Izraeli hírek

Levél Izraelből
„A palesztinok ellenére jól vagyunk”

E cikk eredetileg egy igazi izraeli beszámolónak készült, mint egy shwarma láfában, vastagon megkenve humusszal és sok saláta. Azonban Arafaték közberobbantottak.

Március 14-én délután, nem sokkal 5 óta előtt az ashdodi kikötő bejáratánál 2 palesztin öngyilkos merénylő 9 embert ölt meg, a sebesültek száma 18. Az Arafatot és a PFSZ-t felügyelő Hamas vállalta a felelősséget a támadásért. Hazánk biztonsági szervei újból fokozták az intézkedéseket, és másnap antiterrorista akciót hajtottak végre Tulkaremben. Ariel Sharon, országunk miniszterelnöke lemondta Abu Allával, a palesztin miniszterelnökkel másnapra tervezett találkozását. Mondhatjuk, hogy megszoktuk? No nem. Semmilyen, a népünk elleni agresszióba nem lehet belenyugodni. A palesztinok egyelőre a mi pénzünkön élnek. Az izraeli zsidók adójából befolyt pénzen, a mi számlánkra ingyen használják az izraeli áramot és tisztított vizet, amit terrorakciókkal "hálálnak meg". Mindezen kívül a mi technológiánkkal termelt mezőgazdasági cikkeiket, a mi gyárainkban előállított termékeket átcímkézve a mi rovásunkra, ár alatt adják el külföldön, továbbá, a Palesztín Autonómia nemzetközi függetlenségét kihasználva, saját, libanoni és szíriai állami szervekkel fedezett drogcsempészettel foglalkoznak. Az antiszemita híresztelések ellenére a palesztinok egyáltalán nem élnek nyomorban. Az ENSZ felmérése szerint a Területekre küldött segélycsomagokban a palesztinok igen jelentős része nem volt érdekelt. Az, hogy az izraeli zsidó ember mennyire nem arab-ellenes mutatja ez a támadás is, ahol a merénylők úgy jutottak a kikötő területére, hogy a portástól vizet kértek, aki beinvitálta őket. A Gáza-övezethez közel fekvő ipari centrum és pihenőhely lakói együtt élnek arab szomszédaikkal.
Néhány nappal korábban, a madridi merényletet követően Izrael felajánlotta a spanyol hatóságoknak, hogy kriminológus szakértőket küld a helyszínre, azonban ezt a címzett elutasította. Már korábban is megtörtént, hogy a jeruzsálemi kormányzat segítséget ajánlott Spanyolországnak ilyen esetben. Tény, hogy ennek elfogadása vagy elutasítása Madrid számára presztizskérdés, hiszen ezzel, éppen a választások előtti napokban a spanyol hatóságok elismernék, hogy nyomozóik nem tudnak megbirkózni ezzel a feladattal. Azonban minden olyan terrorakció mögött, aminek felderítéséhez Izrael felajánlotta segítségét, kiderült, hogy muzulmán csoportok is álltak.

A palesztinok tovább folytatták a "geder", vagyis a biztonsági fal elleni tevékenységüket: tüntetéssel, rombolással. A legutóbbi jeruzsálemi buszmerényletek is megmutatták - ahogy Sharon miniszterelnök többször hangsúlyozta -, hogy a védőfalra Izraelnek szüksége van. Történt ez akkor, amikor bizonyos nemzetközi ál-humanitárius tiltakozások miatt a fal építése leállt, és egyes helyeken el is kezdték bontani az építményt. Az izraeli ultra-liberális tiltakozóknak - sok emberáldozat árán - be kellett látniuk, hogy a Palesztin Autonómia és Izrael Állam egy határon belül való együttélése ilyen formában lehetetlen.
A hágai nemzetközi bíróságon elkezdődött a biztonsági határ ügyében a tárgyalás. (A bíróság döntése kötelezettséggel nem jár.) Közvetlenül a tárgyalások előtt Nagy Britannia és az USA is támogatta a hágai tárgyalás megkezdését. Feltételezhetően ez összefüggésben állhat azzal, hogy Angliában Tony Blaire-t, munkáspárti miniszterelnököt pártja baloldali szárnyának egyik prominens tagja, Clare Short volt miniszter azzal vádolta, hogy az iraki háború megindításához szükséges indítékokat alátámasztó szolgáló dokumentumokat meghamisította. Bush amerikai elnököt - éppen az elnökválasztások előtt - is ilyen vádak érik pártjának ellenzékétől és a demokratáktól, továbbá külföldi szövetségeseitől, főleg Franciaországtól. Párizs ezzel akarja igazolni kívülmaradását az iraki krízisből. Arról egy szót sem szólnak, hogy az iraki rakéták vezérléséhez szükséges software-t francia hadiipari cégek szállították iraki rendelésre.

Aki az izraeli helyzetről szóló tudósításokat olvassa, azt hihetné, hogy az ázlagos politikai helyzet is magán viseli a feszültség és félelem minden nyomát és mondjuk egy tel-vivi polgár csak M-16-ossal mer a sarki makoletbe (szatócsbolt) leugrani egy liter tejért, mert minden sarkon áll egy szájában kést tartó arab. Ez szerencsére messze nem így van. Az izraeliek ugyanolyan felszabadultak és nyitottak, mint eddig, a belpolitikai és a gazdasági helyzet egyre jobb eredményeket mutat. Mindig tele vannak a népszerű kávéházak és például idén 22%-kal több új autót értékesítettek, mint az előző év hasonló szakaszában. A tőzsdei és a monetáris indexek folyamatosan javulnak. Netanyahu, pénzügyminiszter - sokak által kritizált - gazdaságpolitikája bevált. Szakértők és üzletemberek szerint a már közel 5 éve tartó gazdasági depresszió hazánkban véget ért, a tűzoltás helyett az építő munka időszaka következik. Ez azért is nagy teljesítmény, mert a 2002-ben és 2003-ban termelt veszteségek idén, 2004-ben is éreztetik hatásukat. A fejlődést olyan ágazat is gyorsítja, mint a biztonságtechnika; 2003-ban Izrael a világkereskedelem 10%-át bonyolította le, mintegy $2,8 milliárd értékben. 2004-ben e forgalmat $4 milliárdra tervezik.

A tulajdonképpeni belpolitikában újabb pozitív eredmény, hogy hazánk történelmének két nagy öregje, Ariel Sharon és Shimon Peres újból együttműködnek. Felmerült hogy újra egy "kir-l'kir", (=faltól falig) nemzeti egységkormányt alakítanak. Peres aktívan részt vesz Izrael külpolitikájában. Shalom külügyminiszter kairói tárgyalása előtt Peres tárgyalt az egyiptomi vezetőkkel.
Sharon miniszterelnök újból erősnek látja hazánkat arra, hogy új bevándorlókat fogadjon, akik otthonra találnak Izraelben. A közelmúltban e témában lezajlott konferencián más miniszterek, üzletemberek újságírók és neves professzorok is részt vettek. Miniszterelnökünk szerint 1 millió oleh hadas (új bevándorló) érkezését lenne célszerű elősegíteni. Izrael éppen úgy várja a kelet-európai új olékat, mint a nyugat-európaiakat és az észak-amerikaiakat. A résztvevők sajnálattal konstatálták, hogy a bevándorlás mértéke nagy mértékben csökkent, mivel azokban az országokban, ahonnan gazdasági okok miatt eddig alijáztak - pl. Argentína -, a helyzet javulásával letettek a bevándorlásról. A Jeruzsálemi Héber Egyetem egyik professzora kiemelte, hogy erősíteni kell a cionista meggyőződést a galuti zsidóság körében.

Dr. Tucker Tamás           történész, politológus

                       (Erec)