A szegedi zsinagóga

III. Károly király Luxemburgban 1719. május hó 21-én. Szeged város részére kiadott nagy szabadalmi levelében világosan kimondja: „Polgárokat és lakósokat kebelében befogadni; zsidókat és cigányokat megturni vagy meg nem turni. a tanácsnak tisztében álland." A reánk maradt régi okmányok alapján tényül fogadhatjuk el azt. hogy a zsidók csak II. József császár uralkodása alatt 1784-85-ben kezdtek letelepülni. 1808-ban 357 zsidó lakos volt, egy nagykereskedo (Wodianer Fülöp). 10 kereskedo, 34 házaló, egy árendás és öt mesterember. A XIX. század harmadik tizedében a zsidókat felveszik a céhekbe. Egyes céhek még iparkodnak ezzel szemben nehézségeket támasztani, de a legtöbb céh elismeri zsidó mesterek avatását. Vannak olyan iparágak, amelyeket túlnyomóan zsidók képviseltek, így az aranymuves és a kárpitos ipar. A város gyáriparában is jelentékeny szerep jut a zsidóknak. 1841-ben a zsidó fiatalok részére iparos kiképzo egyletet alapítanak. A hitközség szervezeti szabályzata 1791 dec. havában készült a zsidó hitközségekben szokásos szabályok (tekónósz) mintájára. Ezen szabályokban foglaltatik többek között az is, hogy a kisbíró körüljárt a tagoknál és kopogtatással figyelmeztette oket, hogy a zsinagógába való menetel ideje elérkezett. 1801-ben újabb szabályzatot készít a hitközség, amely szerint az ellenorhöz beszolgáltatott gabellából kell fizetni hetenként a rabbi és a kisbíró fizetését. 1813-ban a zsidók részére letelepedési helyet, ún. "házkört" jelöltek ki a Palánk és a Rókus városrész déli területén. A zsidó lakosság részére csak 1839-ben engedélyezték az állandó boltban történo árusítást. Egy év múlva már gyáralapításra is jogot nyernek. A XIX század második felében sorra alakulnak a mezogazdaság termékeit feldolgozó üzemek: gozmalmok, szeszgyárak, gyufagyár, borgyárak, téglagyárak. Bankokat. üzletházakat alapítanak. 1844-ben építik fel az elso iskolát. Igen nagy súlyt fektetnek a magyar nyelv elterjesztésére, a nemzeti kultúrára.

Nagyzsinagóga (Jósika utca). A templomot a legnevesebb magyarországi zsinagógaépíto Baumhorn Lipót tervei alapján, 1903-ban építették. Tervezojének 24 zsinagógája közül ez a legsikerültebb: a szecesszió legmonumentálisabb szegedi megvalósulása. Méreteire jellemzo a kupolatartó oszlopok távolsága, azaz hajójának szélessége, 20 m. A kupola külso magassága 48,5 m, a belso 32 m. Belso átméroje 10 m, 1340 ülohelye van. A templom nagyméretu, díszes vaskerítéssel körülvett telek közepén áll. A hatalmas méretu, vöröstéglás, kupolás, soktornyú, csipkefinomságú épület hazai századfordulós építészetünk egyik országos jelentoségu alkotása. Néhány lépcsofokon jutunk fel a nagyméretu, hármas kapuzathoz, innen a nagyméretu elocsarnokba lépünk.