Számszaki jelentés
Statisztika a magyarországi zsidóságról

5. Identitás

A nyilvánvaló pozitív összefüggés ellenére a zsidó vallás esetében különösen nem értetődik magától a vallásosság és az etnikai-kulturális identitás azonossága. E kutatás további feladata lesz annak elemzése, hogy milyen a viszony a vallásosságnak és az etnikai-kulturális identitás között, és e dimenziók mentén milyen különböző típusok alakultak ki. Az identitás vizsgálata az empirikus kutatások egyik legnehezebb feladata, és a jelen kutatás során is több oldalról vizsgáltuk meg ezt a kérdést.

Az interjúk két olyan kérdést tartalmaztak, amelyek az azonosságtudat legközvetlenebb indikátorának tekinthetők. Először is arra kértük a válaszadókat: öt állítás közül válasszák ki azt, amely a legpontosabban fejezi ki, hogy mekkora súlya van számukra a magyar, zsidó és európai identitásnak. Az első választáson kívül a kérdőív második választást - s ezzel árnyaltabb kép kialakítását - is lehetővé tette.

A másik kérdés négy – egymást skálaszerűen követő – kijelentés közüli választásra szólította fel az interjúalanyokat. A kijelentések a zsidó identitás intenzitási fokának különbségeit mérik. A következő táblázat ezeket a mutatókat összefoglalóan tekinti át, és a teljes népesség válaszain kívül az azonosságtudatra kétségkívül befolyást gyakorló tényező, a vallási-származási homogenitás szerinti eltéréseket is magába foglalja.

13.tábla
A személyes azonosságtudat közvetlen indikátorai a teljes mintában és az egyes vallási-származási csoportokban
(százalékban)



A személyes hovatartozás, azonosság kifejezése (kártyaválasztás)
Teljes
minta
Homogén Részben
homogén
Vegyes
1.helyen 2.helyen 1.és 2.helyen együtt
Zsidó vallású (származású) magyar 30 25   61 53 46
Magyar is, meg zsidó is 24 24   51 48 48
Magyarországon élő zsidó 23 16   45 50 28
Európai polgár 12 22   34 40 45
Magyar 13 10   20 19 40
A zsidósághoz fűződő viszony
kifejezése (kártyalap)
Rendkívül erős a zsidó tudatom, és ez nagyon fontos a számomra 15   17 14 10
Elég erősek a zsidó érzéseim, de más dolgok is fontosak számomra 52   54 51 45
Tudom, hogy zsidó vagyok, de ezzel nem foglalkozom sokat 28   25 31 35
Zsidónak születtem ugyan, de ez szinte semmit nem jelent számomra 5   4 5 9
Összesen 100   100 100 100

Mind közvetlen jelentésük, mind a más mutatókkal való kapcsolatuk alapján elmondható, hogy az első kérdéssorozatnál szemantikai értelemben az egyik póluson a magyar hovatartozási attribútumát esetlegesnek tekintő "Magyarországon élő zsidó" válasz áll, a másikon pedig a zsidó attribútomot kikerülő "magyar vagyok" típusúönbesorolás. Mindent összevetve elmondható, hogy – mind az első, mind a második választásokat tekintve – a válaszadók többsége a kettős identitáson alapuló választípusokat (így elsősorban a "zsidó vallású/származású magyar", másodsorban a "zsidó is, magyar is" választ) preferálta. E két – kettős identitást tükröző - válasz együttesen a választásoknak több, mint a felét tette ki. További elemzések szükségesek a különféle választípusok tartalmának és szociológiai jelentésének tisztázására. Mindenesetre az máris megállapítható, hogy – nem meglepő módon – a zsidó népességet erősen differenciált identitásváltozatok jellemzik.

Az egyes tételek jelentéséről sokat mindent elárul az identitás másik közvetlen indikátorával – a második kijelentéssorozattal - való kapcsolatuk. Azok, akik a két szélső pólust jelentő kijelentések egyikét választották az első kijelentéssorozatból, jellemző módon más identitáscimkét választottak a második sorozatban felkínált lehetőségek közül. Az összefüggések iránya a homogenitási csoportoknál látottakhoz hasonló, de annál jóval markánsabb. Míg azok, akik "rendkívül erős zsidó tudat" meglétével jellemezték magukat, 47 százalékban a "Magyarországon élő zsidó" önmeghatározást választották első helyen. Igy ez az összes alternatíva közül egyértelműen a legmagasabb helyezést érte el. A másik pólus – akiknek "szinte semmit sem jelent a zsidóság" - válaszmintája még inkább eltér az átlagostól – mégpedig tartalmilag konzisztens módon: ennek a csoportnak a tagjai a "magyar vagyok" identitáscimkét választották a leggyakrabban az első helyen, mintegy 52 százalékban. Ugyanebben a csoportban az "európai polgár" választása volt a második leggyakoribb, míg a "Magyarországon élő zsidó" megjelölést itt mindössze 5 százalék tartotta a legtalálóbbnak magára nézve.

A 13. táblázat a korábbiaktól eltérően a generációs és korcsoportonkénti elemzés helyett a származási homogenitási szempontot emeli ki, amely szerint – a várt irányban – könnyen értelmezhető különbségek alakultak ki a csoportok között. Az életkori bontások e tekintetben kevésbé világos képet mutatnak, mivel az életkor és az adott tekintetben nagyon fontos homogenitás-tényező szorosan összekapcsolódik. A további elemzéseknek kell arra fényt deríteni, hogy a viszonylag csekély korcsoportonkénti eltérések mögött milyen keresztező hatások állnak (például összefüggésbe hozható-e a korábban kimutatott megújulási tendenciákkal az, hogy a fiatalok heterogénebb származási összetétele egészében nem jár mérsékeltebb identitással).

A mai zsidó identitás tartalmának és motívumainak elemezéséhez a kérdőív egy tíztételes kérdéssorozatát használtuk. A válaszadókat arra kértük, hogy egy 1 – 5 skálán értékeljék, milyen jelentőséget tulajdonítanak az egyes tényezőknek azsidósághoz tartozás szempontjából. A következő táblázat az átlagpontszámok alapján a teljes mintát és ismét a homogenitási csoportokat mutatja be.

14.tábla
"Mennyire fontos az Ön számára a zsidósághoz tartozás szempontjából…. "
Válaszok a teljes mintában és az egyes vallási-származási csoportokban
(átlagpontszám; 5: nagyon fontos, 1:egyáltalán nem fontos)

  Teljes minta   Homogén Részben homogén Vegyes
a zsidóságot ért üldöztetések tudata, a Holocaust emléke 4.47   4.57 4.18 4.22
a felmenők, a zsidó múlt emlékének ébrentartása 4.09   4.17 3.85 3.92
a zsidósághoz tartozás
szubjektív érzése
4.00   4.11 3.87 3.69
a zsidó kultúra iránti érdeklődés, az abban való otthonosság 3.98   4.01 3.84 3.90
a zsidóság nagy alakjai, teljesítményei felett érzett büszkeség 3.68   3.77 3.42 3.45
a zsidókkal való baráti kapcsolatok bensőségessége 3.45   3.50 3.33 3.30
az Izraelhez való közelség érzése 3.24   3.40 2.96 2.77
zsidó házastárs választása 2.73   2.89 2.59 2.24
a zsidó vallás gyakorlása 2.26   2.28 2.19 2.21
a felekezeti, hitközségi életben való részvétel 2.01   2.06 1.89 1.89

kérdéssorozatra adott válaszok együttese jól érzékelteti azt a a zsidó közösséghez tartozás szempontjából jellemző összefüggést, amit már előzőleg a vallásossággal és az azonosságtudattal kapcsolatos kérdések egybevetése is jelzett. Míg a zsidósághoz való tartozás személyes meghatározásában a hagyományos vallásgyakorlás és a vallási-közösségi intézményekhez való kötődés a régi korokhoz képest jóval kisebb súllyal szerepel, addig a más forrásokból táplálkozó identitás különböző változatai lényegesen gyakoribbak. A táblázatból kirajzolódó rangsor szerint a történeti, kulturális és szubjektív érzelmeken – a felmenők emlékének megőrzésén, az üldöztetésből fakadó sorsközösség tudatán - alapuló mozzanatok jelentősen megelőzik a valláshoz, a felekezeti intézményekhez kötődés fontosságát. A kognitív szerkezeteket feltáró egyszerűbb elemzések is jelzik ez utóbbi tényezőknek az előbbiektől való elválását. A hagyományosabb motívumok viszonylag jelentősebb szerepe inkább az idősebb korosztályok tagjainál, a történeti-kulturális-szubjektív mozzanatoké a fiatalabbaknál figyelhető meg (bár az eltérések nem igazán jelentősek). Általánosnak mondható a holokauszt mint integratív szimbólum kiemelkedő szerepe – ezt a személyes-családi érintettség eltérő mértéke alig befolyásolja. Ahogy a vallási-származási csoportokra vonatkozó adatok jelzik, a kirajzolódó alapminta egyaránt jellemzi a népesség homogén és vegyesebb hátterű szegmenseit. Ugyanezek az adatok viszont azt is jelzik – s ezt további összefüggések is megerősítik -, hogy az erősebb kötődésű csoportok (tartalomtól bizonyos fokig függetlenül) több szempontot tekintenek fontosnak a zsidósághoz tartozás szempontjából. Így - az azonosságtudat már bemutatott közvetlen indikátorai mellett – a válaszok összesítésén alapuló index az identitás további mutatója lehet.

A zsidó identitásnak egyik fontos komponensét jelentik az Izraelhez fűződő családi, ismeretségi és kognitív-érzelmi szálak. A népesség nagyobb része rendelkezik valamilyen rokoni vagy baráti kapcsolattal, illetve járt Izraelben. A megkérdezettek 73 százalékának él egy vagy több családtagja, rokona, barátja Izraelben, és 53 százaléka járt már ott egy vagy több alkalommal. Ezek a számok akkor is magasnak mondhatók, ha tekintetbe vesszük a minta összetételéről korábban elmondottakat. Figyelemre méltó, hogy – noha elvben koruknál fogva erre kevesebb lehetőségük volt – a fiatalabbak közül még többen jártak Izraelben, sőt a legtöbb látogatás a legfiatalabb korcsoportban fordult elő.

Néhány további kérdés segítségével megvizsgáltuk az Izrael iránti attitűdöket, a részben ismereti-szemléleti, részben érzelmi vonatkozású beállítódásokat. Már első pillantásra látható, hogy ezek az attitűdök szembetűnő összefüggést mutatnak mind a rokoni-baráti kontaktusokkal, mind az előzőekben tárgyalt identitás-mozzanatokkal. Ezeknek az összefüggéseknek az alaposabb elemzésére később fogunk sort keríteni. Egyelőre az Izraellel kapcsolatos vélekedések néhány alapjellemzőjének bemutatására vállalkozunk, a teljes minta adatain kívül a fontosabb társadalmi-demográfiai változók közül az e szempontból legnagyobb eltéréseket mutató életkori bontásban

15.1.tábla
Izrael iránti attitűdök a teljes mintában és az egyes korcsoportokban
(átlagpontszám; 5: nagyon egyetért, 1:egyáltalán nem ért egyet)

  Teljes
minta
  18-25
év
26-35
év
36-45
év
46-55
év
56-65
év
66-75
év
75 év
fölött
A zsidóságnak biztonságot ad, hogy
Izrael létezik.

4.52

 

4.37

4.25

4.56

4.53

4.59

4.61

4.56

A zsidók büszkék lehetnek Izraelre.

4.40

 

4.00

4.07

4.20

4.43

4.60

4.64

4.57

Izrael a zsidóság szellemi központja.

3.62

 

3.10

3.13

3.43

3.56

3.97

3.85

3.97

Izrael a zsidóság igazi hazája.

3.34

 

3.08

3.13

3.26

3.22

3.36

3.49

3.68

A cionisták sokszor eltúlozzák Izrael
jelentoségét.

3.22

 

3.48

3.21

3.15

3.30

3.16

3.10

3.13

5.2.tábla
"Összességében hogyan jellemezné Izraellel kapcsolatos érzéseit?"
Válaszok a teljes mintában és az egyes korcsoportokban (százalékban)

  Teljes
minta
  18-25
év
26-35
év
36-45
év
46-55
év
56-65
év
66-75
év
75 év
fölött
az eros összetartozás érzése jellemez 27  

22

21

21

28

32

32

30

van bizonyos összetartozás érzésem 49  

45

44

48

51

51

52

48

Nincsenek különösebb érzelmeim 22  

30

32

29

20

16

15

21

inkább negatív érzéseim vannak Izrael iránt 2  

4

4

1

1

1

2

2

Összesen 100  

100

100

100

100

100

100

100

A 15.1 táblából a beállítódások differenciált képe rajzolódik ki. Izrael mint a biztonságérzet és egyfajta önbizalom forrása – e motívumok lényegében általános egyetértéssel találkoznak. Jóval inkább megoszlanak a vélemények arról, hogy Izrael a zsidóság központja-e - legyen szó kulturális, s még inkább nemzeti szempontról. Ez utóbbi vonatkozásokban az életkori tényező mellett az iskolázottság hasonlóan komoly - sőt az utóbbi tekintetben némileg erőteljesebb - szerepet játszik.: a népesség legmagasabb képzettségű csoportjaiban vonják leginkább kétségbe Izraelnek ezt a funkcióját (az egyetemi diplomások közül valamivel többen nem értettek.egyet, mint egyetértettek az "Izrael a zsidóság igazi hazája" kijelentéssel). És különösen megosztottak a véleményeket a cionizmus jellegének megítélésében.

Ami viszont egyöntetű: az attitűdök magasabb hőfoka az idősebb korcsoportokban. Ez a kijelentésegyüttes valamennyi tételére érvényes (a legszembetűnőbben éppen a vitatottabb kijelentésekre), és az érzelmi viszonyulást közvetlenebbül kifejező személyes önbesorolásra is. Ha a kifejezetten negatív attitűd ritka is, az idősebbek közt "az erős összetartozás" választása meghaladja a "nincsenek különösebb érzéseim" típusú választ, míg a fiatalabb korcsoportokban ennek a fordítottját figyelhetjük meg.

Bár az asszimilációra, integrációra és a kivándorlási elképzelésekre vonatkozó kérdéscsoportokkal ugyancsak a további feldolgozás fog részletesebben foglalkozni, a szóban forgó összefüggésben indokolt egy adatra röviden kitérni. A teljes mintának 15 százaléka válaszolta, hogy – élete során valamikor - már foglalkozott az Izralbe való kivándorlás gondolatával, de ez az arány az általában legmozgékonyabb, legfiatalabb (18-25 éves) korcsoportban sem haladta meg a 20 százalékot. Figyelmet érdemel emellett, hogy míg a más országba történő kivándorlás gondolata a teljes mintában kevesebb válaszadóban vetődött fel (12 százalék), a legfiatalabb korcsoport esetében a két adat gyakorlatilag egybeesik. Úgy tűnik tehát, a vizsgálat néhány korábbi, visszatérő megállapítása a fiatal népességre jellemző vallási-kulturális és identitásbeli megújulásról még további, árnyalt elemzést igényel. A jelek arra mutatnak, hogy a tradícióhoz való visszatérés motívumai, megnyilvánulási formái és egészében az identitás jellege a fiatal korosztályokban több tekintetben más, mint az idősebb generációkban.