1999 márciusa és novembere között kérdőíves szociológiai felmérést végeztünk a mai magyarországi zsidóságról. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Szociológiai Intézetében működő Kisebbségkutató Intézet szervezésében folytatott kutatás során 2015 interjú készült. A kérdezőbiztosok a megkérdezetteket személyesen keresték fel, az interjúk átlagosan két óra hosszat tartottak.

Felmérésünknek több célja volt. Először is arra törekedtünk, hogy a vizsgálat adatainak alapján képet alkossunk a zsidóság helyének történelmi változásáról és mai pozíciójáról az ország gazdaságában és társadalmában. Ennek érdekében négy generációról – a megkérdezettek nagyszüleitől gyermekeiig – próbáltuk összegyűjteni a legfontosabb demográfiai és társadalmi adatokat.

Felmérésünk másik legfontosabb célja az volt, hogy feltárjuk: mi a mai zsidók viszonya saját zsidó mivoltukhoz és általában véve a zsidósághoz. Ennek érdekében megvizsgáltuk a zsidó hagyományhoz való viszonyt a korábbi és mai generációkban, kérdéseket tettünk fel a zsidó identitás különféle változatainak elfogadásáról illetve elutasításáról, és feltérképeztük a megkérdezettek véleményét az asszimiláció, integráció illetve disszimiláció alternatíváiról. A kérdőívbe külön kérdéscsoportot illesztettünk be az Izraelhez való viszony és a Holocaust mai jelentőségével kapcsolatos vélemények összegyűjtésére, és a szervezett zsidó életben való részvétel mértékének, illetve a zsidó szervezetek és kulturális intézmények ismertségének és megítélésének mérésére.

Mindezeken kívül a kutatás adatai lehetővé teszik a mai magyarországi zsidóság politikai, gazdasági és szociális attitűdjeinek és véleményeinek, az antiszemitizmusról való vélekedéseknek és a zsidók és nem-zsidók mai viszonyáról való elképzeléseinek megismerését.

Felmérésünk egyik legnagyobb problémája, hogy a 2015 interjú adataiból leszűrt eredmények mennyire általánosíthatók. Kijelenthetjük-e, hogy adataink a mai Magyarországon élő egész zsidóságról adnak képet? Reprezentálja-e az általunk használt minta a teljes zsidó népességet? Amint a kutatási gyorsjelentés ezt részletesen elemzi: adataink minden bizonnyal lehetővé teszik a zsidóság valamennyi jellegzetes csoportjának jellemzését, de az egész népességre vonatkozó statisztikai adatok hiánya miatt mintánk reprezentativitása korlátozott. Feltevéseink szerint a mintavétel nehézségei és a felmérés különleges mivoltának következtében valószínűleg nagyobb arányban szerepelnek a mintában a zsidósághoz jobban kötődő és a kötődést erőteljesebben hangoztató csoportok, mint az egész zsidó népességben.

A jelen beszámoló un. kutatási gyorsjelentés. A kutatás eredményeinek ez az első összegzése csak a rendelkezésünkre álló adatok egy részéről nyújt áttekintést, és nem tárgyal olyan összefüggéseket, amelyek csak bonyolult módszerekkel és nagyobb terjedelemben elemezhetők. Ez a feldolgozás következő fázisában történik majd meg, amely reményeink szerint 2000. nyarán fejeződik be. A kutatási gyorsjelentés a mintavétel és az adatfelvétel néhány fontos módszertani problémáját, a vizsgált népesség demográfiai adatait, térbeli, szociális és kulturális jellemzőit, több generáció vallási-származási adatait, a mai zsidóságra jellemző identitás mintákat, az Izraelhez és a zsidó szervezetekhez való viszonyt jelző válaszokat elemzi. A feldolgozás második szakaszában kerül sor a zsidó népesség létszámbeli változásainak, a zsidó társadalmi mobilitás kérdéseinek, a zsidó csoportok sajátosságainak, belső szerkezetének, a zsidók gazdasági, társadalmi és politikai attitűdjeinek, véleményeinek, a sztereotípiákkal, az előítéletekkel és az antiszemitizmussal kapcsolatos kérdéseknek, a zsidók és nem-zsidók viszonyának problémáival foglalkozó kérdéssorozatoknak az elemzésére.

A kutatás elvégzéséhez nyújtott értékes segítségükért köszönettel tartozunk Zvi Gitelman professzornak (University of Michigan, Ann Arbor), dr. Barry Kosminnak (Institute for Jewish Policy Research, London), Karády Viktor professzornak (CNRS, Párizs) és dr. David Singernek (American Jewish Committee), a kutatás támogatására létrehozott nemzetközi tanácsadó testület tagjainak.

A mintavétel és az adatfelvétel Borsos Gabriella és Szendrő Zoltán irányításával zajlott, az adatok elemzését Angelusz Róbert, Kovács András, Ladányi János, Stark Tamás és Tardos Róbert végzi.

A kutatás költségeit az American Jewish Committee, az American Joint Distribution Committee, a Claims Conference, a Jewish Agency, a Magyar Zsidó Hitközségek Szövetsége, a Magyar Zsidó Örökség Közalapítvány és a Ronald S. Lauder Foundation fedezte.

Kovács András