Nemcsak nőknek

Akikre ma is büszkék lehetünk

 

Nemrég került a kezembe egy vékony könyv, a lipótvárosi nőegylet jubileumi évfordulójáról. A kiadvány köszöntőjét a kitűnő szónoklatairól ismert főrabbi, Hevesi Ferenc írta, az összeállítás javarészét az egylet vezetőségének fényképei és az aláírt néhány gondolat teszik ki.

Idősebb és fiatalabb nők, asszonyok, néhányan ünnepélyes, komoly arckifejezéssel, mások kedvesen mosolyognak. Elegánsak, divatosak, sokan kifejezetten modernek. Akad közöttük karriert építő ügyvédnő csakúgy, mint a társadalmi életben jelentős helyet foglaló férj mellett közéleti szerepet vállaló feleség. Szavaik hitről, őszinte segítő szándékról árulkodnak. Kivétel nélkül mindnyájan túl vannak már egy szörnyű háborún és egy forradalmon, mégis töretlen magabiztossággal állnak a helyükön. Pedig az első világháború jócskán szedett áldozatot a zsidó családok körében is, az ő emléküket akkor még nagy megbecsülés övezte, erről díszes kiadványok árulkodnak, sokan kaptak katonai rangot, kiváltságot. Arról azonban elfeledkeztek a tankönyvek említést tenni, hogy a kommün igazi kárvallottjai éppen a zsidó polgárok köréből kerültek ki, burzsujnak kiáltották ki az ipar és a kereskedelem jelentősebb résztvevőit, üzemeiket államosították, lakásaikat kifosztották, otthonaikba idegen családokat költöztettek. Később, a Tanácsköztársaság leverése után pedig elszenvedhették azt az antiszemita hullámot, amit a kommün néhány prominens zsidó képviselője miatt gerjesztettek.

Ezek az asszonyok megtanultak túlélni. A vallás, a kultúra, a zsidó értékek erőt és tartást adtak nekik a csapások elviselésére, a szegényebbek, elesettek megsegítésére. Akkor, a közelgő zsidótörvények árnyékában még nem tudhatták, mennyi szörnyűség vár rájuk a második világháború poklában, de már sok rosszat átélve bizakodtak, másokért tevékenykedtek, részt vettek a zsidó közéletben. Anyák, nagymamák voltak, akikről mi is példát vehetünk.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Bővebben...

 

Éset Chajil Az asszony dícsérete

Éset Chajil  Az asszony dícsérete

Derék asszonyt ki talál? Igazgyöngynél magasabb az ára.
Megbízik benne a férj szíve, nyeresége sem marad el.
Jól bánik vele, nem rosszul, élete minden napján.
Szerez gyapjat és lent, keze örömmel dolgozik.
Valóságos kereskedőhajó, messziről szerzi be kenyerét.
Fölkel még éjjel, élelmet ad házának, törvényt szolgálóinak.
Kinézett egy mezőt, meg is vette, keze munkájával ültette be szőlőskertjét.
Erővel övezte derekát, karjait megacélozta.
Belekóstolt üzleti sikereibe, éjjel sem alszik ki gyertyája.
Kezét guzsalyra vetette, tenyere orsót támaszt.
A szegénynek megnyílik marka, kezét nyújtja a nyomorgónak.
Nem félti a hótól háza népét, hiszen mindnyájan karmazsinba öltöztek.
Szőnyegeket készített magának, bíbor-bársony az öltözete.
Férjét ismerik a kapukban, az ország vénjeivel tanácskozik.
Vásznat szőtt és eladta, övet adott át a kánaáninak.
Erőt és szépséget öltött, nevet az idő múlásán.
Szája bölcsességre nyílik, ajkán szerető tanítás.
Számon tartja háztartását, a lustaság kenyeréből nem kér.
Fölkelnek fiai, és igazat adnak neki, férje dicsőíti.
Sok derék nő van, de te mindenkit felülmúlsz.
Csalóka a báj, hiába a szépség, az istenfélő asszonyé a dicséret.
Adjatok neki keze munkájából, tettei magasztalják a kapukban.

Péntek este, a szombatköszöntő dal és a vacsora között csendül fel ez a gyönyörű himnusz a NŐ dicséretéről. Hagyományos családok, a sábeszi ételek illatának bűvöletében hadarják el, vagy éneklik szépen elnyújtva, kellemes dallammal, ám kevesen gondolkodnak el a jelentőségén.
Ez a vers a Példabeszédek végére csapódott, ám egyáltalán nem illeszkedik szervesen a könyv, valójában szentenciagyűjtemény stílusába, hangulatába, szellemiségébe. Az utolsó, 31. fejezet alcíme eredetileg Lemuél király anyai intelmeit jelzi, amelyet 9 soron át olvashatunk, a tizediknél azonban megtörik a szerkezet, és elkezdődik 22 soron át ez a magasztaló ének. 22 sor- a héber ábécé 22 betűje alfabetikus akrosztichonba szedve.   
Milyen is volt ez a meglehetősen korán kialakított női ideál? Érdekes módon alighanem a kezdeményező, lendületes, magára adó, életrevaló mai nő alakja bontakozik ki, nem a későbbi korok statikus, konyhába-lakásba kényszerített, férjének alárendelt, szellemileg másodrendű asszonykép.
Milyen értékeket preferál ez a költemény?
1.    Megbízható. A férje számíthat rá, bízhat benne, és ez életük során kamatozik.
2.    Alkalmazkodó, szó szerint „jót ad vissza neki, nem rosszat”, tehát jó családi légkört teremt.
3.    Szorgalmas, keres és talál munkát magának, amit örömmel végez.
4.    Talpraesett, aki ügyesen beszerzi a szükséges dolgokat.
5.    Jó vezető, aki példát mutat, kézben tartja a családot és az alkalmazottakat.
6.    A gyarapodás letéteményese, aki akar és tud szerezni, nem riad vissza semmilyen munkától, ami előbbre viszi a család helyzetét. Érdekes a „kinézett” szó, amelyet kicsit merészen kipécézett-nek fordíthatnánk.
7.    Fizikai erőnlét. A bibliai kor emberei rendelkeztek annyi önbizalommal, hogy érték volt a szemükben az erős nő, testi-lelki értelemben egyaránt, nem volt szükségük a háttérbe szorítására.
8.    Jó üzleti érzék. Ez a költemény többször hangsúlyozza, hogy az asszony önállóan is tud pénzt keresni, különféle projekteket valósít meg, kilépve a négy fal közül, jó ésszel keresi a lehetőségeket, és ez nagy érdem a férj, a család szempontjából.
9.    Feltalálja magát, idejét hasznos munkával tölti el.
10.    Jótékony, együtt érző, mai kifejezéssel szociálisan érzékeny.
11.    Felkészült, beszerzi a család szükségleteit.
12.    Lakását otthonossá teszi, ad magára, csinosan öltözik.
13.    Férje társadalmi sikereinek hátterében ő áll.
14.    Pénzkereset, munkával és jó üzleti érzékkel szerzi vagyonát.
15.    Magabiztos, öntudatos, aki tisztában van értékeivel, nem fél a jövőtől, az idő múlásától.
16.    Okos, jól átlátja az összefüggéseket, és jóakaratú.
17.    Kézben tartja dolgait, szorgalmával példát mutat.
18.    Családja elismeri. A héber „isér” ige jelentése egyfelől boldognak mond, másfelől tanúsít, egyetért, én inkább az utóbbit választom, mert a gyerekek egyetértését elérni  valóban nagy teljesítmény.
A Biblia korának csodálatos nőideálját később, a talmudi kor mesterei– idegen hatásra – alaposan degradálták, szárnyait megnyesték, cnieszbe – alázatos szerénység – kényszerítették, szellemi partnernek sem tekintették, pl. Pirké Avot: Ne szaporítsd a szót az asszonnyal..
Természetesen ez sem volt teljesen általános, hiszen éppen Rabbi Méir, a Misna legfontosabb szerzőjének felesége, Bruria asszony neve azért fennmaradt. Aligha véletlen, hogy mind a talmudi mesterek, mind néhány kabbalista meg akarta fosztani a női nemet ettől a magasztaló énektől, és az Énekek Énekéhez hasonlóan átértelmezték Istenre, aki gondoskodik választott népéről.
Nagy kihívásoknak kellett megfelelni az ókori asszonynak, ahogy ma is hasonló értékeket várnak el. Az azonban megszívlelendő, hogy akkor mennyire megbecsülték az éset hájilt, ha ki is dolgozta a lelkét, nem hiába tette. Elolvashatjuk például a Kalevalában a nő feladatait felsoroló katalógust Ilmarinen menyasszonyáról, kilátástalan helyzetű, kihasznált páriával találkozunk. Örülni kell, hogy ez a vers a péntek esti imába került, megszívlelni üzenetét, hogy a boldogulás –lelki, szellemi  és anyagi téren is elsősorban a nőkön múlik.

 
WEBSHOP
Kabbala