A kecskeméti zsinagóga

1801-ben megalakult a hitközség, 1814-ben egy lakóházban zsinagógát rendeztek be. 1820-tól már ingatlanuk is lehetett. Fürdo, iskola, rabbilakás, vágoda épült. Az egyre erosödo hitközség 1871-ben építette fel a ma is látható nagy zsinagógát. A deportálások elott 1431 zsidó élt a városban, közülük 1222 mártírhalált halt. A hitközség elnöke Dr. Galántai László (Kaszap u.2.)

Nagyzsinagóga. A Rákóczi út és a Szabadság tér sarkán álló, Zitterbath János által épített nagyméretu templom a kecskeméti városkép egyik jellegzetessége. Építését 1864-ben kezdték meg és 187l-ben avatták fel. Az 1911-es nagy földrengés megrongálta az épületet, a hagymakupola megdo1t, a falak megrepedtek, a kupolát le kellett bontani. Baumhorn Lipót irányításával helyreállították a károkat, újból felépítették a ma is látható kupolát. Ez a zsinagóga a hazai romantika egyik legszebb példája. Az épület méretei: alaprajz 27 X 38,9 m, magassága 19,45 méter. Igen hangsúlyos az épület hármas kapuzatú, három kis és egy nagy díszes körablakkal ellátott középrizalitja. A rizalit pártázatos attikában zárul, ezen áll a híres hagymakupolás torony. A pártázatok és az azon levo kis tornyok teszik mozgalmassá a homlokzatot. Az épület belsejét átalakították - ez volt az elso olyan zsinagóga az országban, amelyet lebontás helyett külso architektúrájának megtartásával belül átépítették és ezzel az épület új funkciót kapott (Technika háza, TIT-székház). A példa azóta sok követore talált.