Kérdése van? - kattintson ide
Oldal: 1 Előző Következő Első Utolsó Összesen: 218
Kérdés:

Szeretettel üdvözlöm Rabbi úr!
Bevallom, és egy Református asszony vagyok.
Hiszem, hogy a vallások közötti Béke megteremtheto, ha bízunk, és hiszünk,
A kérdésem, csupán egy általam hitt teória megerosítésére szolgál!
Ami a mi karácsonyi ünnepünk áhitatát megzavarta, számomra, inkább megdöbbenést, mintsem, indulatokat szült.
Kérem Tisztelettel, erosítse meg az ökumenében is hívo lelkemet, hogy ami elhangzott a Tilosrádióban, az egy vallástagadó megnyilvánulás volt.
Várom,, tisztelettel, a válaszát.
Fekete Gabriella

Válaszol: Raj Tamás
Válasz:
Tisztelt Fekete Gabriella!
A karácsonykor elhangzott sajnálatos és messzemenoen elítélendo kijelentés, amely egy általam soha nem és bizonyára csak igen kevesek által hallgatott rádió adásából való, engem is mélyen megdöbbentett. Ugyanakkor tudnia kell, amit azonban furcsa módon kevésbé közöltek, hogy az illeto egyáltalán nem zsidó, viszont tökéletesen részeg volt. Az elhangzottak ürügyén megnyilvánuló uszító kijelentések azonban sajnos józan egyénektol származnak. A megtévesztett emberekre ható, bizonyos „kisebbségre” utaló szavak ugyanis félreérthetetlenek voltak, és meggondolatlan cselekedeteket vonhattak, vontak maguk után.
Abban mindenképp egyetértünk, hogy az ilyen sérto kijelentések hangoztatói, akár az egyik, akár a másik szélsoség szavait is fogalmaznák meg, mélyen hívo emberek semmiképp nem lehetnek, mert az Egyisten és a Szentírás szellemében csak a „Szeresd felebarátodat, mint tenmagadat” örök parancsa alapján élhetünk és cselekedhetünk.
Oszinte tisztelettel: Raj Tamás
Kérdés:

A kérdésem a következo lenne:ha valaki bár nem született zsidónak,de úgymond megtalálta magának ezt a vallást,akkor hogyan lehet hivatalosan is zsidó vallású?

Válaszol: Raj Tamás
Válasz:
A zsidóság soha nem volt. és ma sem téríto vallás. Ha valaki mégis, áttérés céljából, jelentkezik, a rabbinak kötelessége lebeszélnie szándékáról az illetot. Legalább kétszer kell elutasítani az ilyen kérelmet, hagyomány szerint.Erre azért volt szükség, mert a zsidóságot ugyan fel lehet venni, letenni azonban nagyon nehéz. Elofordult, hogy valaki késobb meggondolta magát, és éppenséggel ellene fordult a korábban keresett közösségnek. Mivel a zsidóság nem csupán vallás, hanem történelmi sors is, minden érdeklodonek alaposan meg kell gondolnia szándékát.
Kérdés:

Beszélgetéseim során a más vallásúakkal gyakran felmerül a Bibliában szereplo fogalom a " kiválasztott nép " A vád ezzel szemben hogy nem lenne szabad kisajátítanunk a "sem" fogalmat. Ez bizonyos szempontból mintha mások gyulöletére késztetne bennünket nem elismerve más vallások jogát "hasem" elismeréséhez.

Válaszol: Raj Tamás
Válasz:
Nem kiválasztott, hanem választott nép vagyunk. A különbség onnan adódik, hogy hitünk szerint Isten feladatra választott minket. Elojogaink nincsenek, hanem több feladatunk van, hiszen a szövetség a Szináj hegyénél a Tízparancsolat átvételénél köttetett meg.Azokkal szemben, akik a választottságot félreértették, már az i.e. 8. század közepén Ámosz próféta hangoztatta:"Nemde olyanok vagytok számomra, Izrael fiai, mint a négerek. Nemde kivezettem Izrael fiait Egyiptomból, ám ugyanígy vezettem ki a filiszteusokat Kaftor (Kréta) szigetérol, és az arámiakat Kirbol."Láthatjuk, hogy a választottság félreértése nem újkeletu, ám a hagyományos zsidóság közel 3000 éve elutasítja ezt a gondolatot.
Kérdés:

Tisztelt forabbi, érdeklodne,hogy a nevem -Sklut- eredete zsidó-e és ha igen van-e valamilyen jelentése. Válaszát elore is megköszönve maradok tisztelettel: Sklut Tibor-Szlovákia

Válaszol: Raj Tamás
Válasz:
Ilyen jellegu zsidó névrol nem hallottam. Szüleinek, nagyapjának anyakönyvi bejegyzésében utána tud nézni vallási hovatartozásának.
Kérdés:

Minek tekintheto a zsidóság? Nép, vallás, kultúrközösség? Antropológiai ismertetojegyekben megnyilvánuló szellemi közösség? Melyik vonás készteti szinte tudat alatt összetartásra a zsidókat, és határolja el oket a "gojoktól"? Vagy nincs értelme a kérdésnek, mert túl összetett? Viszont alapveto fontossággal bír.

Válaszol: Raj Tamás
Válasz:
A zsidóságot valóban nehéz pontosan meghatározni, hiszen olyan 4000 éves kultúrát képvisel, amely a Biblia révén az egész világon ismert, és részben elfogadott lett. Amikor egy keleti kultúrát (és eredetében a zsidóság, végso soron a magyarság is ilyen) meg akarunk határozni, mindig nehézséggel küzdünk. A hiba azonban bennünk van. Az európai ember ugyanis csak skatulyákban tud gondolkodni, márpedig a zsidóságot nem lehet beskatulyázni, éppen a 4000 éves út és a kölcsönhatások miatt. Ezért azt kell mondanunk: vallás is, kultúra is, népi közösség is, stb. Antropológiai jegyekrol természetesen nem beszélhetünk, mert ezek mindig eroltetettek és értelmetlenek.A zsidóság a számuzetés során nagyon sok néppel, vallással, kultúrával érintkezett, és kölcsönhatásba került. Nem elhatárolódott, de isteni csoda folytán, az üldöztetések ellenére fenn maradt. Véleményem szerint ez vallásának és kultúrájának köszönheto.Figyelje meg, hogy a történelem során amely országban a zsidóság jól érezte magát, ahol befogadták, az az ország szépen fejlodött és gyarapodott. Ahol viszont rosszul érezte magát, ez volt az elso jele annak, hogy az ország társadalma beteg. Így volt ez a modern korban Németországban vagy a Szovjetunióban is.
Kérdés:

Miként tudhatom meg, hogy valóban zsidó származású vagyok-e? Ha igen, mit kell tennem ahhoz, hogy gyakorolhassam a zsidó vallást és miként vállhatnak zsidóvá a fiaim is.

Válaszol: Raj Tamás
Válasz:
A zsidóság nem téríto vallás, tehát nem hódítani, nem legyozni, legfeljebb meggyozni akar. Ha például valaki zsidó akar lenni, a rabbinak eloször errol le kell beszélnie a jelentkezot. A vallást ugyanis fel lehet venni, de valójában letenni nem lehet.Sajnos a holokauszt és az utána következo idoszak következtében sokan elfelejtették gyökereiket, amelyeket azonban fel lehet frissíteni, könyvek, eloadások vagy a zsinagógai közösségek megkeresésével.Ma már négy különbözo irányzatú zsidó iskola és négy óvoda muködik Budapesten, sok ifjúsági szervezet van, nyári tábor a fiataloknak, és a zsinagógák mellett Talmud-Tóra hitoktatás is folyik.Kívánom, hogy találja meg a megfelelo megoldást.
Kérdés:

Azt szeretném megkérdezni, hogy miért nem építik fel újra a Szentélyt Jeruzsálemben?

Válaszol: Raj Tamás
Válasz:
A zsidó tanítások szerint a Salamon király által emelt elso jeruzsálemi Szentély idoszámításunk elott 587-ben, a három fobun gyakorlása miatt, Isten büntetéseként pusztult el. Közel hetven évvel késobb, ahogyan azt Jeremiás próféta elore megjósolta, újraépült a Templom. A második Szentély idoszámításunk szerint 70-ben, a „hiábavaló testvérgyulölet” folytán semmisült meg, s azóta (közel 2000 esztendeje) sem épült újjá. Ebbol is láthatjuk, hogy a gyulölködés még a legnagyobb emberi bunöknél is súlyosabb lehet.
A zsidó hagyomány úgy véli, a harmadik Szentély csak akkor épül majd fel újra, ha eljön a messiási kor. Ennek idejét persze nem tudhatjuk elore, de mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy a bibliai próféták által megjövendölt örök béke, szeretet, igazságosság és tiszta istenhit korszaka mielobb bekövetkezzék.
Kérdés:

Tisztelt Rabbi!

Szomorúan figyelem a menóra-kereszt háborút. Önnek mi a véleménye arról, hogy a menórákat nem bántják, a kereszteket pedig rendszeresen összetörik, meggyalázzák? Szerintem el kell férnie a két szimbólumnak egymás mellett. Ha a menórákkal történne hasonló gyalázat, biztos vagyok benne, hogy a katolikus egyház feje tiltakozna. A zsidó vezetoség miért nem tiltakozik a keresztek rongálása ellen? Tisztelettel: Melinda

Válaszol: Raj Tamás
Válasz:
Kedves Melinda! A jelképek sajátos „háborúját”, amelyrol Ön említést tett, jómagam is szomorúan figyelem. Elvégre a legtöbb muvelt nyugati országban a menóra és a karácsonyfa együtt szerepel ilyenkor, az ünnepek táján mind a társasági eseményeken, mind az áruházakban. Ugyanakkor én nem hallottam arról, hogy bármelyik kihelyezett keresztet bárki is megrongálta volna. Persze, lehet, hogy Ön a sajnálatos temetorombolásokra gondol, amelyekbol az elmúlt években mind a zsidó, mind egyes keresztény temetok, emlékhelyek is több sajnálatos és eléggé el nem ítélheto eseményben „részesültek”.
Úgy vélem, a keresztény és zsidó hívoknek, s a különféle egyházak vezetoinek, képviseloinek minden ilyen cselekményt, lett légyen az egyik vagy a másik oldalon, közösen kellene elítélniük.
Kérdés:

miért utálják a zsidókat ?
mit tudnak csinálni h megutálják öket?
ja s miért hordanak kipát?

Válaszol: Raj Tamás
Válasz:
A zsidógyulöletnek, mint szinte minden messzi múltra visszatekinto politikai megnyilvánulásnak több oka is lehet. Kétségtelen azonban, hogy ezeket a folyamatokat, mint általában a nemzetek, népek, vallások, kultúrák, vagy bármely emberi csoportok közti feszültségeket nem elsosorban maguk a szenvedo alanyok okozzák. Inkább arról van szó, hogy az ilyen hagyományos ellentéteket a politika mindig „jól” fel tudta használni a saját érdekeinek érvényesítése érdekében, vagy egyszeruen azért, hogy a nehezen kezelheto (többnyire gazdasági) feszültségeket a hagyományos gyulölködés felszításával vagy szabadjára eresztésével levezesse. Ahogyan egy surített levegovel telt gömb is mindig a legkisebb ellenállás felé fog kitörni…
A sapkaviselés (sapka héberül kipá) voltaképpen nem vallási eloírás, hanem csupán népszokás, mondhatni vallási szimbólum. A bibliai ahogyan Ön mondaná: ószövetségi) szereplok (ahogyan az ókori keleten oly sokan) még valószínuleg fedett fovel jártak, de semmiképp sem viseltek kipát. A római elnyomás idején azonban arra kötelezték a rabszolgává süllyesztett zsidókat (mint minden rabszolgát), hogy fedetlen fovel járjanak, s foként hogy így jelenjenek meg uraik elott. A keresztény ember – e római szokás alapján - mindmáig úgy érzi, hogy neki templomba lépéskor fedetlen fovel kell megjelennie az Úr, a Világ Ura elott.
A zsidó emberben viszont az a szokás alakult ki, hogy ha az életben esetleg szolgaként kell élnie is, a zsinagógában vagy Isten nevének kiejtésekor (ima közben) mindig fedett fovel legyen, mert Isten az, aki elott és akinek köszönhetoen szabadok lehetünk…
Kérdés:

Tisztelt forabbi!
Én egyaránt láttam 7 ágú és 9 ágú Menórát is.
Akkor most tulajdonképpen melyik az "igazi" Menóra? Tisztelettel:Dávid

Válaszol: Raj Tamás
Válasz:
Kedves Dávid!
Voltaképpen csak a hétágú gyertyatartót nevezzük menórának. Ez ma már csak szimbólum (egyébként a legosibb zsidó jelkép). Eredetileg a menóra a pusztai vándorlás idején készült (idoszámításunk elott a 15. században) színaranyból, s ez volt az örökmécses, amely azután a Salamon király által emelt jeruzsálemi Szentély egyik legfontosabb kelléke lett.
A kilenc- (pontosabban 8 + 1) ágú lámpás a hanukai ünnep kelléke, amelyet ezen az ünnepen mind a zsinagógában, mind a vallásos zsidó otthonokban meggyújtanak. (Nyolc napon át, mindig eggyel több lángot, az úgynevezett gyújtólánggal, a samesszal.) Ez a makkabeus szabadságharc (i.e. 167-tol) gyozelmére és az akkor történt csodára emlékeztet. A nyolc + egy ágú lámpás neve hanukija, de nálunk, Magyarországon néha ezt is menórának, vagy hanukai menórának mondják.
Üdvözlettel: Raj Tamás

 

Oldal: 1 Előző Következő Első Utolsó Összesen: 218
Kérdése van? - kattintson ide