A bajai zsinagóga

A város a törökök kiűzése után a Grassalkovich hercegek uradalma volt, ezért már 1728 után igen gyorsan és nagyszámban települtek ide zsidók. 1773-ban lett önálló hitközség és felépíti intézményeit. 1840-ben tűz pusztította a várost, leégett valamennyi hitközségi létesítmény. Egy év múlva újból felépítették, sőt a későbbiekben kórházat is építettek. Az egyre erősödő hitközség 1925-ben 2400 főt számlált és még ma is működik. Irodát és rendezett temetőt tartanak fenn. Címe: Telcs Ede u. 12. Elnök: Lichter Ferenc

Az egykori nagyzsinagóga ma könyvtár, falán az I. világháború zsidó hősi halottairól megemlékező emléktábla. Külsejét maradéktalanul helyreállították, a belső berendezés megtervezésénél mintaszerűen jártak el. Összehangolták a könyvtár funkcióit a zsinagógai térrel, így megmaradt az eredeti berendezés nagy része.

A műemlék-jellegű zsinagóga egyike Baja legszebb klasszicista épületeinek. Utcai homlokzatát kettős kompozit fejezetű pillérek tagolják, a középrészt egyszerű timpanon zárja. A homlokzati tengelyben lépcsősor vezet a díszes kijárati ajtóig. Az épület főhomlokzatának rizalitját a széleken kompozit fejezetes pillérek elé ugrón négyoszlopos timpanonos záródású előcsarnok alkotja, amelyhez széles lépcsősor vezet. A hármas főpárkány frízében héber felirat, a kiemelt betűk az építés évszámát adják: 1845. A felirat fordítása: “Nem más ez, mint Isten háza, s ez az ég kapuja”.

Az épület belsejében megmaradt az eredeti térrendszer, a karzat, a tórafülke és felirata, a belső festés, a vörös márvány kézmosó és a falba épített persely.

A városban két temető van egymás mellett. A régi temetőben van a híres rabbi, Kohn-Schwerin Götz sírja. Az új temető rendezett, gondozott.