Izrael Állam városai

• Afula (A Jezreél völgyében, Názárettől 10 km-re délre) Lakóinak száma: 38.500. 1925-ben zsidó telepesek alapították.
• Akkó (A Földközi-tenger partján, Haifától 15 km-re északra) Lakói: 33 ezer zsidó és 14 ezer arab. A Biblia idején Asér törzséhez tartozott. Az egyetlen város, amelyet Napóleonnak nem sikerült elfoglalnia.
• Arad (A Holt-tengertől 15 km-re nyugatra) Lakóinak száma: 24.500. A zsidó honfoglalás előtt önálló városállam volt, még Mózes foglalta el. 1961-ben alapították újjá.
• Ariél („Isten oroszlánja”, Izrael középső részén, Ciszjordániában, a szamáriai hegyoldalban) Lakóinak száma: 16.500. 1978-ban alapították.
• Asdod (a Földközi tenger partján, Tel Avivtól 30 km-re délre) A Biblia idején az egyik filiszteus város (pl. Jósua könyve, 13. fejezet 3. vers). Salamon király idején izraeli város, kikötő. Ma Izrael legfontosabb kereskedelmi kikötője. Lakóinak száma. 187.000.
• Askelon (a Földközi tenger partján, Tel Avivtól 45 km-re délre) A Biblia idején az egyik filiszteus város (pl. Jósua könyve, 13. fejezet 3. vers). Salamon király idején izraeli város. 1948-ban újjáalapították. Lakóinak száma. Több mint százezer.
• Bat Jám („A tenger lánya”, Tel Aviv egyik elővárosa, 5 km-re délre, a tenger partján) 1926-ban alapították. Lakóinak száma: 134.000.
• Beér Seva („Az eskü kútja”, A Negev sivatag északi részén) A Bibliában Ábrahám és Izsák történetében szerepel (Mózes I. könyve, 21. fejezet 31. vers). 1948-ban alapították újjá. Egyetemmel rendelkezik. Lakóinak száma: 182.000.
• Bét Seán (A Jezreél völgy keleti részén, Tibériástól 37 km-re délre) Szerepel a Bibliában is (Bírák könyve, 1. fejezet 27. vers), a talmudi korban főiskola működött itt, emlékei között neves rabbik sírjait találjuk. 1948-ban újjáalapították. Lakóinak száma: 16.000.
• Bét Semes („A Nap háza”, Jeruzsálemtől 22 km-re nyugatra) Már a Bibliában is szerepel (Sámuel I. könyve, 5. fejezet 9. vers). de csak 1950-ben alapították újjá. Lakóinak száma: 53.500.
• Bné Brák („A villám fiai”, Tel Avivtól 8 km-re északkeletre) A talmudi korban itt működött Rabbi Akiba főiskolája. Erősen vallásos zsidók alapították újjá 1924-ben. Itt működik a Bar Ilán nevét viselő vallásos egyetem. Lakóinak száma: 138.000.
• Cfát (angol átírásban Safed, Galileában, a Méron hegy mellett található ősi kisváros) Szép fekvésű, vallásos település, amelyet a kabbala fővárosának tartanak. Itt működik az 1986-ban alapított Magyarországi Zsidóság Múzeuma. Lakóinak száma: 26.500.
• Dimona (a Negev sivatagban. Beér Sevától 30 km-re délkeletre) Jósua könyvében már szerepel (15. fejezet 22. vers). 1955-ben alapították, Itt működik Izrael atomerőműve. Lakóinak száma: 34.000.
• Élat (Eilat, a Vörös tenger partján, az Élati öbölben) Mózes V. könyvében szerepel (2. fejezet 8. vers). 1951-veb alapították újjá. Idegenforgalma jelentős, vámszabad területnek számít. Lakóinak száma: 42.000.
• Givatájim („Kettős domb”, Tel Aviv egyik elővárosa, 5 km-re Keletre) Modern város. 1922-ben alapították. Lakóinak száma: 47.500.
• Hadera (A Földközi tenger közelében, Netanjától 13 km-re északra) 1890-ben alapították. Lakóinak száma: 74.000.
• Haifa (Izrael északi részén, a Karmel hegy lejtőjén, a Földközi tenger partvidékén) Izrael harmadik legnagyobb városa, fontos kikötő. Jelentős egyeteme és műszaki egyeteme van. Lakóinak száma 270.000, ebből mintegy 45.000 arab, a többi zsidó.
• Herclija (A Földközi tenger partján, Tel Avivtól 15 km-re északra) 1924-ben alapították, nevét Herzl Tivadarról nyerte. Modern, divatos, előkelő város. Lakóinak száma: 83.500.
• Hod Hasaron („A Sáron dicsősége”, a Sáron völgyében, Tel Avivtól 16 km-re északkeletre) 1924-ben alapították, 1964-ben városi rangot nyert. Lakóinak száma: 39.000.
• Holon (Tel Aviv egyik legjelentősebb erővárosa, 5 km-re délkeletre) Már a Bibliában szerepel (Jósua könyve, 15. fejezet 51. vers), 1933-ban alapították újjá. Fontos ipari hely. Lakóinak száma: 165.000.
• Javne (A régi Tel Aviv—Asdod úton, 10 km-re a tengertől) A Krónikák könyve említi (II. 26/6). Időszámításunk szerint 69-ben itt alapította meg Johanán ben Zakkáj azt az iskolát, amely a zsidóság fennmaradását biztosította Jeruzsálem pusztulása után. 1949-ben újjáalapították. Lakóinak száma: 32.000.
• Jehud (A Sáron völgyében, Tel Avivtól 10 km-re keletre) A Biblia már említi (Jósua könyve, 19. fejezet 45. vers) Modern város. Lakóinak száma: 22.000.
• Jeruzsálem („A béke városa”, vagy „Teljes város”, Izrael Állam fővárosa, amelyet Dávid i.e. 1003-ban foglalt el. Az ország középső részén fekszik, hegyekkel körülvéve.) A zsidó vallás és kultúra központja, amelyet a kereszténység és az iszlám is kiemelten tisztel. Izrael legnagyobb városa, 1948 és 1967 között ketté volt szakítva. Itt működik az 1927-ben alakult Héber Egyetem. Lakóinak száma: 680.000, ebből mintegy 450.000 zsidó, a többi főként arab.
• Kacrin (A Golán fennsíkon, 30 km-re a Genezáreti tótól) Ősi zsidó romokon épült modern város, 1979-brn alapították. Lakóinak száma: 6500.
• Karmiél („Isten szőlőskertje”, a Karmel hegyvidéken fekszik, Haifától 30 km-re északkeletre) 1964-ben alapított, modern város. Főiskolája van. Lakóinak száma: 42.500.
• Kfar Szaba („Nagyapa falva”, Tel Avivtól 18 km-re északkeletre) 1903-ban alapították. Fontos ipari és kulturális város. Lakóinak száma: 77.800.
• Kirját Atá (Haifától 8 km-re keletre) 1925-ben alapították. Ma fejlett ipari város. Lakóonak száma: 49.000.
• Kirját Bialik („Bialik városkája”, Haifától 10 km-re északkeletre) 1934-brn német menekültek alapították, nevét az akkor elhunyt klasszikus izraeli héber költőről (H. N. Bialik, 1873–1934) nyerte. Lakóinak száma: 37.000.
• Kirját Gát („A szőlőprés városkája”, Beér Sevától 40 km-re északra) A Biblia már említi (Sámuel I. könyve, 21. fejezet 10. vers). Eredetileg filiszteus, majd izraeli város volt. 1954-ben alapították újjá, azóta gyorsan fejlődik. Lakóinak száma: 48.000.
• Kirját Jám („A tenger városkája”, Haifától 8 km-re északra, a Földközi tenger partján) 1941-ben alapították, ipari termelése jelentős. Lakóinak száma: 38.700.
• Kirját Malakbi („Az én küldöttem városkája”, Tel Avivtól 38 km-re délkeletre, a Beér Sevába vezető úton) 1851-ben alapították. Lakóinak száma: 19.000.
• Kirját Motzkin (Haifától 10 km-re északkeletre) 1934-ben alapították, nevét az akkor elhunyt Leo Motzkin cionista vezetőről (1867–1933) nyerte. Fejlődő ipari város. Lakóinak száma: 39.500.
• Kirját Ono (Tel Avivtól 12 km-re keletre) A Biblia (Krónikák I. könyve, 8. fejezet 12. vers) már említi. 1939-ben alapították újjá. Lakóinak száma: 24.000.
• Kirját Smoná („A nyolc városkája”, Izrael északi részén, a Hermon hegy lábánál) 1951-ben alapították, ma Izrael legészakibb, fejlődő városa. Lakóinak száma: 22.000.
• Lod (Tel Avivtól 15 km-re délkeletre, a jeruzsálemi út mentén) A Biblia (Királyok I. könyve, 8. fejezet 12. vers) már említi, a 2. század elején itt volt Rabbi Akiba főiskolája. Itt található Izrael legnagyobb nemzetközi repülőtere (a Ben Gurion repülőtér). Lakóinak száma: 49.000 (közülük mintegy 18.000 arab).
• Maalé Adumim („A vörösök magaslatai”, Jeruzsálem elővárosa, Jerikó irányában) A Biblia (Jósua könyve, 18. fejezet 17. vers) már említi. 1975-ben alapították újjá. Lakóinak száma: 27.000.
• Maalot Tarsihá (Felső Galileában, 10 km-re a libanoni határtól) 1957-ben alapították. Lakóinak száma 21.000 (közülük 6400 arab).
• Migdál Haémek („A völgy tornya”, a Jezreél völgyében, Afulától 12 km-re északnyugatra) 1952-ben alapították. Lakóinak száma: 27500.
• Naharija (A Földközi tenger partján, Haifától 25 km-re északra) 1934-ben alapították, Németországból menekült zsidók hozták létre. Ma üdülőközpont és az ENSZ békefenntartók szálláshelye. Magyar nyelvű klub is működik a városban. Lakóinak száma: 47.500.
• Naceret Ilit („Felső Názáret”, Galileában, Názárettől 3 km-re északkeletre) 1957-ben alapították. Lakóinak száma: 44.500 (ebből közel 9000 arab).
• Netanja („Isten adománya”, a Földközi tenger partján, Tel Avivtól 31 km-re északra) 1930-ban alapították. Ma népszerű üdülőhely. Sok magyar bevándorló él a városban. Lakóinak száma: 165.000.
• Nesz Cijoná („Zászló Cijon felé”, Tel Avivtól 25 km-re délkeletre) A Biblia (Jeremiás könyve, 4. fejezet 6. vers) már említi. 1883-ban alapították újjá, Lakóinak száma: 25.800.
• Ofakim (Beér Sevától 25 km-re északnyugatra) 1955-ben alapították. Lakóinak száma: 23.200.
• Or Akiba („Akiba fénye”, a Földközi tenger partján, Haderától 5 km-re északra) 1951-ben alapították. Közelében található az ókori Caesarea. Lakóinak száma: 15.700.
• Or Jehuda („Jehuda fénye”, Tel Avivtól 10 km-re délkeletre) 1950-ben alapították. Vallásos, fejlődő ipari város. Lakóinak száma: 29.000.
• Pardész Haná („Hanna gyümölcsöskertje”, Netanjától 20 km-re északkeletre) 1913-ban alapították. Karkur nevű faluval egyesülve lett várossá. Mezőgazdasági oktató és kutató központ. Lakóinak száma. 29.000.
• Petah Tikvá („A reménység kapuja”, Tel Avivtól 12 km-re keletre) A Biblia (Hósea könyve, 2. fejezet 15. vers) már említi. 1878-ban, első cionista településként (vallásos jeruzsálemi zsidók) alapították újjá. Lakóinak száma: 172.000.
• Raananá („Zöldellő”, Tel Avivtól 18 km-re északkeletre) 1821-ben New York-i zsidó bevándorlók alapították. Lakóinak száma: 69.000.
• Ramat Aviv („Tavaszi magaslat”, Tel Aviv északkeleti elővárosa, Bné Brák irányában) Itt működik a Tel Aviv-i Egyetem.
• Ramat Gán („Kertes magaslat”, Tel Aviv keleti elővárosa) Lakóinak száma: 126.600. Itt található a vallásos alapon álló Bar Ilán Egyetem.
• Ramat Hasaron („A Sáron magaslata”, Tel Avivtól 15 km-re északkeletre) 1923-ban alapították. Jómódú település. Lakóinak száma: 35.600.
• Ramla (Az ország középső részén, 15 km-re Tel Avivtól) Lakóinak száma: 62.800. Ebből kb. 10 ezer arab, a többi zsidó.
• Rehovot (Az ország középső részén, 18 km-re Tel Avivtól délkeletre) Már a Bibliában szerepel (Mózes I. könyve, 26. fejezet 22. vers). Újjáalapítási éve: 1890. Ma jelentős város, itt van Izrael kémiai kutatási központja. Lakóinak száma mintegy százezer zsidó.
• Rison Lecijon („Cijon felé az első”, Tel Avivtól 8 km-re délre) A Bibliában szereplő név (Jesája könyve, 41. fejezet 27. vers) alapján 1882-ben alapították. Ma Izrael negyedik legnagyobb városa. Lakóinak száma: 212.000.
• Ros Haájin („A forrás eredete”, Petah Tikvától 5 km-re keletre, a Jarkon folyó forrásvidékén) Jemenből érkezett vallásos zsidók alapították 1950-ben. Akóinak száma: 35.200.
• Tel Aviv—Jaffa (A Földközi tenger partján, az izraeli partszakasz középső részén) Jaffa (héberül Jafó) már a Biblia korában fontos kikötő volt, többek között Jónás könyve is említi. Tel Aviv („A tavasz dombja”), Herzl Tivadar „Ősújország” utópisztikus regényének héber címe volt, 1909-ben alapították, Jaffa elővárosaként. Ma fordított a helyzet, és Tel Aviv az ország gazdasági életének központja. Fontos egyetemi város is. Lakóinak száma: 333.000. (Ebből Jaffa arab lakossága kb. 27.000.) A város környékén levő elővárosokban több mint 1 millió ember él.
• Tibériás (héberül Tverjá, a Genezárati tó nyugati partján) Ókori eredetű város, nevét Tiberius római császárról nyerte. Két részből áll, a tóparti ősi város mellett, a hegytetőn áll az új városrész. Itt van Rabbi Jehuda Hanászi és Maimonides sírja. Közkedvelt üdülőhely, környékén hőforrások találhatók. Lakóinak száma: 40.000.
• Tirát Hakarmel (A Karmel lejtőjén, Haifától 5 km-re délre) Haifa egyik elővárosa, 1949-ben alapították. Lakóinak száma: 18.700.