A hegyaljai bortermelő községbe 1726-ban költöztek be az első zsidó családok. 1771-ben már zsinagógája és rabbija is volt a hitközségnek. Később elemi iskola és jóhírű jesiva is működött itt. A II. világháború alatt a közösséget elpusztították, ma már csak néhány idősebb asszony él a faluban. Itt történt az az eset is, melyből a közkeletű szólás ered: Ott tart, ahol a mádi zsidó. A legenda szerint az egykori zsidó kereskedő lovaskocsijával elindult üzleti útjára, közben elszundikált a bakon, és hosszú bolyongás után a saját háza előtt ébredt fel.

Zsinagóga. Hazai műemlékeink között egyedülálló az 1795-ben épült barokk (copf) zsinagóga. A főutcával párhuzamos utcában található. A kívülről szépen renovált, téglalap alaprajzú templom déli oldalán van a bejárat. A keleti és a nyugati homlokzat attikafala magasan a templom fölé emelkedik. Barokkos lendületű körvonala legfelül íves oromzatot képez. A homlokzat két szélén és közepén copf stílusú vázadíszek állnak. A keleti falon három nagy, félköríves ablakot, nyugaton a karzatra vezető lépcsőházat találunk.