Kérdése van? - kattintson ide
Oldal: 4 Előző Következő Első Utolsó Összesen: 218
Kérdés:

Tiszetlet Uram!Kérdéseim mögött nincs semmiféle rosszindulat vagy bántó szándék.Osztja Ön Hahn István elgondolását a mínekkel kapcsolatban? Amennyiben Joseph Gedáljá Klausner értelmezése szerint Jézus valós személy és tanitó volt, úgy a Torinói Lepel vizsgálatainak tudományos bizonyítása egy rendkivüli és megismételhetetlen eseményrol, miként változtatná meg a zsidóság értelmezését személyérol?Elter János

Válaszol: Raj Tamás
Válasz:
Tisztelt Uram! Hahn professzor a minekrol (a szakadár szektákról) nem véleményt, hanem, tudományos álláspontot közölt. Klusner értelmezését alapvetoen én is osztom. Szerinte Jézus történeti személy, de a kereszténység alapítója nem o, hanem Pál apostol volt. Ez az én véleményem is, mint történészé, a zsidóság ugyanis nem foglalkozik és nem is kell feltétlenül foglalkoznia ezzel a kérdéssel, mivel Jézus jóval a zsidó szent könyvek keletkezése utáni korban élt. (Amiképpen a kereszténység számára is közömbös lehet Mohamed, egyszeruen azért, mert jóval szent könyveik keletkezése után élt. A torinói lepel tudományos vizsgálata fölötti vélemények pedig igencsak megosztottak. R.T.
Kérdés:

Mit jelent a sírra tett ko? Tulajdonképpen mit jelképez?

Válaszol: Raj Tamás
Válasz:
Köszönöm kérdését. A látogatók által sírokra helyezett kavics szokása nagyon osi eredetu. Jelentése lényegében az, hogy az élettelen (a halott) sírja fölé csak élettelen dolgot helyezhetünk, nehogy emlékét megsértsük azzal, hogy valamely élo dologgal (például virággal) azt hangsúlyozzuk, hogy o már nem él, hogy nincs közöttünk. Voltaképpen ezekbol a kövekbol-kavicsokból jött létre a sírkoállítás szokása is.
Móra Ferenc egyszer, az 1930-as évek elején Prágából hírlapi tudósításokat küldött, és többek között részletesen beszámolt a prágai zsidó temetorol, amit az antiszemiták rossz néven vettek tole. Erre válaszul Ada Christen osztrák költono versét közölte a lapban, saját fordításában. Ebbol kitetszik, hogy o ismerte a régi szokás magyarázatát. Hadd idézzek belole:
„Élo kapja a virágot,/ kavicsot a holtnak hantja./ E pogány szokásról/ mi, keresztények rég letettünk:/ mi halottul koszorúzzuk,/ kit éltében megköveztünk.” Tisztelettel: R.T.
Kérdés:

Tisztelt Forabbi! Szeretnék részt venni egy istentiszteleten a Dohány utcai Zsinagógában, mert vonzó számomra a zsidó vallás, és szeretném jobban megismerni. Azonban nem vagyok zsidó, és az érdekelne, hogy ennek ellenére lehetséges-e? Amennyiben igen, milyen szabályokat kell a Zsinagógában betartanom, hogy ne sértsem meg az eloírásokat, és mikor van istentisztelet? Köszönettel: Karolina

Válaszol: Raj Tamás
Válasz:
Kedves Karolina! Természetesen bármikor részt vehet a Dohány utcai (vagy bármelyik más) zsinagóga istentiszteletein. A férfiak sapkát, a férjezett nok általában kendot viselnek. A legtöbb helyen (legalábbis az elso sorokban) a férfiak jobboldalt, a nok baloldalt ülnek. Más különös tudnivaló nincs. Ha a részletek és azok magyarázata érdekli, olvassa el „Nem idegen közöttünk” címu könyvemet. Tisztelettel üdvözli: Raj Tamás
Kérdés:

Tisztelt Rabbi!

Elofordulhat-e, hogy egy Erdélyben élo magyar anyanyelvu zsidó inkább a magyar közösséghez tartozónak érzi magát, mint a románul beszélo zsidó közösséghez? Hallott-e, és ha igen mi a véleménye egyes romániai zsidók (pl. Raoul Sorban) magyarellenes kirohanásairól?

Válaszol: Raj Tamás
Válasz:
Az erdélyi zsidók nagy többsége Trianon után is magyarnak vallotta magát. Ennek ékes bizonyítéka, hogy az ottani zsidó folyóiratok 90 %-a (a bibliográfia tanúsága szerint) a két háború között magyarul jelent meg. Amikor 1940-ben Nagyvárad ismét Magyarországhoz került, az ottani forabbiról, Kecskeméti Lipótról, aki magyarságáról ismert volt, utcát neveztek el. Sajnos, röviddel késobb a magyar területek zsidósága még a romániai zsidóknál is súlyosabb szenvedéseknek lett kitéve, s ebben az akkori magyar hatóságoknak komoly szerepük volt. Ennek ellenére a zsidók ott máig megorizték magyar nyelvüket és kultúrájukat. Az Izraelbe kivándorolt, ma is magyar nyelvu zsidók jelentos része Erdélybol való. Ugyancsak a fentiek ellenére nincs tudomásom semmiféle magyarellenes kirohanásukról sem, legalábbis magyar zsidók részérol nem. R.T.
Kérdés:

A kozepkori zsido misztikaban eletre keltett oriasi agyagszobor kinek a nevehez fuzodik?

Válaszol: Raj Tamás
Válasz:
A legenda alapja arra a régi zsidó gondolatra épül, hogy a kimondott vagy leírt szónak teremto hatalma van. A zsidó misztika és a néphit az ilyen „gépembert”, „robotot” (egy ritka bibliai szóval gólemnek nevezi. A középkorban és az újkorban több tudósról állították, hogy gólemet (latin tudományos szóval homonculust) tudott készíteni. A legismertebb legenda a prágai Juda ben Becalel Löw rabbi nevéhez fuzodik, aki a misztikus Rudolf császár korában, 1600 körül élt. Történetét számos legenmda, irodalmi mu és film dolgozta fel. Üdvözlettel: R.T.
Kérdés:

T.Rabbi!

Azt szeretném kérdezni, hogy mi a véleménye az új Mel Gibson filmrol, és az azt körülvevo hisztériáról?
Köszönöm a válaszát!

Válaszol: Raj Tamás
Válasz:
A filmet nem láttam, Magyarországon nem vetítették még, tehát pontos véleményem nincs és még nem is lehet.A körülötte folyó vitákból azonban azt látom, hogy a film alkalmas lehet a nem kívánatos és a katolikus egyház által már elvetzett "istengyilkosság" ósdi vádjának újjáélesztésére. Ezért nagyon veszélyesnek vélem, mert újra felélesztheti a jogtalan vádakat és szenvedélyeket. Bízom benne azonban, hogy a józan emberek és a történelem igazsága kerekedik majd felül.
Kérdés:

Tisztelt Rabbi úr! Én egy zsidó vallású (anyai ágon zsidó) 14 éves lány vagyok. A családom nem vallásos, így eddig nem kaptam héber nevet, és bát micva-m sem volt. Én szeretnám megtanulni és gyakorolni a vallást, ígyhát nemrég átmentem egy zsidó iskolába ennek érdekében. A kérdésem az lenne, hogy hogyan tudnék fölvenni héber nevet. Segítségét elore is köszönöm: "Mirjám"

Válaszol: Raj Tamás
Válasz:
Kedves Mirjám! Úgy látom, máris zsidó (héber) nevet használ. Persze, nem tudhatom, álnév-e ez, vagy valóban az Ön neve. Ahhoz, hogy ez hivatalossá váljon, megkérheti egyik rokon vagy más felnott férfi zsidó ismerosét, menjen el a zsinagógába egyik szombat reggel, és ott hivassa fel magát a Tórához. A tórai szakasz után, az áldások között kell kérnie a névadást, az Ön új héber nevének, valamint Édesanyja héber nevének elhangzása mellett. Ha további kérdése van, hívjon fel telefonon. Üdvözlettel: Raj Tamás
Kérdés:

T. Rabbi!

"Bízom benne azonban, hogy a józan emberek és a történelem igazsága kerekedik majd felül." Miért nem igaz, hogy a zsidók ölték meg Jézust? Akkor a keresztények miért vádaskodnak?? Én nem vagyok olyan járatos ebben a témában azért kérdezem.
Köszönöm válaszát!

Válaszol: Raj Tamás
Válasz:
Én is köszönöm levelét, és természetesen egyetértek Önnel. Mint történész, állíthatom, hogy abban a korban a zsidóknak (római elnyomás alatt) nem volt pallosjoguk, és a Talmud – más vonatkozásban – határozottan elmondja, hogy a második Templom egész ideje alatt (i.e. 520 és i.sz. 70 között) egyetlen halálos ítéletet sem hajtottak végre. A történelmi Jézust csak a rómaiak végezhették ki. Ennek ellenére egyesek máig a zsidókat vádolják, az Egyház pedig székhelyét Rómába tette. Mellesleg, mint tudjuk, Jézus (haláláig) maga is zsidó volt. Ez a vád éppolyan képtelenség, mintha – mondjuk - a románok azzal vádolnák a magyarokat, hogy Hunyadi Jánost vagy Dózsa Györgyöt kivégezték… Üdvözli: R.T.
Kérdés:

"...Akkor a keresztények miért vádaskodnak?" Én keresztény vagyok, de nem hiszem, hogy ez a mondat helyénvaló. Mi nem vádaskodunk. Gondolom ezt csak azok teszik, akik nem látnak át bizonyos dolgokon. Az viszont tény, hogy Jézus halálát a zsidók akarták, együtt kiáltották, hogy ítéljék halálra. És bizonyos jogi szempontból Pilátus nem tehetett mást, mint hogy kezükre adja. Tehát nemcsak a rómaiak, hanem a zsidók is. De ez nem vád. Ebben nincs semmi. Sot. Mi még úgy is tartjuk, hogy a kereszthalál -bizonyos értelemben- mi miattunk is van, azaz, mi is akartuk a halálát. Nem tudom, hogy ez az utóbbi mondat értheto-e, kicsit rosszul fogalmaztam, de talán ezzel tükrözöm, hogy itt nincs olyan, hogy hibás, vagy nem hibás. Ennek így kellett lenni, megtörtént. Pont. Én mélységesen tisztelem a zsidóságot, csodálatos emberek, vádnak helye nincs. És ezt minden kereszténynek így kell gondolnia, legalább is annak, aki legalább egy kicsit is tanult egyháztörit, vagy az akkori jogot tanulmányozta, stb. Így elnézést, ha vmely keresztény más szemléletet vall. Nagy szeretettel: Veréb Anita

Válaszol: Raj Tamás
Válasz:
Kedves Anita! Köszönöm levelét és kiigazítását is. Helyesebb lett volna azt írnom: miért vádolnak „egyes keresztények”. Ami a jogi részt illeti, mint említettem, a zsidóknak a római elnyomás idején nem vol pallosjoguk, vagyis senkit sem ítélhettek halálra, a rómaiak (Pilátus és mások) pedig nem kérték ki a nép véleményét e döntéshez. Mint történész, úgy vélem, ez a rész akkor került bele az Újszövetségbe, amikor egyes keresztény vezetok már a római birodalommal ki akartak egyezni, ezért a rómaiak bunét fel akarták oldani, és helyettük a zsidókat vádolták meg. Jóindulatát megköszönve, szeretettel üdvözlöm: R.T.
Kérdés:

Rabbi! purimkor érvényesek a jom tovra vonatkozó tilalmak? köszönettel ákos

Válaszol: Raj Tamás
Válasz:
Kedves Ákos! Mint tudja, jom tov magyarul ünnepet jelent, de csak a foünnepeket nevezik így. A purim viszont örömünnep (nem foünnep), ezért a „kötelezo” jókedven kívül semmilyen külön eloírás vagy tilalom nem vonatkozik rá. És mivel az ünnep éppen ma este köszöntött be, engedje meg, hogy héverül chag purim szaméách, örömteli purim ünnepet kívánjak Önnek és minden kedves olvasómnak. Tisztelettel: Raj Tamás.

 

Oldal: 4 Előző Következő Első Utolsó Összesen: 218
Kérdése van? - kattintson ide