.
- A magyar zsidóság Egységes Országos Szervezeti Szabályzata. 1971/72, 3-10.
- Az Egyezmény 25. évfordulójára. 1973/74, 3-37.
- A magyar
zsidóság harminc éve.
1975/76, 318-353.
Sherwood Péter
- William N. Loew, a magyar irodalom amerikai fordítója. 1979/80, 340-345.
Soltész Zoltánné
- Kurcz Ágnes emlékére (NÉMETH S. Katalin bibliográfiai függelékével). 1977/78, 343-349.
Solymár József
- A sunamita
lány. 1979/80, 346-354.
Somlyó
György
- Dávid király, 1977/78, 350-351.
Somlyó Zoltán
- Húsvéti ének. Ők. 1932. 134-136.
- Anyám
portréja. Apám. Rubrika. 1933. 97-100.
- Tisztaság, Kézcsók. 1934. 206-207.
- Versek. 1936, 112-115.
Somogyi György-Gerle János
- Baumhorn Lipót zsinagógái. 1979/80, 355-365.
S. Nagy Katalin
- Zsidó motívumok a XX. század magyar festészetében. 1975/76, 277-286.
Snouck, Hurgronje
- Goldziher Ignác. 1941, 98-111.
Steiner Lenke
- Ágai Adolf. 1936 , 212-230.
- Kóbor Tamás. 1938, 110-125.
- Somlyó
Zoltán. 1942, 112-126.
Surányi Dezső
- Ásványok és kőzetek a Bibliában. 1977/78, 352-361.
Sütő András
- Fekete rózsák. 1979/80, 366-369.
SZ
Szabó Árpád
- Szemere Samu.
1977/78, 362-365.
Szabolcsi Bence
- Egy XVII. századi muzsikus : Salomone Rossi és kora. 1948, 58-70.
- Világi énekes formák a középkor zsidó imakönyvében. 1971/72, 40-42.
- Kafka-problémák. 1975/76, 354-364.
- Polifémosz barlangja. Egy deportált zenész naplójából; 1979/80, 370-377.
Szabolcsi Lajos
- Emlékbeszéd Lucien Wolf-ról. 1931, 21-24.
- Az ezüst serleg. 1943, 343-359.
- Két
emberöltő. 1977/78, 366-384.
Székely Dezső
- Delila. 1977/78, 385.
- Ábel
látomásaiból. 1979/80, 378.
Székely Éva
- ,,A víz életem igazi,
nagy szerelme".
1977/78, 386-393.
Székely J. Gábor
- A Véletlen matematikájának eredetéről zsidó forrásokban. 1979/80, 379-384.
Székely Magda
- Egy régi budai sírkőre. 1970, 106.
- Sóbálvány.
1975/76, 365.
Szekfű Gyula
- Marczali Henrik. 1943,125-137.
Szekszárdi Molnár István
- Anyám tízéves halálára. 1940, 287-288.
Szemere Samu
- Edelstein Bertalan. - Hajnal Anna utolsó verséről. 1977/78, 407-410.
- Magyari
István chiasmusai. 1979/80, 420-427.
- Palágyi Lajos. 1936, 248-254.
- Az Izraelita Magyar Irodalmi Társulat új feladatai. 1948, 9-16.
- A zsidóság az 1848-49-es szabadságharcban. 1948, 183-186.
- Emlékezés Alexander Bernátra. 1970, 42-49.
- Thomas Mann és a zsidóság az író levelezése tükrében. 1971/72, 11-39.
- Gerő Ödön mint esztétikus. 1973/74, 38-44.
- Vallomás.
1975/76, 366-368.
- Alexander Bernát egy
levele. 1977/78, 394-396.
-
Else Lasker-Schüler.1934.
-Verssek.1936
-
Három felebarát. 1948.
-
Singer Leo emlékezete. 1975/76
-
Singer Àbrahám levelei Munkácsi Bernáthoz. 1979/80
- A torony.
1948, 71-73.
- A bonyhádi zsidókereskedelem kialakulása a XVIII.
század derekán. 1973/74, 263-282.
- Állok a
parton. A nap. 1934, 153-154.
- A sírás. 1940, 246.
- Kóbor Tamásnak egy szál virág.1942. 150.
Szőllősi Zsigmond
- Kóbor Tamás, az újságíró. 1943. 28-35.
T
Takács Pál
- A magyar gondolkodás első találkozása a Bibliával.
1943, 261-277.
Tamás István
- Roznai doktor. 1979/80, 394-396.
Tardy Lajos
- Néhány adat Mendel Jakab prefektus működéséhez és a budai zsidóság konstantinápolyi életéhez. 1979/80, 397-412.
Telegdi Zsigmond
- A sémi írás útja a Földközi-tengertől a Csendes Óceánig. 1947, 200-227.
- A kazárok és
a zsidóság. 1940, 247-287.
Telekes Béla
- Zsoltár a gépkorszakból. 1934, 225-227.
Tenke Sándor
- Kölcsey Himnuszának Reich-féle héber fordítása. 1973/74, 352-358.
Tímár Magda
- A XIX. zsoltár olvasásakor. 1941, 259-260.
- Szombat
falun. 1943, 278.
Tisbi Illés
- Nebo-hegyén. Visszaút. Apám. 1933, 55-57.
Tóth Zoltán
- Marczali Henrik. 1943, 125-137.
Trencsényi- Waldapfel Imre
- Egy bibliai tárgyú
görög tragédia. 1948,
30-56.
Turóczi-Trostler József
- Jákob Wassermann. 1934, 155-182.
- Stefan Zweig. 1942. 76-110.
- Három klasszikus novella. 1943. 211-235.
U
Újvári Péter
- Ha Hersku hazajön. 1931, 62-71.
Ungvári Tamás
-
Érték és idő. 1973/74, 59-73.
v
Vadász Lipót
- emlékünnepség. 1935, 109-110. Vajda László
- Kövek a síron. 1948, 209-241. Vajda Zsigmondné
- Egy régi hitközség emlékeiből. 1971/72, 241-244.
Vándor József
- Uneszánne Taukef. 1971/72, 62. Varga Imre
- Valerius Dávid. 1977/78, 399-406.
Vargyas Péter
- Deuteronomium 29:23-26 és az asszír szerződésforma. 1977/78, 411-418.
Vargha Balázs
- A szószéki hatás eszközei. Jegyzet
Kecskeméti Alexis Jánosról. 1975/76, 380-388.
- Hajnal Anna
utolsó verséröl.1977.
- Magyari István chiasmusai. 1979.
Várnai Zseni
- Zsidó diák. 1935, 176-177.
- Mi legyek még ? 1937.
181-102.
Vas István
- Egy régi dal visszhangja. 1971/72, 69-73.
- Kosszarvak.
1977/78, 419-420.
Vasvári István
- Tizenkét lépés hosszú bolt. Hitem. 1938. 225-226.
- Hangyaboly. Hová ? 1939. 77-79.
- Megtérés. 1940. 232.
- Értékposta. 1942. 191-192.
- Cionida. 1943. 305.
- Szádvölgyi béke. Egy halotthoz. 1948, 182.
Vér Andor
- A zsidóság örök útja Stefan Zweig Jeremiásában. 1933, 163-172.
Vermes Géza
- A Holt-tengeri tekercsek hatása a zsidó tudományra az elmúlt huszonöt évben.
1975/76, 389-403.
- A Holt-tengeri tekercsek hatása az újszövetségi kutatásokra. 1977/78, 421-25.
Vészi Endre
- Anyám. 1939. 261-262.
- Fényes Adolf egy festménye alá. 1940. 116.
- Sorok a
lázról. 1943, 284-286.
Vészi József
- Kölcsey Himnusza a mexikói hegyekben. 1931, 155-162.
- Vadász Lipót.
1935, 117-139.
Vidor Pál
- Kiss Arnold. 1941. 56-80.
- A zsidó vallásfilozófia két főtípusa. 1942. 57-75.
Vihar Béla
- Önmagád unokája légy. A betűk békességében. Fóliánsok előtt. 1938, 212-214.
- Ének Mózes első könyvéhez. 1940, 72-73.
- Nagyapa boltja. 1941,141-142.
- Purimi tányér. 1942, 126-127.
- Áldozat. 1970, 39-41.
- Elröppent lakodalom. 1971/72, 75-77.
- Cérnaszál. 1975/76, 404-405.
- Gyermekkor lámpafényben. 1977/78, 435-439.
- Arckép,
tevével. 1979/80, 428.
V. Kovács Sándor
- Emlékezés Bársony Imrére. 1977/78, 240-243.
- Egy középkori magyar Palesztina-utazó. 1979/80, 413-319.
W
Waldapfel József
- Egy talmudi hely szerepe a reformáció korának történelemszemléletében. 1940, 93-115.
Wallenstein Zoltán
- CXXVI. zsoltár. 1943, 62.
Weinstein Pál
- Löw Immánuel szembetegsége. 1973/74, 108-109.
- Egy élet tanulsága. 1977/78, 440-442.
- Fasizmus, munkatábor, felszabadulás. Életrajzi részlet. 1979/80, 429-439.
Weisz Márton
- Besze János
életrajza. 1936, 254-266.
Weisz Pál
- Weisz Miksa. 1932, 73-95.
- A rabbi ügykörének története. 1936, 115-136.
Wertheimer Adolf
- elnöki megnyitója. 1930, 313-317.
- elnöki megnyitója. 1931,311-315.
- elnöki jelentése. 1932. 303-308.
- elnöki jelentése. 1933. 251-258.
- elnöki megnyitó beszéde. 1933. 280-282.
- elnöki megnyitója. 1934. 321-325.
- Maimuni Mózes. 1935. 9-13.
- elnöki megnyitója. I. 1935,111-114.
- elnöki megnyitója. II. 1935, 325-327.
- elnöki megnyitója. 1936,331-336.
- elnöki megnyitója. 1937,311-315.
- elnöki megnyitója. 1938, 273-277.
- elnöki megnyitója. 1939,331-336.
- elnöki megnyitója. 1940. 313-321.
- elnöki megnyitója. 1941. 329-325.
- ünnepi megnyitója az IMIT 1942. június 22-én tartott közgyűlésén.
1942. 356-362.
- elnöki
megnyitója az IMIT 1943. június 29-én tartott közgyűlésén. 1943, 363-369.
Widder Salamon
- A héber nyelvújítás. 1933, 173-185.
- Salamon Ibn Gabirolnak elveszett és most megtalált költeménye. 1942, 214-219.
z
Zelei Miklós
- Chagall. 1979/80, 440.
Zelk Zoltán
- Testvérszavak egy lányról. így múltak éveim. 1933,144-146.
- Verset, csak verset! A fű alatt. 1938,125-127.
- Kis mese a nincs-erdőről. Téli vers. 1939,152-153.
- Apám. 1975/76, 406-410.
- Hajnali tornyok. 1979/80, 441.
ZS
Zsadányi Oszkár
- A magyar zsidóság tragédiájának visszhangja a magyar irodalomban. 1975/76, 411-421.
- Hermán Lipót
1884-1972. 1979/80, 442-452.
Zsigmond Gábor
- Egy párbeszéd Lembergben. 1979/80, 453-458.
Zsoldos Jenő
- Bessenyei és Kazinczy zsidólátása. 1932,206-221.
- Mendelssohn a magyar szellemi életben. 1933, 58-79.
- A romantikus zsidószemlélet irodalmunkban. 1935, 256-282.
- Fáy András zsidószemlélete. 1937, 188-200.
- Az első magyar zsidó írók fogadtatása irodalmunkban. 1939, 172-195.
- Emancipációs motívumok lírai költészetünkben. 1943, 286-304.
- A Palesztina-gondolat magyar irodalmi múltjához. 1948, 254-265.
- Két elfelejtett Mikszáth-karcolat. 1970, 166-206.
- Korai
fejezetek Kiss József életéből. 1971/72, 81-103.