Kérdése van? - kattintson ide
Oldal: 2 Előző Következő Első Utolsó Összesen: 218
Kérdés:

ön ezt írta:
"Figyelje meg, hogy a történelem során amely országban a zsidóság jól érezte magát, ahol befogadták, az az ország szépen fejlodött és gyarapodott. Ahol viszont rosszul érezte magát, ez volt az elso jele annak, hogy az ország társadalma beteg. Így volt ez a modern korban Németországban vagy a Szovjetunióban is"

ezzel azt akarja mondani, hogy ha a zsidóság nem érzi jól magát akkor csakis a befogadó országban lehet keresni a hibát? a zsidóságot ezek szerint úgy is felfoghatjuk mint egy orvost aki megmondja ki beteg és ki nem?

Válaszol: Raj Tamás
Válasz:
Nem egészen így értettem a fenti szavakat, hiszen valamely ország problémáinak számtalan más elojele is lehet. S azt sem állítottam, hogy a zsidóság hibátlan volna. A fentiekben említett megállapítás szerint a szétszóratásban élo zsidóságot mem orvosként értékelném, hiszen a gyógyítás eszköze nincs a kezében, inkább a belso bajok homérojének nevezném, amely mint valamely érzékeny eszköz, esetleg segítséget nyújthat az illeto ország „orvosainak” a bajok gyógyításban.
Kérdés:

Tisztelt rabbi!
Tobszor is emliti, hogy ha egyszer vki felvette a zsido vallast akkor tobbet nem teheti le, ezt, hogy erti?

Válaszol: Raj Tamás
Válasz:
A kérdésre vonatkozó választ már korábban megadtam: a környezo társadalom a továbbiakban, már függetlenül az illeto hitvallásától, zsidónak fogja tekinteni a zsidó hitre téro embert. Ezért kell alaposan meggondolnia magát az érdeklodonek, nehogy késobb megbánja lépését.
Kérdés:

Tisztelt Rabbi Úr,
Mindig is mint az Ószövetség (Tóra) igazán ismerojének és egyik letéteményesének tartottam a zsidó népet.Manapság egyre furább dolgokat hallani a külföldi keresztény egyházakról.Homoszexuális papok stb.(Károli Gáspár Egyetem) Kíváncsi volnék vajon ilyen kérdések egyáltalán felmerülnek-e a zsidó egyházon belül- gondolom hasonló próbálkozások ott is elofordulnak.Önök hogyan reagálnak rá?

Tisztelettel:
Ricsi

Válaszol: Raj Tamás
Válasz:
Kedves Ricsi!
Mindenekelott le szeretném szögezni, hogy nem szeretnék foglalkozni más egyházak belso problémáival, sot, nem érzem magamat alkalmasnak arra, hogy akár véleményt is nyilvánítsak ezekben a kérdésekben.
A zsidó vallás azonban nem ír elo semmiféle aszkézist, sem önmegtartóztatást, így sok belso probléma fel sem merül. A homoszexualitást a Tóra (Mózes törvénye) szigorúan tiltja és elítéli. Ennek kialakulását ugyanis nem csupán a veleszületett hajlam, de a neveltetés vagy a környezet is erosen befolyásolhatja.
Kérdés:

Tisztelt Rabbi úr!
Azt szeretném megtudni, hogy igaz-e, hogy Izraelbe nem vándorolhat be az a zsidó, aki hisz a Názáreti Jézusban?
Ehhez kapcsolódóan kérdezem, hogy mi a "hivatalos" és az Ön személyes véleménye a Messiási zsidókról (akik a Názáretit tekintik a messiásnak, de máskülönben ragaszkodnak a zsidóságukhoz minden hagyományával együtt)?

Válaszol: Raj Tamás
Válasz:
Voltaképpen minden vallásos zsidó messiáshívo, hiszen mindennapi imáinkban számtalanszor hangoztatjuk hitünket a Messiás, pontosabban a messiási kor eljövetelében. És véleményem szerint épp ebben rejlik a különbség. A Messiás majdan megismerendo személye nem a mi fo kérdésünk, inkább az, hogy jöjjön el végre a messiási kor, az ember, a világ és Izrael megváltásának ideje. Amíg a világ és az ember, szomorú tapasztalataink ezt mutatják, még mindig megváltatlan, nem beszélhetünk arról, hogy eljött a Messiás.
Hadd mondjak el Önnek egy régi hászid történetet, Martin Buber zsidó filozófus lejegyzése alapján:
Egyszer Jeruzsálemben egy bolond felment az Olajfák hegyére, és megfújta az osi harsonát, a sófárt. Márpedig a kabbala szerint ez lehet elojele a megváltásnak. A mester egyik tanítványa lélekszakadva rohant a rabbihoz, és így kiáltott: - Eljött a Messiás! A mester kitekintett az ablakon. Látta, hogy az emberek a piacon ugyanúgy tesznek-vesznek, sot, olykor csalnak-hazudnak is, mint korábban, majd így szólt: - Érdekes, én nem látok semmi változást…
Kérdés:

nem zsidónak született is felveheti-e a zsidó vallást.

Válaszol: Raj Tamás
Válasz:
A zsidó vallást, mint bármely más vallást, természetesen fel lehet venni, de tudni kell, hogy több más vallással ellentétben a zsidóság nem téríto vallás. Ez azt jelenti, hogy nem folytatunk missziót, nem kívánunk másokat feltétlenül meggyoznünk a magunk hitérol, nem tartunk más egyistenhívo vallásokat pogányságnak, hanem tiszteletben tartjuk mások hitét is. Aki zsidó hitre kíván térni, annak alaposan át kell gondolnia ezt a lépést, mert a zsidóságot fel lehet venni, letenni azonban – legalábbis a külvilág szemében – nem könnyu.
A fentiekbol következik, hogy a betérni szándékozót a rabbinak kétszer is el kell küldenie, s csak harmadszori jelentkezésekor foglalkozhat vele érdemben. Miután azonban az illeto felvette a zsidó vallást, éppolyan zsidónak tekintheto, mint aki beleszületett ebbe a közösségbe.
Kérdés:

Tisztelt Forabbi!

2003 szeptember környékén már feltettem ezt a kérdést, de sajnos nem sikerült a választ elolvasnom, valószínuleg lemaradtam róla, mivel valamilyen e-mailes visszajelzést vártam a válasz megjelenésével kapcsolatban.(Így a válaszoldalt ritkán látogattam.)

Tisztelettel kérném, ha lehet a válaszát ismét jelentessék meg ill. ha ez nem lehetséges címemere küldeje el!

Köszönettel!

A "Rabbi modd csak" internetes rovathoz kapcsolódó kérdésem:

Keresztény vagyok és amikor olvastam a Hertz féle kommentáros
bibliát, az egy új megvilágításba helyezte számomra a következo
igeszakaszt.(Ez sokkal jobban tetszik, és az Örökkévaló kegyelmét és
irgalmasságát sokkal jobban tükrözonek tunik.)

Az Ex.20,5-ben a Hertz féle biblia,így fordítja: "a te Istened, a féltve
orködo Isten, aki megemlékszik az atyák bunérol" A Magyar Biblia
Tanács fordítása és az IMIT Biblia pedig a "Megbüntetem" szót
használja.
A kérdésem a következo: a héber szöveg / a konkrét szó / mennyiben
teszi lehetové a két féle fordítást, melyik a helyes, és miért?

Köszönettel, és tisztelettel:

Roóz Zoltán

Válaszol: Raj Tamás
Válasz:
Tisztelt Roóz Zoltán
Régi kérdésére csak akkor tudnék válaszolni, ha ismét elküldené. Az Internet oldal természete ugyanis az, hogy nem orzi meg a privát jellegu kérdéseket és válaszokat, csak egyszeruen visszajuttatja a címzettnek.
A Tízparancsolat Ön által idézett kifejezését valóban a Hertz-féle Biblia fordítja helyesen, ott ugyanis a héber pokéd (= megemlékezik, pontosabban: számon tart, számonkér) szó szerepel. Nem véletlen, hogy ebbol az gyökbol jött létre a modern héberben a pakid (= hivatalnok, tisztviselo) szava. Ezzel szemben a megbüntet igéje héberül onés.
Ha ilyen kérdések érdeklik, javaslom, hogy olvassa el nemrég megjelent könyvemet: Bibliaiskola. A Szentírás kulcsszavai és szállóigéi címmel. Sot, éppen mist indul egy nyilvános Biblia-tanfolyamom (február 6-tól május végéig, minden pénteken du. 2-2 órában). Ha érdekli, az elso eloadás most pénteken du. 4 órakor kezdodik a Lauder iskolában XII. Budakeszi út 48.
Tisztelettel: Raj tamás.
Kérdés:

Köszönöm a válaszát a Jézushívo zsidókkal kapcsolatban.
Azonban az elso kérdésemre nem kaptam választ (az izraeli bevándorlási korlátozásra vonatkozólag).
Másrészt egy újabb kérdés merült fel bennem az Ön válasza nyomán: a történelem során számos zsidó hitt magukat messiásnak hirdeto (vagy mások által annak tartott) személyekben. Ha oket nem veti ki a zsidó közösség, akkor a Jézusban hívoket miért utasítja el?

Válaszol: Raj Tamás
Válasz:
Tisztelt Uram! Az izraeli bevándorlás feltételeirol nem vagyok illetékes nyilatkozni, ez Izrael Állam képviseloinek dolga. Ami azonban a történelem során kialakult, úgynevezett álmessiási mozgalmakat illeti, tudnia kell, hogy ezek sok gondot és veszteséget okoztak a világ zsidóságának, sot, több csoportjukat (például Sabbataj Cvi követoit) a hagyományos zsidóság kivetette magából.
Kérdés:

A haszidok az ortodox zsidók vagy ez két különbözo vallási irányzat?

Boglárka

Válaszol: Raj Tamás
Válasz:
Kedves Boglárka! Az ortodox zsidók a vallásim hagyományaikat szigorúan orzok, sot bizonyos mértékig még ugyancsak szigorítottak is azokon, amennyiben szembefordultak a modernizmussal. A hászidok (általában jámboroknak fordítják) az ortodoxiával szemben, a XVIII. századi Kelet-Európában létrejött mozgalom, amely késobb maga is több irányzatra szakadt. Ma már a hászid irányzatok sok tekintetben az ortodoxiához közelítettek, s csak néhány külsoségben ismerhetok fel. Amennyiben a hászidizmusról többet szeretne tudni, olvassa el tanulmányomat Magén István: Hászid képek címu nagyon szép albumában. Üdvözlettel: R.T.
Kérdés:

Tisztelt Raj Tamás rabbi,
Sajnos erre a kérdésre még sehol sem kaptam egyértelmu választ: hgoyan gondolkozik a zsidóság, illetve a zsidó vallás Jézus személyérol és tevékenységérol? Nagy tanítónak (prófétának) gondolják-e mint az iszlám? Vagy elítélendonek tekintik, hiszen "átkozott minden, ami fán függ"? Egyáltalán, mint történelmi személyt, elfogadják-e valaha létezettnek?
Valamit csak kell, hogy gondoljanak róla, különben semmi értelme a zsidó-keresztény párbeszédnek.
üdvözlettel:
M.Á, egy érdeklodo keresztény

Válaszol: Raj Tamás
Válasz:
Tisztelt Uram!
Mint tudja, a kereszténység a zsidó vallás tanításaira épül, ahogyan az iszlám a zsidóságra és a kereszténységre egyaránt. Ezért a kereszténység megértéséhez ismerni kell a zsidóságot, az iszlámhoz pedig mindkét korábban létrejött vallást. Persze, hasznos, ha a zsidók is megismerik a keresztény vallást és kultúrát, noha ez nem szükséges az önismerethez, akárcsak a keresztények számára nem elengedhetetlenül fontos az iszlám ismerete. Zsidó felfogás szerint i.e. 445 körül, amikor a nép teljes mértékben elfogadta a Tórát (a Biblia elso részét), lezárult a próféták kora, így Jézus sem lehet próféta, mivel ennél jóval késobb élt. A muszlimok viszont azért tarthatják bizonyos mértékig ot prófétának, mert a szerintük legnagyobb próféta, Mohamed, 600 évvel Jézus után élt.
Szerény véleményem szerint (mint történész, mindig ezt vallottam) Jézus valódi történelmi alak, de persze számos legenda fuzodött személyéhez. A keresztény-zsidó párbeszédnek viszont nem Jézusról kell szólnia, hanem a közös gyökérrol, a szent Bibliáról és egymás jobb megismerésérol, megértésérol. Tisztelettel: R.T.
Kérdés:

Tisztelt Forabbi!
A kérdésem az, hogy már a mai világban is miért csak a régi szabály szerint születhet valaki zsidónak, ha az anyja az. A mai világban létezik a DNS vizsgálat ami szinte 100%-osan bizonyítja az apa kilétét.
Válaszát elore is köszönöm!
Tisztelettel: Nacsa Attila

Válaszol: Raj Tamás
Válasz:
Tisztelt Nacsa Attila! Kérdésére el kell mondanom, hogy a rómaiak valóban abból indultak ki, hogy az anya mindig biztos, az apa pedig mindig bizonytalan (mater certa, pater incertus est). A talmudi hagyománynak azonban nem ez az igazi oka, hanem inkább azokra a sajátos társadalmi viszonyokra vezetheto vissza, amely a Biblia szövegeiben is tükrözodik, nevezetesen: a patriarchális viszonyok mellett a kora ókori zsidók metrilineáris (anyai ágon történo leszármazás) szerint rendezték be életüket. Így Mózes törvényei elott csak az anyai ágon rokon not nem lehetett feleségül venni. Ez a hagyomány persze a DNS vizsgálattól teljesen független. Ettol függetlenül, a betérésnél azonban mindig figyelembe veszik az apai ágon való zsidó rokonságot.

 

Oldal: 2 Előző Következő Első Utolsó Összesen: 218
Kérdése van? - kattintson ide