Számszaki jelentés
Statisztika a magyarországi zsidóságról

3. A népesség térbeli, szociális és kulturális jellemzői

A magyarországi zsidó népesség talán legszembetűnőbb státuszjellegzetessége nagyfokú térbeli koncentrációja. Már az idősebb népesség kiinduló mintakerete is megerősítette az erre vonatkozó becsléseket: eszerint a populáció közel 90 százaléka összpontosul a fővárosban. Érdekes ezt egybevetni a korábbi generációkról nyert adatokkal, illetve a minta tagjainak születési adataival.

3.tábla
A teljes minta és a felmenők településtípus szerinti elhelyezkedése
(százalékban)

  Nagyapa
(legtartósabb) lakóhelye
Apa (legtartósabb)
lakóhelye
Saját születési helye Saját jelenlegi lakóhelye
Budapest 40 71 70 88
Vidéki város 29 19 20 11
Község 15 7 7 2
Külföld 7 3 4 -
Összesen 100 100 100 100

Látható, hogy a jelenlegi zsidó populáció nagyobb részének felmenői (nagyapai szintig) még vidékről származnak. (Ennél – ahogy az erről való korabeli statisztikák is tanúsítják - jóval jelentősebb volt a vidéki zsidóság aránya, hiszen az üldöztetések következményei sokkal súlyosabban érintették a vidéken élő népességet, mint a budapestit.) A nagyfokú koncentráció a közbülső generáció életútja során, lényegében az elmúlt ötven évben mehetett végbe. A fővárosba áramlás a jelenlegi generáció életében is folytatódott, amit a születési és a jelenlegi lakóhelyi adatok egybevetése is tükröz.

Ez a nagyfokú területi koncentráció a fővároson belül is érvényesül. Az adatok szerint a minta budapesti tagjainak közel egyharmada két kerületben, a XIII. és a II. kerületben lakik, s ezek mellett elég jelentős az V., VII., XI. és XIV. kerület részesedése is. A hagyományos "gettóövezet" részesedése összességében ma már inkább átlagosnak mondható. A külső kerületekben - különösen a XX.-XXIII. Kerületekben - csekély a zsidó népesség (e négy kerületben alig haladja meg a minta fővárosi tagjainak az 1 százalékát).

Az iskolai végzettség és foglalkozási összetétel tekintetében is sajátos kép rajzolódik ki már a legáltalánosabb adatok alapján. Tekintsük át először az iskolázottsági adatokat, az alapmegoszlás mellett a viszonylag éles választóvonalat képező aktív-inaktív tagolódás szerint.

4.tábla

A teljes minta, illetve az aktív és inaktív népesség iskolázottság szerinti megoszlása
(százalékban)

  Teljes minta Aktív Inaktív
max. 8 általános 3 1 22
Szakmunkásképző 5 3 6
Középiskola 29 30 28
Főiskolai diploma 19 22 16
Egyetemi diploma 37 46 22
összesen 100 100 100

Az adatok egyrészt a populáció igen magas iskolázottságát, másrészt az iskolázottság fokának időben növekvő tendenciáját mutatják. Jól érzékelhető, hogy már a mai inaktív népesség iskolázottsága is magas volt, a diplomások aránya megközelítette a kétötödöt, és ez számottevően tovább emelkedett. A mai aktív népesség körében már a kétharmadot is meghaladja a diplomások aránya. Ezzel egyidejűleg az alacsony képzettségi szintek erősen összezsugorodtak.

Mindez természetesen jelentősen befolyásolja a foglalkozással, munkaviszonnyal kapcsolatos jellemzőket, a foglalkozási hierarchiában való elhelyezkedést.

A népesség átlagos életkorát tekintve viszonylag magas az aktív népesség részaránya. A munkanélküliek hányada mindössze 1 százalék. Az inaktív népesség dominanciája magasabb életkorban kezdődik, mint a magyarországi teljes népességen belül. Viszonylag alacsony a jelenlegi nyugdíjkorhatár előtt inaktívvá válók aránya. Az inaktív népesség jelentős csoportja a felsőoktatási intézmények hallgatói - főként egyetemen tanulók – közül kerül ki (a teljes mintában 9 százalékot tesznek ki).

A foglalkozás szerinti összetétel is a magas képzettségi szintet jelzi. Az alapadatok mellett itt is az aktivitás szerinti megoszlást mutatjuk be.

5.tábla

A teljes minta, illetve az aktív és inaktív népesség foglalkozás szerinti megoszlása
százalékban)

  Teljes minta Aktív Inaktív
Vezető állású 26 25 27
Beosztott értelmiségi 29 32 25
Önálló, vállalkozó 16 25 6
Egyéb szellemi 21 14 29
Szakmunkás 6 4 9
Egyéb fizikai 2 1 4
összesen 100 100 100

A magas státuszú foglalkozási csoportok dominanciája a teljes mintában is szembetűnő, és még inkább így van ez a jelenleg is foglalkoztatott, zömmel fiatalabb népesség körében. A vezető állásúak, értelmiségiek és az önállók részaránya a populáció egészében eléri a 70 százalékot, az aktív népességen belül a 80 százalékot is. A jelenleg aktív korosztályokon belül főleg az alacsonyabb szintű irodai dolgozók, alkalmazottak részaránya csökkent, az önállók, vállalkozóké jelentősen emelkedett az előző generációhoz viszonyítva.
Míg ez utóbbi tendencia a zsidó népesség korábbi foglalkoztatási hagyományaihoz való visszatéréseként is értelmezhető, az ágazati megoszlásról való adatok egy módosult szerkezetről tanúskodnak. Míg az inaktívak között még a kereskedelem volt az egyik legfontosabb foglalkozási terület, a fiatalabb nemzedéken belül ennek szerepe jóval kisebb, és az (üzleti, személyi) szolgáltatások, illetve a kulturális szféra vette át a vezető helyet. A hagyományos termelő ágazatok, ezen belül az ipar szerepe is erősen visszaszorult az aktív népességben az inaktívak egykori foglalkozási struktúrájához képest.

A jövedelmi és anyagi helyzetről való adatok ugyancsak a népesség magas státusszintjét jelzik. A nettó kereset átlaga a teljes mintában 91 ezer Ft, ezen belül az aktív foglalkoztatottak közt 132 ezer, az inaktívak között 53 ezer Ft. (Bár a jövedelmi adatok összehasonításakor a szokásos indikátor a lehetséges középértékek közül az itt használt átlag, a teljesebb kép kedvéért érdemes hozzátenni, hogy a kereső népesség körében a rangsor közepén az ún. medián érték – az elsősorban a nyugdíjasokat jellemző – 50 ezer Ft-nál található, míg a leggyakoribb előfordulások ehhez hasonlóan az 50-60 ezer Ft-os sávban találhatók).

Ami az egyes foglalkozási csoportokat illeti, az aktívak közt a rangsor élén a vezető állásúak állnak nettó 184 ezer Ft-os átlaggal, ezt az önállók, majd a beosztott értelmiségiek követik 149, illetve 113 ezer Ft-tal. (Meg kell jegyezni, hogy különösen az aktív népességen belül jelentős volt azok aránya, akik nem kívántak nyilatkozni jövedelmükről. Az összes megkérdezett 20 százaléka hárította el a személyes keresetre vonatkozó kérdést, ezen belül az aktívak közül 27 százalék. Különösen az önállók és a vezetők közt volt gyakori a válaszmegtagadás 40, illetve 30 százalékkal.)

A jövedelmi adatok mellett a háztartások felszereltsége, tartós javakkal való ellátottsága is sokat mond az egyes csoportok anyagi helyzetéről. A felvétel során tizenkét konkrét tárggyal való ellátottságról gyűjtöttünk adatokat. A következő tábla ismét a teljes mintára, illetve az aktivitási csoportokra vonatkozóan mutatja be az eredményeket.

6.tábla

Tartós javakkal való ellátottság a teljes minta, illetve az aktív és inaktív népesség körében
(százalékban)

  Teljes minta Aktív Inaktív
Telefon 96 98 96
Mobil telefon 39 59 14
Személyi számítógép 47 67 19
Internet-csatlakozás 23 35 6
Teletextes tévé 51 56 43
Videó 68 82 52
Hifi berendezés 51 69 27
Mikrohullámú sütő 68 78 56
Automata mosógép 87 96 78
Mosogatógép 21 31 9
Autó 55 72 36
Üdülőtelek, nyaraló 29 32 23

 

A magas általános ellátottsági szint különösen szembetűnő az utóbbi években terjedésnek indult eszközök - a személyi számítógép, mobiltelefon, internet-csatlakozás, mosogatógép - esetében. Bár az országos átlaghoz képest az inaktívak felszereltsége is kedvezőnek mondható, a fiatalabb aktív és az idősebb inaktív csoport között több tekintetben – így az előbb említett javak, de az autó esetében is – határozottan kivehető a különbség. A részletesebb elemzések persze nyilván azt mutatják majd, hogy a viszonylag kedvező általános anyagi helyzet mellett a zsidó népességen belül is jelentős anyagi különbségek állnak fent.